Egy új EU-s tervezet engedné, hogy a tagállamok fegyverrel válaszoljanak a kibertámadásokra
Az EU egyik most készülő jogszabály-tervezete megadná a diplomáciai lehetőséget az Unió tagállamainak arra, hogy ha egy ellenséges hatalom kibertámadást követ el ellenük, akkor ezt háborús cselekménynek minősítsék, és adott esetben akár
hagyományos fegyverekkel válaszoljanak a támadásra.
A jogszabálytervezet lényege az lenne, hogy ezzel a lehetőséggel az államoknak nagyobb elrettentő erejük lenne, így az ellenséges hatalom, ami esetleg kibertámadást akar elkövetni ellenük, kénytelen lenne számolni a jelenleginél sokkal súlyosabb következményekkel is.
A tervezetről író lapok két országot meg is neveztek, mint olyan, kibertámadások használatában jártas nemzetközi szereplőket, akiket elrettenthet az új szabály: Oroszországot és Észak-Koreát.
A tervezet szerint ráadásul azok a tagállamok, amiket kibertámadás ér, jogosultak arra is, hogy segítséget kérjenek az Unió többi tagállamától.
Brüsszel szerint egy ilyen jogszabályra egyre nagyobb az igény, hiszen egyre gyakoribbak az államok által támogatott kibertámadások, és ezekkel egyre nagyobb károkat tudnak okozni egymásnak a világ országai. Egyszerűen irreális, hogy ilyen fokú kitettséghez nem társul lényegi diplomáciai elrettentő erő a gyors és határozott, akár katonai válaszadás lehetőségén keresztül. (SC Media)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.