El a kezekkel a döner kebabtól!

Óriási nemzetközi összeesküvés szerveződik a döner kinyírására, van, ahol az iszlamizáció fenyegető jelképének tartják, máshol fogyasztóvédelmi megfontolásokból piszkálják. Arra azonban senki sem számított, hogy éppen az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságából éri a legsúlyosabb támadás. Lehetséges, hogy végleg kitekerik a gyors ebédre vágyó, vagy buliból hazatámolygó emberek kezéből a döner kebabot?

A foszfát-ügy

Egész Európát megrázta a szerdán napvilágra került hír: ha az Európai Parlament decemberben megszavazza a Környezetvédelmi Bizottság előterjesztését, az ellehetetleníti a berliniek kedvenc étele, a döner kebab létezését. A bizottság szocialista és zöld képviselői azért mentek neki a török street foodnak, mert úgy vélik, szív- és érrendszeri problémákat okozhat a húsban használt foszfát. A vegyület rendkívül fontos a döner előállításához, arra kell, hogy jobban megkösse a vizet, és összefogja a különböző húsokat. A bizottság javaslatát sokan nem értik, mert mint arra a konzervatív CDU európai parlamenti egészségügyi szakértője, Renate Sommer felhívta a figyelmet, még 4200 mg foszfát elfogyasztása sem számít egészségtelennek, egy dönerrel viszont mindössze 134 mg foszfát jut az emberi szervezetbe.

Fotó: OLIVER BERG/dpa Picture-Alliance/AFP

De ez ugyanaz, mint a mi körúti giroszunk? Velünk mi lesz?

Igen is, meg nem is. Az ügy szempontjából mindegy, mert a hagyományos girosz és a döner kebab ugyanolyan technológiával készül, tehát mindkettő előállításához szükséges a minimális mennyiségű foszfát. Ugyanakkor a nálunk árult giroszok többsége valójában nem girosz, hanem döner kebab, pontosabban annak valami furcsa, helyi igények szerint módosult változata.
A döner kebab egy 2013-as haláláig Berlinben élő török vendégmunkás találmánya, a burjai iskender kebab streetfoodosított változata. Kebabnak hívják általánosságban a grillezett húsokat, a döner meg azt jelenti, hogy forgónyárson sütötték. Hagyományosan bárányhúsból készült, de gyorsan elterjedt a borjús, majd az utóbbi évtizedekben a csirkés és pulykás változata is. Török kenyérbe, vagy vékony tésztába töltve kínálják, utóbbi esetben már dürüm kebab a neve.
A girosz viszont görög étel, és főleg abban különbözik a döner kebabtól, hogy a bárány mellett készítik disznóhúsból is - ez a muszlim törököknél nyilván szóba se jöhet. A giroszt máshogy fűszerezik, mint a döner kebabot, és míg utóbbiba általában joghurtos szószt öntenek, a giroszba nem ritkán tzatziki kerül.
A döner kebab a XX. században született Berlinben, az ötlet egy török vendégmunkás, Kadir Nurman fejéből pattant ki. A férfi 27 éves korában érkezett Németországba, 1972-ben, Nyugat-Berlinben adta el az első döner kebabot, és az üzlet hamar óriási siker lett. Nurman nem védette le az ötletet, így hiába nyíltak sorra az újabb és újabb dönerezők, ezekből ő soha egy fillért sem látott. 

A döner kebab mára szinte nemzeti étel lett, de mindenképp Berlin egyik jelképe.

Fotó: Erbil Basay/Anadolu Agency

Egykor nálunk is dönernek hívták

Erre sokan már nem emlékeznek, de a döner kebab még rendes nevén érkezett Magyarországra a kilencvenes évek végén. Hozzánk is török (és kurd) vállalkozók hozták be, az első, legismertebb döneres a Három Testvér volt a Szent István körúton. Itt a kezdetekben még elég nagy választék volt török ételekből, és a padlizsános, joghurtos kaják mellett nem lehetett sem sült krumplit, sem rántott semmit se kapni. Nálunk valószínűleg azért nem tudott megragadni az étel rendes elnevezése, mert a magyarok akkor már ismerték a nagyon hasonló giroszt, és mivel akkora különbséget nem találtak a két kaja között, a döner kebabot is rendszeresen legiroszozták. Ehhez aztán idővel a legtöbb vendéglátós is igazodott.

Mi lesz, ha tényleg kicsinálják?

Ha a bizottság célba ér, a döntés a döner kebabra, a girosznak nevezett döner kebabra, és valamennyi, függőleges forgónyárson készült kajára érvényes lesz. Ha ez tényleg megtörténik, az súlyos hatással lesz Németország gazdaságára és munkaerőpiacára is. Csak Berlinben 16 ezer (!) döneres pult található, az országban 600 tonnányi dönerhúst készítenek naponta, a büfék pedig 60 ezer munkahelyet teremtettek Németországban. Az Európában török dönert készítő vállalkozások szövetségének elnökségi tagja szerint évi 3,5 milliárd eurónyi bevételt termelnek a döneresek. 

Gazdasági jelentősége mellett van egy másik nagyon fontos hatása is: az intergráció egyik fontos eszközének tartják.

Franciaországban és Olaszországban már próbálták megfúrni

2015-ben – tehát abban az évben, amikor Orbán Viktor első komolyabb menekültellenes beszédében kijelentette, a körúti kebabosokkal semmi baj, és nagyszerű dolog, hogy húsvétra a szír hentesnél vehetünk bárányhúst – egy francia polgármester, Robert Menard arról panaszkodott, túl sok már a döneres a 80 ezres kisvárosban, és be akarta tiltani további üzletek nyitását. A Riporterek Határok Nélkül alapító tagja korábban is tett már xenofób kijelentéseket, össze akarta például íratni, hány muszlim gyerek jár a város iskoláiba. Twitteren azt írta, nem akarja, hogy Beziers legyen a kebab fővárosa, mert ezeknek a büféknek „semmi köze a kultúránkhoz.” Miután tévés riport készült róla, sokan felháborodtak, egy párizsi férfi pedig Facebookon kezdett nemzetközi kebabfesztivál szervezésébe - amit Beziers-ben szeretett volna megtartani. Az eseményre 50 ezren jelezték vissza, hogy ott lesznek. 

Fotó: Robert Schlesinger / Picture-Alliance / AFP

Ez nem egy elszigetelt jelenség volt az országban, a Jean-Marie Le Pen által alapított Nemzeti Front képviselői még hamarabb rászálltak a török és arab vendéglátósokra. 2014-ben egy hónap alatt négy kebabos nyitott üzletet Blois-ban, mire a szélsőjobboldali politikusok és követőik kifakadtak: “Blois történelmi központját, a francia történelem ékkövét változtatják keleti várossá.” Számos olasz városban, köztük az egyre jobban beforduló Velencében is próbálkoztak - a saját gasztrokultúra megvédésére hivatkozva - a döner kiszorításával, eddig mindhiába. 

Ne feledjük, ez egy olyan turistagyűlölő városnak sem sikerült, amelyik elérte, hogy betiltsák a gurulós bőröndök használatát

A betonkeverőben készült girosz szomorú históriája

Sokszor támadták már be a dönert a fogyasztóvédők is, de az ír sápogók valószínűleg nem is tudják, milyen jól jártak. Ők azért indítottak néhány éve vizsgálatot a húsgyártók ellen, mert be akarták bizonyítani, hogy a báránynak mondott hús valójában nem bárányból készült. Sikerült is, megkönnyebbülésükre azonban kiderült, főleg szárnyasok húsa keveredett a bárány közé, pedig ők akkor - az éppen aktuális botrány miatt - attól tartottak, lóhúst etettek a büfések szegény állampolgáraikkal. Magyarországon sokkal csúnyább sztorik is voltak, ezek közül messze a betonkeverőben készült girosz története volt a legszomorúbb. 2015 decemberében látogattak el  NÉBIH ellenőrei egy engedély nélkül működő girosz-előállító üzembe, ahol rettenetes állapotokat találtak. A hús eredetét nem tudták igazolni, tárolásuk sem volt megfelelő, de a legszomorúbb mégis az volt, hogy a termék a betonkeverőben készült

Az ügyben még 2017 decemberében döntés születhet.