„Nagyon-nagyon sokszor járnak magyarországi ügyek az asztalomon. A menekültek jogai az európai értékekben gyökereznek, Magyarország pedig pont az Európai Unió tagjaként lett az egész menekültügyi rendszer lebontásának az élharcosa, már csak ezért is a megkülönböztetett figyelem.”

Ezt Salil Shetty, az Amnesty international nevű civil szervezet főtitkára mondta, aki szerdán este a CEU-n tartott előadást, utána pedig a 444-nek adott interjút. Arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek kulcsszerepe van abban, hogy az illiberálisnak nevezett hozzáállás terjed az Európai Unióban. Szerinte a lengyel változásoknál direktben tetten érhető Orbán hatása, ők egyértelműen a magyar miniszterelnöktől vettek át megoldásokat.

„Nagyon más, amikor egy országban, mint a németeknél, vagy a franciáknál van egy párt, ami így gondolkozik, és megint más, mikor maga a kormányfő viszi ezt a vonalat. Ez Európában is felbátorít egy csomó hasonlóan gondolkozó embert, de hatása van a fejlődő világban is.

Mikor elmegyek Afrikába, Ázsiába, Dél-Amerikába, leülök tárgyalni az ottani vezetőkkel, akkor azt hallom, hogy miért őket oktatjuk, mikor a magyarországi helyzettel sem tudunk mit kezdeni.”

Hogy konkrétan melyik afrikai, ázsiai vagy dél-amerikai ország vezetői példálóztak neki azzal, hogy „bezzeg mi megy Magyarországon”, azt nem mondta el, viszont az itteni helyzetről részletes és határozott véleménye volt a nemzetközi Amnesty főnökének.

A civiltörvény esetében például vele egyeztetve döntött úgy a magyar csapat, hogy az előírások ellenére nem regisztrálnak külföldről támogatott szervezetként. Shetty azt mondja, hogy most is teljesen átlátható a működésük, az új magyar törvény diszkriminatív, igazságtalan, a célja pedig a kritikus hangok elhallgattatása, ezért nem tesznek neki eleget. De még talán a civiltörvénnyel kapcsolatban a legvisszafogottabb.

„Cinikus és megengedhetetlen eltorzítása a valóságnak, hogy a háború elől menekülő emberek valamilyen titkos terv részei lennének. Az agresszív, idegelgyűlölő kampány, amit a kormány folytat, sivár hellyé teszi Magyarországot.”

A kormányzati kampány részleteit már csak azért is ismeri, mert abban név szerint említik az Amnesty-t. Ők volnának azok, akik a terrorizmussal vádolt, de jogerősen el nem ítélt Ahmed H. szabadon bocsájtását követelnék az állami kérdőív szerint. A konzultációban megfogalmazott állításokat az AI egyébként már korábban tételesen cáfolta.

„Totális kitaláció, amit rólunk állítanak. Eszméletlen mennyiségű közpénzt elköltenek ezekre a gyűlöletkeltő kampányokra, amikkel próbálják összezavarni az embereket, miközben nem teljesítik a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket, nem biztosítanak tisztességes eljárást.”

Salil Shetty szerint a kampányok, és a kormány által leuralt média információs össztűz alatt tartják az embereket. Ez olyan helyzethez vezet, hogy szerinte Ahmed H. már aligha kaphat tisztességes eljárást, hiszen mindenféle ítélet nélkül már őt állították be a legnagyobb terroristának a magyar nyilvánosságban.

„Felháborító, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elfogadja az erőszakot.”

Shetty arról beszélt, hogy erre az őcsényi fogadós zaklatása, és az erre adott miniszterelnöki reakció a példa.

Talán a déli határon futó kerítés ügye volt az egyetlen, amiben a többihez képest óvatosan fogalmazott, nem volt teljesen egyértelmű az álláspontja. Az AI főtitkára egyfelől azt mondta, hogy minden államnak joga van megvédeni a határait, de arra is utalt, hogy a kerítés nem jó megoldás.

„Mi lenne, ha most Banglades határán felhúznának egy kerítést, hogy kint tartsák rohingyákat? Még többen halnának meg. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a kerítés nélkül magyar állam ne tudná megfelelően kezelni a határra érkező embereket.”

Azt mondta, hogy vannak olyan témák, például a sajtószabadság, az civil szervezetek elleni támadások, és a menekültek ügye, amikben a magyar problémákat már nem is lehet európai keretben értelmezni. Közben Shetty szerint van alsó határ, azt  mondja, hogy az EU tagjaként Magyarország sosem juthat Törökország vagy Oroszország szintjére, azt pedig teljesen valószínűtlennek látja, hogy kikerüljünk az unióból.

Salil Shetty az előadásában és utána a beszélgetésen is megemlített egy egyiptomi történetet. Az országban a katonák által őrizetbe vett nőket gyakran megalázó szüzességi vizsgálatnak vetették alá a hatóságok, mielőtt szabadon engedték őket. Ezt Shettynek azzal indokolták, hogy másképpen rá lehetne fogni a katonákra, hogy megerőszakolták a nőket. A dologról maga Abdel Fattah el-Sisi próbálta meggyőzni az Amnesty vezetőjét, amikor személyesen találkoztak. Végül Sisi nyilatkozata is bizonyíték lett az egyiptomi perben, amiben illegálisnak minősítették a szüzességi vizsgálatokat. Shetty szerint ez mutatja, hogy minden vezetővel érdemes megpróbálni leülni beszélni.

A mostani budapesti látogatása előtt bejelentkeztek Orbán Viktor miniszterelnökhöz, onnan Szijjártó Péter külügyminiszterhez irányították őket, aki előbb igent mondott egy találkozóra, aztán mégis lemondta az egészet.