Nem maradt egyetlen európai intézmény sem, ami mögé ne Sorost festené Orbán

„Miért nem vagyunk keményebbek a Soros-birodalom magyarországi képviselőivel? Még lehetünk. Először is ezt ne zárjuk ki. Másodsorban az európai politikai kultúrában határai vannak a politikai csatában bevethető eszközöknek, és ezt a határt se léptük túl. Az ellenfeleink rendszeresen túllépik egyébként. Erre most tudnék példákat hozni, de egy ilyen erős ország jó erőben lévő kormányának vezetője ne panaszkodjon.”

Orbán Viktor, Tusnádfürdő

Kész, vége, bezárult a kör, mostanra kiderült, hogy nincs olyan európai intézmény, aminek érdemes lenne a szavára adni, mert kivétel nélkül mindegyiket Soros György irányítja. Legalábbis itt tart most a magyar kormány és Orbán Viktor, ezzel lényegében bírálhatatlannak minősítve saját magát.  

„Én ezt a tervet Soros György tervének tekintem. Ő fogalmazta meg és ő tette közzé a saját neve alatt. Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek” 

– foglalta össze hétfői parlamenti felszólalásában a helyzetet Orbán Viktor. Tavasz óta jutottunk el idáig, a következő állomásokon keresztül: 

Emberi Jogok Európai Bírósága = Soros 

Márciusban kezdődött, amikor a strasbourgi emberjogi bíróság a magyar kormánnyal szemben két, a tranzitzónába terelt bangaledesinek adott igazat. Kósa Lajos rögtön azzal állt elő, hogy talán ki kellene lépnünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből az ítélet miatt. Főnöke, Orbán Viktor így vezette le közrádiós szeánszában, hogy mi történt: 

  1. egy Soros által finanszírozott szervezet (ez lenne a Helsinki Bizottság) beperelte Magyarországot, hogy nem jár el helyesen két bangladesi emberrel szemben, 
  2. az eljárásban a szakértői véleményt egy másik Soros-szervezet adta, 
  3. majd a bíróságon az ítéletet egy Soros-egyetemen oktató bíró vezetésével hozta meg egy bírói tanács. 

Amiből hamar le is vonta ezt a következtetést: „Tehát jól láthatóan be vagyunk kerítve, itt fel van építve egy olyan rendszer, aminek a végén azt döntötték, hogy mi, magyarok fizessünk egyébként részben az eljárás költségét, vagyis a Soros-féle szervezeteknek adjunk pénzt, részben pedig ezeknek az időközben eltűnt bangladesieknek is több ezer eurót fizessünk. 

Ha ez így megy tovább, akkor itt tízezer szám fognak bennünket megskalpolni, turkálnak a zsebünkben, el akarják venni a magyarok pénzét.” 

És végül ebből vezette le, hogy a civil szervezeteknek be kell jelenteniük, ha külföldről kapnak támogatást. Orbán szerint ugyanis Soros nemzetközi hálózatot épített ki, amiben a fizetett ügynökei dolgoznak Magyarország ellen. Az ítélet ellen a kormány fellebbezett, másodfokon lesz róla döntés. 

Európa Tanács + Velencei Bizottság = Soros

Áprilisban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szólította fel Magyarországot, hogy függessze föl a Fidesz szándékai szerint Soros ügynökeit lebuktató civiltörvény parlamenti vitáját,illetve ne léptesse életbe a lex CEU-ként ismert felsőoktatásitörvény- módosítást, amíg az ET „alkotmánybírósága”, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt.

Az Igazságügyi Minisztérium előbb azt jelezte, hogy teljesen természetesen elfogadja a döntést, hiszen 

„Magyarország Kormánya fontosnak tartja a Velencei Bizottsággal való együttműködést”, 

és egyeztetések kezdődtek szigorúan jogi alapon. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt érzékeltette, sima ügy lesz, hiszen a Velencei Bizottság „teljesen megérti, és elfogadja a szabályozásnak a szükségességét. Amin vita van, az néhány technikai szabálynak a kérdése, azt meg, azt gondolom, hogy mindig szívesen veszünk jó ötleteket, megfontolandó véleményeket, azt evidens módon a jogalkotó figyelembe fogja venni. És biztos vagyok benne, hogy ez az ügy megnyugtatóan le fog zárulni, és akkor innentől kezdve csak egy felesleges vita fog folyni olyanról, amiről nem kellene vitatkozni, mert azt gondolom, a tények, azok makacs dolgok.”

Ebből lett az, hogy Lázár János az egyeztetések után azt közölte: a Velencei Bizottság jogi és politikai ítéleteket hozott. A kormány elfogadta a bizottság jogi jellegű javaslatait, míg a kormány által politikainak minősített megállapításokat elutasították. Az Országgyűlés megszavazta a civiltörvényt. 

Aztán kiderült, hogy a kormány még azok közül sem fogadott el mindent a Velencei Bizottság javaslatai közül, ami saját maga szerint is jogi jellegű volt. Ötből mindössze hármat vettek figyelembe, a politikainak minősítettek közül semmit.  

Trócsányi is visszatáncolt abból, hogy csak apróbb pontokban vannak viták. „A Kormány mindenkor fontosnak tartotta és tartja az együttműködést a Velencei Bizottsággal, ezért az Igazságügyi Minisztérium értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a Velencei Bizottság – annak ellenére, hogy javaslatai többségét az Országgyűlés elfogadta – politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét.”

Miután a törvényt elfogadták, a Velencei Bizottság jelezte, hogy a néhány figyelembe vett módosítás ellenére továbbra is aggályos a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, amely csak részben felel meg a bizottság korábban megfogalmazott fő ajánlásainak.

Orbán maga így értékelt: „Ha a Velencei Bizottság jelentését valaki elolvassa, akkor láthatóan két különböző részből áll. Van egy szikár jogi okfejtés, azzal lehet vitatkozni, az ottani állítások zömével egyébként nem is vitatkozunk, egy részével talán igen, de ennek nagyobb jelentősége nincs, 

és van egy másik rész, amely egy politikai epeömlés. 

Az a helyzet, hogy a Velencei Bizottság nem szereti azokat a kormányokat, amelyek ilyen szabályokat hoznak létre.” 

Kósa Lajos pedig is nevezte, ki áll a Velencei Bizottság mögött. 

„Szerintem az derült ki, hogy Soros György által pénzelt emberek a Velencei Bizottságban is szép számmal vannak, és meg kell találni a jogi magyarázatot.”

Hogy kik lennének ezek, arra a fideszes politikusok nem válaszoltak. 

Augusztusban aztán előzetes állásfoglalásában a lex CEU-t is több pontban elmarasztalta a Velencei Bizottság, de ebből a fideszes politikusok csak azt a részt ismételgetik, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.

Európai Parlament = Soros

Az Európai Parlamenttel már korábban is voltak gondok, akkor még a magyar és a nemzetközi baloldal áskálódott a magyar kormány, vagy ahogy a Fidesz értelmez: Magyarország és a magyar emberek ellen. 

Áprilisban ez is megváltozott. Az Európai Parlament napirendre vette a magyarországi ügyeket, ekkor már téma volt a lex CEU és a civil szervezetek vegzálása, valamint a Brüsszel-ellenes kormányzati kampány. Orbán Viktor részt vett a vitában, de még saját frakciótársait sem győzte meg. Egy hónappal később ugyanis a vita lezárasaként mindaddig példátlan módon az EP kezdeményezte egy tagország, éppen Magyarország ellen a hetes cikkely élesítését. Az indoklás szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A határozatot nemcsak a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali képviselők szavazták meg, hanem a 216 fős néppárti frakcióból is 67-en, 40-en pedig tartózkodtak, vagyis ők sem álltak ki a Fidesz mellett. A határozatban felszólították a magyar kormányt, hogy folytassa a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és helyezze hatályon kivül a lex CEU-t, a civilekről szóló törvényt és a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt.

Orbán az EP-ülésenFotó: EMMANUEL DUNAND

Lázár János hirtelen el is magyarázta, mi történt. Eszerint baloldali provokáció volt, miközben „egy vendetta zajlik Magyarországgal szemben”, mert nem hajlandó bevándorlókat befogadni és az ország határait megnyitni, ellenőrzésüket feladni. Valamint bebizonyosodott, hogy Soros György brüsszeli lobbija erős, óriási befolyása van a baloldalra. Arra a nem elhanyagolható felvetésre, hogy nemcsak baloldaliak, hanem néppárti képviselők is megszavazták a határozatot, azt mondta: sokféle ember van a pártban, baloldaliak is. Akkor pedig tudjuk, mi a megoldás, és ezt Lázár sem hagyta homályban. „Nincs olyan frakció az EP-ben, sem olyan bizottsági vezető, akit Soros György munkatársai ne kerestek volna, ne értek volna el az elmúlt időben.”

A hetes cikkely a legsúlyosabb büntetés, amivel sújthatnak egy tagállamot. Azt szinte biztos, hogy megússzuk, hogy valóban elvegyék a szavazati jogunkat az Európai Tanácsban, a lengyelek biztosan vétóznak majd, ahogy mi is megtennénk ezt a szívességet az azóta szintén a hetes cikkellyel fenyegetett lengyeleknek. De valamikor ősszel lesz a második kör, a kampányban biztosan téma lesz a szégyenpadra ültetésünk. Jobb, ha tudjuk: Soros miatt van. Orbán maga is azt nyilatkozta a közrádióban, az eljárás beindításáról szóló határozat elfogadása után:

„Amit most majd az Európai Parlament elkészít – ugye, korábban is csináltak már egy ilyet, Tavares-jelentésnek nevezték, szégyenteljes kudarcot vallott egyébként –, az Európai Parlament egyik legcsúnyább pillanata. Most egy Soros-jelentést fognak készíteni.”

Európai Bizottság = Soros

Orbán az Európai Parlamentben folytatott április végi vita után még Brüsszelben azt mondta, hogy mindez politikai vita volt, de végre jöhet az Európai Bizottság, és az már más történet, a politika helyét átveszi a jog. „Először volt egy politikai ütközet, ezt láthatta az, akit érdekelt, és most pedig egy elnyúló, részletekbe menő jogi tárgyalás, egyeztetés, vita következik majd, de annak a középpontjában nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság áll majd."

A saját EP-frakciója által is cserben hagyott Orbán Viktor a néppárti vezetőknek az április végi vita után ígéretet tett arra, hogy Magyarország jogi kérdésként fogja kezelni a lex CEU-t, és végre fogja hajtani azt a megállapodást, amiben megállapodik az Európai Bizottsággal. 

De aztán a Fidesz számára kiderült, hogy az Európai Bizottság is Soros György markában van. Amit bizonyított az is, ahogy Sorost fogadta Brüsszelben Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke. „Meg vagyok döbbenve azon, hogy az Európai Unió vezetői egy pénzügyi spekulánst ilyen ajnározásban, kitüntetésben, az egész európai nép szeme láttára megdicsőítésben részesítenek. Nem értem, hogy erre miért van szükség” - nyilatkozta Orbán a közrádiónak. A másik bizonyíték az volt, hogy kötelezettszegési eljárás indult a lex CEU, a civilek megbélyegző törvény és a kvóta elutasítása miatt is.

Juncker és SorosFotó: Olivier Hoslet / MTI/MTVA

Tusványoson Orbán számára már egyértelmű volt az összefonódás: „Nos, azt kell mondanom, hogy az emberek véleményével szemben Brüsszelben ma kialakult egy szövetség. Ebben a szövetségben a brüsszeli bürokraták és azok elitje vesz részt, valamint az a rendszer, amit Soros-birodalomnak lehet nevezni. Ez egy szövetség, amely az európai emberek ellenében jött létre, s be kell látnunk, hogy ma Soros György a saját birodalmának az érdekeit könnyebben érvényesíti Brüsszelben, mint Washingtonban vagy Tel-Avivban, ezért is kötött éppen Brüsszellel szövetséget. Ahogy az lenni szokott, amikor szembefordulnak a vezetők, szembefordul egy nagy politikai elit a saját népével, ott mindig szükség van inkvizítorokra, akik a nép hangját kifejezőkkel szemben eljárásokat indítanak. Korábban is volt, az elmúlt négy évben is volt egy fő inkvizítora az Európai Uniónak, Reding asszonynak nevezték. Megbukott a főinkvizítor asszony, most újat találtak, most Timmermansnak hívják a főinkvizítort.” 

Orbán és Juncker Fotó: JOHN THYS

Orbán azt is mondta, hogy az Európai Bizottság szereptévesztésben van, mert politizálni kezdett, holott „a bizottság nem politikai testület, egyetlen feladata van, egyfajta őrkutya szerepe van, ő őrködik az Alapszerződés betartásán.”

Európai Bíróság = Soros

Elvileg a dolog úgy nézne ki, hogy a politizáló Európai Parlament helyett a jogi ügyekkel foglalkozó Európai Bizottsággal kell a tagállamnak dúlőre jutnia. Ha ez nem sikerült, a vitát eldöntheti az Európai Bíróság is. Már amennyiben nem lenne a Soros kezében.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára például a CEU-ügyben erősen csalódott volt, hogy a Bizottság inkább politizált, láthatóan „mindenképpen bele akartak kötni ebbe a jogszabályba”. Azt is mondta, hogy „Valahol az EB-ben is vannak jogászok, hiszen nem véletlenül változtatták meg a jogalapot a tekintetben, hogy hogyan tudják ezt a törvényt kifogásolni”, de mindegy is, mert ott van a tagállam és a Bizottság közötti vitát eldöntő Európai Bíróság. 

„Ha eljutunk a bíróságra, akkor a bíróságnak azért adjunk esélyt, hogy ő már nem politikai, hanem jogi döntést is tud hozni. Tehát ilyen értelemben mi a jogi eljárástól nem félünk.”

A lex CEU a kötelezettszegési eljárás második fázisában van, hamarosan bíróság elé kerülhet, ha a magyar kormány továbbra is hajhatatlan marad. De sajnos már azelőtt kiderült az Európai Bíróságról, hogy Soros kezében van, mielőtt a lex CEU oda került volna. Mégpedig a kvótaperben, amit Magyarország és Szlovákia indított az Európai Bizottság döntése ellen. 

Itt különösen szép volt, hogy Völner Pál már azelőtt közölte, hogy minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik, mielőtt az Európai Bíróság egyáltalán döntött volna az ügyben. Völner ugyanis akkor tartott sajtótájékoztatót, és leplezte le a nagy összeesküvést, amikor még csak a kvótaperbe bevont főtanácsnok indítványa látott napvilágot. 

„Sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát."

Azt tudni kell, hogy ilyen ügyekben a főtanácsnok indítványa csak kapaszkodó, egyáltalán nem kötelező a bíróságra nézve. Ezt Völner is pontosan tudta, jelezte is előre, hogy azért ad némi reményre okot, hogy a közelmúltban három olyan döntés is volt, amikor nem fogadták el a főtancsánoki indítványt, és a luxemburgi bíróság másként döntött. Völner kijelölte a bíróság mozgásterét is: ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet. „Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna” – mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérdőjelezné meg azt, hogy az unió fórumai betartják-e a szabályokat, amelyek alapján működniük kellene.

Még a bírósági ítélet előtt közölte Rogán Antal is, hogy úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, „hiszen óriási politikai nyomás nehezedik rá”. Aztán gyorsan közölte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör.

Az Európai Bíróság valóban nem Magyarországnak és Szlovákiának adott igazat a kvótaperben. Amire Szijjártó Péter úgy reagált, hogy 

„a politika megerőszakolta az európai jogot”.

Soros + Brüsszel = Soros

Mindez elég muníciót ad majd a kormánynak a kampányban, ahogy azt Orbán Viktor már Tusványoson jelezte:

„A helyzet az, hogy az előttünk álló kampányban nekünk elsősorban a külső erőkkel szemben kell helytállnunk, Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal szemben kell állnunk a sarat, meg az általuk működtetett médiával kell megküzdeni a következő kilenc hónapban. A módszereiket ismerjük, sok meglepetés nem érhet bennünket: pénzügyi zsarolás, politikai fenyegetés, ilyen jelentés, olyan jelentés, médiakampány, rágalomhadjárat, kötelezettségszegési eljárás, ilyen cikkely, olyan cikkely. Azonban rögzítsük azt is, hogy a sokszor durva, alpári, sőt időnként bunkó megnyilvánulásokkal szemben Magyarország eddig higgadtan és kulturáltan, azt is mondhatnám, hogy európai stílusban védte meg a saját érdekeit, és adta meg a választ. Meggyőződésem, hogy erre képesek leszünk a választási kampány időszakában is.”