• A finnországi Fennovoima nevű cég bejelentette, hogy nem sikerült beszerezniük az engedélyeket az új atomerőművükre. 2018-tól már építeni akarták, de most csak 2019-re várják a papírokat ehhez.
  
• Az a baj, hogy a finn atomipar biztonsága felett őrködő hivatal elégedetlen a tervekkel, ezért nem adják ki egyelőre a szükséges engedélyeket.
  
• Ez azért érdekes hír Magyarországon is, mert a Fennovoima ugyanúgy a Roszatommal dolgoztat, mint a magyar állam Pakson, és ugyanolyan típusú erőművet terveznek építeni ott, mint amilyenből Paksra kettőt is rendeltek.
  

A Hanhikivi néven épülő finn atomerőmű elvben jobban áll, mint a paksi, hiszen már 2010-ben döntöttek a megépítéséről, évek óta tart az engedélyeztetése, és tavaly novemberben már teherautók hordták el a földet az építkezés tervezett helyszínén.

Ehhez képest Paksról csak 2014-ben született döntés, és még semmilyen építési munka sem kezdődött. Most viszont úgy tűnik, hogy a finn telephelyen is megáll az élet. 

Mindkét országba az orosz állami Roszatom építene atomerőművet, mindkét esetben VVER-1200 típusút, amiből egyelőre még egyetlen egy sem készült el teljesen sehol a világon.

Hiányos, silány terveket adtak le

Az a baj, hogy a finn állam nukleáris ügynöksége (STUK) elégedetlen a Roszatom terveivel, és ezért egyelőre nem adott engedélyt az ottani építkezés megkezdésére. 

Az engedélyeztetési eljárás Magyarországon is tart még, ám itt az állam inkább gyorsítaná a menetrendet: tavaly novemberben fogadta el a parlament azt a törvényt, aminek értelmében épülő atomerőművek esetében el lehet térni a hatósági engedélyektől, ha a kormány úgy határoz. Vagyis itthon van arra mód, hogy egy politikai döntés felülírja a szakmai ellenőrzést. 

Finnországban a STUK nevű ügynökségen (amely a magyar OAH-hoz hasonlít leginkább) nincs ilyen politikai póráz, és most élt is azzal a jogával, hogy megakassza az ottani beruházást.

A STUK most azt állítja, hogy érdemben vizsgálni sem tudja egyelőre Hanhikivi erőmű dokumentációját, mert "hiányos vagy silány minőségű" terveket kaptak csupán. 

A Fennovoina (aminek 34 százalékos tulajdonosa az orosz állami Roszatom) hétfőn kénytelen volt bejelenteni, hogy egyelőre nem adnak át több anyagot a finn hatóságnak, és már maguk is úgy számolnak, hogy csak 2019-ben kaphatják meg az építkezéshez szükséges engedélyeket. Ez legalább egy év csúszást jelent az eddigi menetrendhez képest.

Ide jobbat küldenek? Vagy a magyarok elnézőbbek?

A legelső tervek alapján 2020-ra kellett volna elkészülnie a finnországi atomerőműnek, ezt tolták ki aztán 2024-re, ám ehhez képest most újabb egy év csúszás valószínű. A paksi erőmű is csúszásban van, közel két évvel maradtunk le, mert az Európai Bizottság különböző vizsgálataira kellett várni. Ezek közül idén márciusban az utolsó is megérkezett.

Most itthon is az engedélyeztetés megy, és információink szerint a Roszatom már ide is küldi a terveit. Érdekes lenne tudni, hogy ide jobbakat küldenek-e, mint a finneknek, és ha igen, akkor miért nem tudnak oda is ilyen jókat küldeni, hiszen ugyanolyan típusú erőművekről van szó. 

Itthon még semmilyen hivatalos szakmai kifogás sem hangzott el a tervekről, nyoma sincs olyan problémáknak, mint amilyeneket a finnek találtak. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin orosz elnök augusztusi budapesti látogatása után azt közölte, hogy  

"nem állíthatja meg most már semmi”

a paksi építkezést, ami 2018 januárjában egészen biztosan elkezdődik.

Az is érdekes, hogy a Roszatom hogyan tudja Magyarország felé teljesíteni a dokumentációs elvárásokat, ha a cég finn leányvállalatánál elismerték, hogy munkaerőhiányban szenvednek, és ezért is haladnak nehézkesen. A STUK már korábban figyelmeztetett, hogy szerintük nincs elég kapacitása az oroszoknak a tervek megfelelő minőségű kidolgozására. 

Idén ezért mintegy 100 emberrel bővítették a stábot Helsinkiben, de még így sem sikerült határidőre elkészíteni azokat a pótlásokat, amelyeket a finn hatóság megkövetelt tőlük. 

(Az is igaz, hogy a Roszatom hivatalosan a túl nehézkes finn bürokráciát hibáztatja a mostani csúszásért, és arról, hogy nincs elég emberük, csak a finnországi konzorcium egyik finn vezetője beszélt, megerősítve a STUK közleményében olvasható problémát. A Roszatom hivatalos közleménye szerint ők minden szükséges erőforrást biztosítottak.)

Nekünk muszáj lesz 8 év múlva már törlesztenünk

A két beruházás között van egy fontos különbség, ami megmagyarázhatja, hogy miért sürgősebb a magyaroknak az építkezés, mint a finneknek: a magyar kormánynak 2026. március 15-től mindenképpen törlesztenie kell az orosz hitelt, akár készen lesz addig legalább az egyik erőmű, akár nem. Vagyis a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél gyorsabban épüljön meg az erőmű, hogy lehetőség szerint már termeljen, amikor el kell kezdeni fizetni érte. 

Ezzel szemben a finn erőmű esetében abban az arányban hitelez az orosz állam, amekkorában a Roszatom is tulajdonos lesz. Vagyis az oroszok a saját cégüknek adnak hitelt, és ezért a finn kormányon nincs olyan sürgető nyomás, mint a magyaron, nem kell mindenáron tartani egy határidőt.

Az oroszok erőltették ott

A finn beruházás egyébként sokáig azért csúszott, mert nem volt aki finanszírozza az építkezést. Több nagy cég is otthagyta a projektet, amikor a 2010-es évek elejére egyértelművé vált, hogy a dán és svéd szélerőművek sok és olcsó áramot termelnek. Először a német E.on szállt ki a projektből 2012-ben, majd több finn ipari konszern is távozott. 

2014-ben a Roszatom mentette meg a projektet azzal, hogy bevásárolt az építkezést bonyolító konzorciumba, a Fennovoimába, és azt is elintéztek, hogy az orosz állam adjon hitelt az építkezésre. Mára orosz és finn állami vállalatok, illetve finn önkormányzatok maradtak a projekt mellett elsősorban. Az oroszok igyekeztek bevonni egy horvát céget is, de róluk kiderült, hogy igazából a saját strómanjuk, így a finn kormány nem engedte bevenni őket. A fura helyzetről itt írtunk részletesebben. 

Van, aki szólni mer itt?

Az orosz konstrukcióval szemben már 2014-ben is merültek fel szakmai aggályok Budapesten. Ősz János, a BME docense például azt mondta róla, hogy 

„finoman fogalmazva nem túl jó konstrukciót vettünk”. 

Más magyar szakemberek is azt mondták háttérbeszélgetéseken, hogy az élesben eddig nem működő reaktortípus esetében nagyon fontos lenne, hogy a magyarok bátran felvethessék a szakmai aggályaikat még a tervezési fázisban, és ne legyen ebből politikai ügy, ne legyen nyomás a magyar kormány felől, hogy mindenben meg kell felelni az oroszoknak.

Vlagyimir Putyin legutóbbi budapesti látogatása után egy jaroszlavi fórumon így fogalmazott a paksi építkezésről:

"Épp most voltam Magyarországon. Magyar partnereink megerősítették készségüket a projektjeink megvalósítására."

Építkezés közben is merült már fel aggály

A legelső ilyen típusú erőmű, mint amit Finnországnak és Magyarországnak is eladott a Roszatom, elvben jövőre kezd működni Oroszországban, ez lesz a Leningrad II. 1-es blokkja. Az ottani építkezésről tavaly tavasszal közölt ijesztő szabálytalanságokat az egyik munkás, aki előbb videóra mondta tapasztalatait, majd elmenekült Oroszországból. A Roszatom határozottan visszautasította a vádjait.