Trump most olyat húzott, ami megfordíthatja az ukrajnai háborút

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten jóváhagyta, hogy az USA „fokozott védelmi képességekkel” lássa el az oroszokkal és az általuk támogatott kelet-ukrán szeparatistákkal harcoló ukrán hadsereget. Ebben a katonai csomagban már vannak az élet kioltására alkalmas fegyverek is, köztük

FGM–148 Javelin vállról indítható, hordozható, infravörös önirányítású páncéltörő rakéták.

Ezek verték ki igazán a biztosítékot Moszkvában, az orosz külügy azzal vádolta az amerikaiakat, hogy a lépésükkel vérfürdőt készítenek elő, és hogy ezzel „átléptek egy vonalat”.

Tény, hogy Barack Obama elnöksége alatt az amerikaiak nem voltak hajlandóak az élet kioltására is alkalmas fegyvereket adni az ukránoknak, mert Obama attól félt, hogy az USA-ból washingtoni jóváhagyással szállított fegyverek megjelenése az ukrán konfliktusban még jobban elmérgesítené az orosz amerikai viszonyt. Ehhez képest Trump nemhogy fegyvereket ad, de egyenesen a fegyverek Szent Grálját, a Javelint, amiért évek óta könyörögnek az ukránok.

Több amerikai politikus, köztük a befolyásos republikánus McCain szenátor évek óta szorgalmazza, hogy az USA Javelinekkel fegyverezze fel az ukrán hadsereget, Obama azonban határozottan elzárkózott ettől, tartva az oroszok haragjától, és attól, hogy Putyin nem hátrál meg a rakétáktól, hanem még nagyobb erőket vonultat fel az ukrán fronton.

Trump megválasztása után nem tűnt úgy, hogy ez a helyzet változni fog, sőt az új elnök a kampányában és a beiktatási beszédében is inkább azt nyomta, hogy az amerikaiak nem vívják meg többé más országok háborúit, inkább magukkal foglalkoznak majd az elkövetkező években. Azóta azonban óriási botrány kerekedett Amerikában abból, hogy Trump orosz segítséggel nyerhette meg az elnökválasztást, és a republikánus párt régi gárdájába tartozó, hagyományosan oroszellenes és az amerikai világhatalmi törekvéseket támogató politikusai is visszaszerezték a pozícióikat, amikből Trump berobbanásakor kiszorulni látszottak. Valószínűleg ezek magyarázzák az elnök mostani lépését is: tanácsadói is javasolták a fegyvereladást, és Trump kompenzálni is akar a választói előtt,

bizonyítani akarja, hogy nem Vlagyimir Putyin bábja.

Graffiti Vilniusban.Fotó: Sean Gallup

A Javelin pedig egy eszméletlenül jó páncéltörő rakéta. Annyira jó, hogy 1996-os megjelentése óta több diplomáciai botrány is kerekedett abból, hogy melyik állam hadseregének van ilyenje és melyiknek nincsen. A helyzetet bonyolítja, hogy más, ennél elterjedtebb fegyverekkel szemben Javelinjei nem igazán lehetnek senkinek anélkül, hogy abba Washingtonban ne egyezzenek bele. A fegyvert csak az USA szövetségesei használják, olyanoknak pedig nem adnak, akik kezében a Javelin esetleg amerikai érdekeket veszélyeztethet.

A Javelin egyébként arra jó, hogy páncélozott célokat vonjon ki a forgalomból. Ez a fegyver a páncélozott dolgok forgalomból való kivonásának Paganinije, ráadásul a használata is egyszerű és kényelmes. Egy ilyen vállról indítható rakéta (és az indítóberendezés) ugyan iszonyatosan drága, többe kerül, mint egy átlagos célpont, amit kilő, de ezekkel a fegyverekkel bármilyen gyalogsági osztag is eredményesen tud fellépni páncélozott járművekkel szemben.

Egyik nagy előnye, hogy az indítás után nem kell külön foglalkozni azzal, hogy a rakéta célba is találjon, a rakétát kilövő katona azonnal fedezékbe is húzódhat, vagy újratölthet. Ráadásul a fegyver nem üt nagyot, a rakétának ugyanis kétfokozatú hajtóműve van, az első fokozat kilöki a csőből, majd a második fokozat pedig csak kezelőtől távolabb indul be. Ez alkalmassá teszi arra, hogy fedezékekből, akár épületekből is kilőhessék, és az ellenséges egységek sem szúrják ki olyan könnyen a kezelőt.

Ezen a videón minden rajta van, lehet élvezkedni:

Ha például egy páncélos járműre lövik ki, a rakéta az indítás után kb. 150 méteres magasságba emelkedik, majd felülről csap le, a harckocsik páncélzata ugyanis a tetejükön a legvékonyabb. Ez ellen néhány harckocsi úgynevezett reaktív páncélzattal védekezik, ami lényegében annyit jelent, hogy még a páncélzat elérése előtt megpróbálja felrobbantani a becsapódó rakéta robbanófejét. Na, a Javelin ellen ez sem véd meg, ezeknek a rakétáknak ugyanis tandem elrendezésű robbanófejük van, amikben a kisebb rész eleve a reaktív páncélzat működésbe hozatalára való, hogy a nagyobb már tényleg a harckocsi rendes páncélzatán csattanjon.

A kelet-ukrajnai fronton a Javelinek azért fognak jó szolgálatot tenni az ukránoknak, mert az orosz harckocsiknak nem nagyon van jelenleg érdemi ellenfelük a hadműveletekben. Az ukránok csak nagyon kevés páncélost tudnak leszedni, mert nincs erre igazán jó fegyverük. Persze a minszki békemegállapodás szerint harckocsik nem is lehetnének a frontokon, az oroszokat azonban ez eddig nem nagyon érdekelte. Ezek a harckocsik tehát eddig könnyen arathattak, az oroszok számára igazából nem volt lényegi tétje egy-egy páncélozott jármű bevetésének.

A Javelinekkel ez a helyzet megváltozik, Putyinnak ugyanis innentől sokkal nagyobb veszteségekkel kell számolnia. Azt a mértékű orosz támogatást, amit a szakadárok eddig kaptak, ezután is fenn lehet tartani, mostantól azonban több harckocsi kell, a műveletek sokkal többe fognak kerülni, és

több lesz az orosz áldozat is.

A Kelet-Ukrajnában évek óta dúló háború eddig is nagyon sokba került Oroszországnak is (Ukrajnának persze még többe), ráadásul Putyin az egész rezsim stabilitását kockáztatja azzal, hogy a nyilvános adatokkal folyamatosan hazudnia kell nemcsak a világnak, de a saját népének is, hiszen nem ismerheti el, hogy az orosz hadsereg katonái halnak meg Ukrajnában, több ezrével.

Amerikai katonák Javelinnel gyakorlatoznak.Fotó: AFP

Kétségtelen, hogy Trump az orosz-amerikai konfliktus elmérgesedését kockáztatja, ráadásul a mostani fegyvereladással kifejezetten olyat tett, ami ellentétes az elnökválasztási kampányában hangoztatott legfőbb elvvel, miszerint az USA az ő vezetése alatt kevésbé vesz majd részt nemzetközi konfliktusokban, és nem fogja más államok háborúit vívni. Az elnök azonban ettől függetlenül most

megtette az első lépést, ami tényleg érdemi változást hozhat az ukrán konfliktusban, és ami tényleg meghátrálásra, meg a stratégiája újragondolására kényszerítheti majd Putyint.

Az oroszok már most a minszki megállapodás felrúgásával és a békefolyamat blokkolásával vádolják az amerikaiakat a tervezett fegyvereladás miatt, igaz, ők évek óta blokkolják a békefolyamatot, a minszki megállapodást pedig inkább csak véletlenül tartották be néha-néha. Moszkvában most mindent megtesznek annak érdekében, hogy az amerikaiakat meghátrálásra bírják, a Kreml ugyanis a fentebb leírtak miatt az Javelinek ukrajnai megjelenésének gondolatától is irtózik. Az orosz vezetés vitatja például, hogy a Javelin védelmi célú fegyver, holott elrettentő ereje mellett az egyik fő funkciója éppen az, hogy gyalogsági egységeket segítsen gyors és váratlan harckocsi-támadások visszaverésében. Ezt a képességét már az eddigi bevetésein bizonyította, és az ukrán front mai állása szerint ott is éppen erre fogják használni ezeket a fegyvereket.

Az Egyesült Államokban Trumpot nem is nagyon kritizálják ezért a döntéséért, elvégre csak annak a kérésnek tett eleget, amit több, az orosz befolyástól és Putyin nyomulásáról tartó washingtoni politikus, például McCain szenátor már hónapok óta sulykol. Azok a demokraták, akik Trump minden lépését szidják, csapdába kerültek, hiszen most pont azért mennek neki az elnöknek, mert az orosz viszony elmérgesítésével játszik, holott épp ők azok, akik amúgy meg azzal támadták és támadják is Trumpot, hogy orosz segítséggel lett az USA elnöke - ahogy erre a Wall Street Journal is rámutatott a Javelinek eladását dicsérő szerkesztőségi véleménycikkében.

Akár segítették Trumpot az oroszok, akár nem, az amerikai elnök most rendesen betart nekik.