40 milliárdot már elköltöttek a Városligetre, és 230 milliárdnál olcsóbban nem ússzuk meg

A Városliget projekt eredetileg múzeumi negyedként indult. Tarlós István 2009-ben bemutatott programjában még úgy szerepelt, hogy üres területen, a Nyugati pályaudvar mögött lenne a legjobb helye.

Aztán minden másképp alakult. Baán László 2004-es kinevezése után kereste a Szépművészeti Múzeum fejlesztésének lehetőségét, kezdetben az volt a terv, hogy a föld alatt a Hősök tere felé bővítik a múzeumot. 2010 után ő állt az új negyed építésének élére. 

Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár már a Vár–Andrássy út–Városliget kulturális tengely fejlesztéséről beszélt 2011-ben. 2012. július 6-án L. Simon László kulturális államtitkár és Baán László miniszteri biztosként jelentették be a Múzeumi Negyed koncepcióját, 50-60 milliárdos költséggel.

Ezek után nem sok mindent történt,

2015-ben született meg az első kormányhatározat, azaz csak ekkora készült el az első koncepció, ami aztán szinte félévente változott.

Ebben már 157 milliárdot biztosítanak a projektre, és 2016-2019-re szerették volna megvalósítani. A tervezés során mindenre gondoltak, csak éppen arra nem, hogy a város legnépszerűbb közparkjához nyúltak: a tömeges felháborodás hatására kezdtek egyáltalán a zöldfelületekkel, azok arányával és megújításával foglalkozni. Az eredeti koncepció jelentősen csökkentette volna a zöldfelületet, több száz fát vágtak volna ki. Annyit azonban sikerült elérni, hogy a Városliget Zrt. komolyabban vegye a parkot, a fákat inkább átültetik, és a parkot is megújítják, új fákat is ültetnek. Ezek a változtatások messze nem elégítik ki a park beépítése ellen tiltakozókat, de azért volt elmozdulás.

A projekt azonban csúszásban van: egyelőre egy múzeum sem épül, és még mindig nem végleges a koncepció. 

Az  új múzeumok jó esetben is csak 2021-re készülhetnek el.

Nagyon sok bírálat érte a Közlekedési Múzeum fejlesztésének terveit, mivel a bírálók szerint a lebontani és újra felépíteni tervezett (eredetileg ideiglenes pavilonként épült) csarnok teljesen alkalmatlan ilyen célra. A projekt vezetői végül elálltak a tervtől; a csarnok ugyan újjáépül, de nem közlekedési múzeum lesz benne, hanem valamilyen innovációs kiállítás. 

Eddig nem tűnik túl végiggondoltnak a projekt: először bezárták a Közlekedési Múzeumot, úgy, hogy nem tudták, mi lesz vele. Aztán le is bontották, hogy még tervek sem voltak. Az újjáépítés költsége 7,2-ről 15 milliárdra szaladt fel, mert 4 földalatti szinten akarták elhelyezni a kiállítást. A tervezést elkezdték, már a környezetvédelmi hozzájárulás megszerzése sem volt tiszta. Aztán végül arra jutottak, hog nem építik meg ezt a részt, csak egy mélygarázst és a régi-új historizáló Pfaff-csarnokot. 

De azt, hogy mi lesz az újjáépített csarnok funkciója, még nem közölték. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy a közlekedési múzeum kezelésébe kerül az új épület, és magyar innovációkat állítanak ki benne, de hogy pontosan mit, még nem tudják (normális esetben előbb ki kell találni, mit akarunk kiállítani, és ahhoz építünk megfelelő múzeumot). Közben fut a kormány egy másik innovációs projektje, a Rubik Múzeum, amit a lágymányosi Duna-partra álmodtak meg. Ezt 2017-re ígérte a Fidesz, 2016-ban még a belvárosi Városház térre tervezték

A kormány készíttetett egy tanulmányt a KPMG-vel 24,5 millió forintért, ami fegyelmezetten ki is mutatta, hogy a Liget projekt 10 éven belül simán megtérül. Az interneten elérhető összefoglalót azért is érdekes megnézni, mert ma már szinte az egész koncepció átalakult. A tanácsadócég nyilvánosságra hozott számításait pedig alaposan szétszedték civil szakemberek, és úgy találták, hogy egyáltalán nem esélyes, hogy valaha is megtérüljön a projekt.

A kormány 2017. június 12-én fogadott el egy új határozatot a ligetről. Ebbe nem sok konkrétum került, a legfontosabb, hogy a közlekedési múzeum a kőbányai Északi Járműjavítóban kap majd új helyet. Erre azonban egyelőre nem különítettek el forrást. Nem véletlen a szűkszavú határozat: úgy tudjuk, a kormány is értesült róla, hogy bőven 230 milliárd felett lesz az egyébként az eredetinél kevesebb új épületet tartalmazó projekt.

A projekt elemei hivatalosan jelenleg a következők (lásd a fenti térképet is!):

A Liget projekt elemei és várható költségei
Mire Milliárd forint
Eddig leszerződött 39,3
Tervezett projektek
Állatkert - Biodóm 43,0
Néprajzi Múzeum 16,0
Új Nemzeti Galéria 26,0
Új Nagycirkusz 20,0
Magyar Zene Háza 15,0
parkfelújítás 15,0
Pfaff csarnok 12,0
Közlekedési Múzeum - Északi Járműjavítóban 10,0
Szépművészeti Múzeum 8,0
Mélygarázs (Dózsa György út) 6,0
Hermina Garázs 5,7
Vajdahunyadvár, Mezőgazdasági Múzeum 5,7
P+R parkoló az M3-as bevezető környezetében 3,0
Olaf Palme ház 2,5
Fővárosi Városligeti Színház 2,0
Várható 229,2
Forrás: 444-gyűjtés, Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.

Logikus lenne, hogy a költségek elszállása miatt még tovább csökkentik a megépítendő létesítmények számát, de a Liget vezetői már nem akarják tovább zsugorítani a projektet, szerintük ennyi épületre van szükség ahhoz, hogy a Liget  európai szinten is felkeltse a turisták figyelmét.

Alább összegyűjtöttük, hogy milyen épületek mikorra és mennyiért készülhetnek el a Városligetben. Az eddigi költések 40 milliárdos listája itt található. (Ez nettó összeg, erre jönne 27% áfa, de mivel az állam egyik zsebéből a másikba teszi csak a pénzt, fölösleges beleszámolni.)

Már épülő projektek:

1. Komáromi erőd

  • Költség: nettó 5,4 milliárd Ft
  • Várható elkészülés: 2019
  • Megvalósulás esélye: 100%

Ironikus, hogy az első, a Liget Projekt keretében épülő múzeum Komáromban van. A Monostori erődben a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait fogják kiállítani. Kérdéses, hogy a Duna-parti kisvárosban mennyi látogatót vonz majd egy ekkora költséggel épülő múzeum.

Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK)

  • Költség: nettó 16,1 milliárd Ft
  • Várható elkészülés: 2018 március
  • Megvalósulás esélye: 100%

A Ligeten kívül van az első elkészülő projektelem, a Szépművészeti és más múzeumok raktárbázisaként szolgáló komplexum. A Szabolcs utcában, a Városligettől a vasút által elválasztott területen lévő egykori romos kórházból építik át, így itt valóban nyer a város a fejlesztéssel. A Szépművészeti épületében így nőhet a kiállítási terület. A speciális igények miatt nem meglepő, hogy drága a kivitelezés, de azért a 16 milliárd még így is túl magas árnak tűnik. A magyar közbeszerzések örökös bajnoka, a Strabag biztosan nem jár rosszul kivitelezőként.

Szépművészeti Múzeum rekonstrukció

  • Költség: nettó 8 milliárd Ft
  • Várható elkészülés: 2018 ősze
  • Megvalósulás esélye: 100% 

A költségeket nem a Városliget Zrt. fizeti, de azért jelentősek. Nagyobb és szebb lesz a kiállítótér, de rendesen meg kell fizetni az árát. A fejlesztés nem jár igazán látványos eredménnyel, pedig ez lett volna a kormány célja a Liget Projekttel. Az épület már idén kész lesz, de a kiállítások csak 2018 őszén nyílhatnak meg.

Tervezett építkezések:

Biodóm

  • Várható költség: 44 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2020
  • Megvalósulás esélye: 80%

Az ág is húzza az állatkert bővítésére kitalált projektet. Ironikus módon a Biodóm miatt is fákat vágnának ki, ezért ez ellen is tiltakoztak. Elsőre idén márciusban nem jött össze a közbeszerzés, a nettó 20 milliárdos keret kevés volt. Az állam összesen 25 milliárd bruttó keretet adott, de ebbe a tervezésnek és minden más munkának is bele kellene férnie. Ez nem a Városliget Zrt. projektje, hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert saját beruházása, ami a főváros tulajdona.  Mivel Budapest annyira le van gatyásodva, hogy lassan már egy buszt sem tud állami apanázs nélkül megvenni, csak akkor indulhat a projekt, ha az államnak sikerül több pénzt adnia. Június 21-én ezt meg is tették, bruttó 25-ről 44 milliárdra emeleték a projekt költségvetését.

Magyar Nemzeti Galéria

  • Várható költség: 19 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2021
  • Megvalósulás esélye: 90%

A Ludovika Campus esetében az elég egyszerű egyetemi épületeket négyzetméterenként nettó 353 ezer forintért húzták fel a nagy ingatlanboom előtt. Speciális múzeumi épületeknél, ahol jóval nagyobb a belmagasság és sok az egyedi megoldás, az 500 ezres árral kalkulálhatunk az 52 ezer négyzetméteres épületnél, így jött ki a becsült összeg.

Néprajzi Múzeum

  • Várható költség: 16 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2021
  • Megvalósulás esélye: 90%

Késésben van az eredeti ütemtervhez képest az ország legnagyobb deszkapályája. Egyelőre nem jelent meg hivatalos becslés a költségekre, de 500 000 forintos négyzetméterenkénti árral számolva 16 milliárdból jönne ki a 32 ezer négyzetméter.

Magyar Zene Háza

  • Várható költség: 15 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2022
  • Megvalósulás esélye: 70%

Csúszik az építkezés, mert a nagyon egyedi japán építészeti tervek túl sokba kerülnek. Hivatalos költségbecslést itt sem ad a Városliget Zrt. Egyelőre átterveztetik a japánokkal az épületet, hátha lejjebb megy az ár. Saját becslésünk szerint a nettó 10 ezer négyzetméteres múzeum és koncertterem minimum 15 milliárdba kerülhet.

Pfaff-csarnok (volt közlekedési múzeum)

  • Várható költség: 12 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2020
  • Megvalósulás esélye: 90%

Elvileg kikerülnek a projektből a föld alatti kiállítási szintek, de marad a historizáló és drága újjáépítés és a 350 autós mélygarázs is, ezért a korábban 15 milliárdra becsültnél alacsonyabb ár várható becslésünk szerint. Ki kell viszont fizetni az Északi Járműjavító Diesel csarnokában a legeslegújabb közlekedési kiállítási költségét, és még lesz  majd valahol a repülőknek is kiállítás. Csodálkoznánk, ha ez mind végül 10 milliárd alatt kijönne.

Mélygarázsok

  • Hermina Garázs, a Vidámpark helyén: 700 férőhellyel – 5,7 milliárdos az aktuális költségvetés.
  • Dózsa György úti mélygarázs: 800 férőhellyel - legalább 6 milliárd forintba fog kerülni.

A közlekedési, vagyis immár innovációs múzeum alatti 350 férőhelyes garázzsal együtt kb. 15 milliárd forintból a föld alá visznek 1850 parkolóhelyet. Így pont annyi hely lesz, mint most, csak a parkoló autók helyére gyeptégla vagy díszkő kerül.

Olaf Palme ház

  • Várható költség: 2,5 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2019
  • Megvalósulás esélye: 100%

A manapság üresen és elhagyatottan álló épület a Kertem szórakozóhely WC-jeként üzemel, ami valóban nem túl értelmes. Közösségi térré alakítanák át, várhatóan idén ősszel megindul a felújítás. Még nem tudni milyen funkciót kap az épület, talán házasságkötő terem és konferenciahelyszín lesz. Azért a felújítás megkezdése előtt nem ártana tisztázni.

Fővárosi Városligeti Színház

  • Várható költség: 2,5 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2020
  • Megvalósulás esélye: 50% 

Budapesten rengeteg színház van, számos piaci alapon is életképes produkcióval, sok alternatív színházzal. Nehezen érteni, miért lenne szükség egy új színházra, inkább a nehézkesen gazdálkodó, meglévő társulatokra lenne értelmes elkölteni a pénzt. A nettó 3,3 ezer négyzetméteres intézmény sorsa talán a legbizonytalanabb egyelőre

Parkfelújítás

  • Várható költség: 15 milliárd forint
  • Várható elkészülés: 2021
  • Megvalósulás esélye: 100%   

Három részletben valósul meg, keletről nyugat felé haladva. Fákat is ültetnek, és a széles aszfaltutak helyett több lesz a gyalogos és kerékpáros út. Az biztos, hogy közparkra már rég nem költöttek ennyi pénzt Magyarországon, így joggal várhatjuk el, hogy színvonalas legyen.

Fővárosi Nagycirkusz

  • Várható költség: 3,5 milliárd forint (???)
  • Várható elkészülés: 2022
  • Megvalósulás esélye: 25% 

Ez már tényleg bohóckodás: 2015-ben még nagyon akarták, 2016-ban a Dürer kertnek is helyet adó komplexumot szemelték ki, 2016. szeptember 30-ig kellett volna új helyszínt találni egy kormányhatározat értelmében. Az új épület becsült összege 20 milliárd forint volt. Aztán mégis úgy nézett ki, hogy marad a helyén az intézmény, de egy 2017 júniusi kormányhatározat szerint mégis mennie kell. Lázár János sem tudta megmondani, hova és mikor fog költözni. Miközben a kormány 3,5 milliárdot irányzott elő a költözésre, a Magyar Időkben megjelent 2016-os információk szerint ez inkább 20 milliárd lenne. Így könnyen lehet, hogy a költözés helyett inkább csak egy olcsóbb felújítás lesz végül.

További várható költségek:

  • A Koós Károly sétány és az Állatkerti sétány lezárása miatt P+R parkolókat kell építeni, várhatóan az M3-as autópálya környezetében, ez is 3-5 milliárd lehet.
  • A Mezőgazdaségi Múzeum felújítására 3,5 milliárdot különítettek el a 2021-es vadászati világkiállításra.
  • Néhány milliárdos költség az áttervezések miatt várható még.
  • A kivitelezések pótmunkái, megcsúszásából eredő kockázata is legalább 5-10 milliárd.

Összességében tehát a nettó 230 milliárd nagyon jóindulatú, konzervatív becslés. Ráadásul az 57 milliárdos áfát bár magának fizeti a költségvetés, azért ennek már a finanszírozási költsége is több milliárdos lehet.

Még egy dologról esik kevés szó: miből fogják az új múzeumok majd a modern és színvonalas épületek bérleti díját és fenntartási költségét kitermelni, amit a Városliget Zrt.-nek fizetniük kell majd. Illetve mi lesz, ha az európai turisták mégse özönlenek tíz- és százezerszám az új múzeumi negyedbe?

Szerző: Bucsky Péter, közreműködött: TamásBence Gáspár

A fenti látványterv ebből a PDF-ből származik, amely a projekt 2016. novemberi állapotában készült.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.