"A parlament elfogadta a Velencei Bizottság kritikáját, amely arra vonatkozott, hogy a jogszabály rövid felkészülési időt biztosított a Magyarországon működő külföldi egyetemeknek az előírások teljesítésére" - indokolta a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely, hogy miért módosították még éven belül újra a felsőoktatási törvényt, melynek a legutóbbi módosítását több tízezres tiltakozások kísérték.

A legújabb módosítás szerint "a külföldi egyetemeknek", magyarán a CEU-nak egy évvel több idő állna rendelkezésére, hogy megfeleljen az új előírásoknak. Ami akár méltányolható gesztus is volna, ha amúgy a CEU mostanra ne érte volna el, hogy egy, az intézményen kívül álló problémát leszámítva megfeleljen az új, szigorúbb előírásoknak. De még a rajtuk kívül álló probléma sem tűnik már áthidalhatatlannak: a kormány több havi makacskodás után belátta, hogy az amerikai szövetségi állammal nem fog tudni megállapodást aláírni a felsőoktatásról, tekintettel arra, hogy az amerikai törvények szerint az nem a szövetségi kormány hatásköre.

A kormány végül előbb Maryland állammal kötött szerződést a McDaniel College magyarországi működéséről, majd azzal a New York állammal is tárgyalásokat kezdett, ahova a CEU van bejegyezve. A tárgyalások a sajtóhírek szerint jól haladtak, már csak aláírni kellett volna a megállapodást, amikor a kormánynak hirtelen ráérőssé vált a dolog. De annyira, hogy Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter már arról beszélt, hogy egyelőre nem is fogják megkötni a megállapodást.

Ezzel igazolódni látszanak a CEU aggályai. Az egyetem már a legutóbbi módosítás beterjesztésekor azt kommunikálta, hogy a kormány lépése csak újabb bizonytalanságot hoz akkor, amikor már végre megoldódni látszott az egyetem további sorsa. A CEU a törvényjavaslat megszavazása után kiadott közleményében utalt is erre, mint írták, ők "mindent megtettek annak érdekében, hogy megfeleljenek a nemzeti felsőöktatásról szóló törvény lex CEU néven is ismert módosításának". Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a sajtótájékoztatón is külön magyarázatot kért arra, hogy Balog miniszter szerint a határidő meghosszabbításával miért is vált okafogyottá Magyarország és New York állam megállapodása.

A közleményben és a döntés után tartott sajtótájékoztatójukon is megerősítették, hogy a magyar hatóságok valóban megegyeztek már New York állammal a kétoldalú megállapodás szövegéről. A CEU ezen megállapodás alapján teljesíthette volna a magyar törvénynek azt az előírását, amely alapján New York államban is oktatási tevékenységet kell folytatnia. Ennek érdekében már tettek is lépéseket, szeptember 8-án egyetértési megállapodást írtak alá a Bard College-dzsal arról, hogy velük közösen folytatnák képzési tevékenységet New Yorkban, a Bard kampuszán, de saját létesítményeiben.

Ez alapján a CEU most azt kéri, hogy a kormány írja alá a megállapodást New York állammal, és küldje meg jóváhagyásra a Parlamentnek.

Az egyetem szerint a megfelelési határidő meghosszabbítása így szükségtelen, csak bizonytalanságot fokozó lépés volt. Michael Ignatieff, a CEU rektora szerint a mai parlamenti döntés ugyan azt is jelenti, hogy legálisan indíthatják el a képzéseket a 2018-19-es évfolyamon. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a kormány nem jelezte, mikor szándékozik véglegesen is rendezni a problémát, és nem hajlandó kommunikálni, hogy mit vár a CEU-tól a végleges rendezés fejében.