Máris leszedték egy AfD-s képviselő posztját az új német törvény miatt

Beatrix von Storch német parlamenti képviselő az első, akinek egy letiltott posztjából országos ügy lett, alig néhány órával azután, hogy élesedett a nyugati világ legszigorúbb netes cenzúratörvénye.

Von Storch a Twitteren azon méltatlankodott, hogy a kölni rendőrség miért kívánt a Twitteren arabul is boldog új évet (egyébként németül, angolul és franciául is kint volt az üzenet). A szeptemberben a parlamentbe jutott AfD képviselője válaszposztjában azt kérdezte a helyi rendőrségtől, hogy minek hízeleg a "barbár, muzulmán, csoportos nemi erőszakot elkövető férfiak hordájának". A posztot a Twitter törölte, von Storchot pedig üzenetben értesítették, hogy megsértette a német törvényeket, és egy rövid időre még a fiókját is felfüggesztették. A politikus kirakta posztját a Facebookra is, de a posztját hamarosan onnan is törölték.

Az AfD a hivatalos oldalán terjesztette Von Storch (és az őt reblogoló kollégája, Alice Wiedel) posztjának törléséről szóló üzenetet.

A nyugati világ első törvénye a közösségi oldalak rendszabályozására

Még nyáron fogadta el az előző német parlament azt a törvényt, ami lehetővé tette az AfD-s politikus üzenetének törlését. A törvényt a szociáldemokrata igazságügyminiszter kezdeményezte, de a CDU is támogatta. Október eleje óta van hatályban, de január 1-ig volt egy átmeneti időszak, amikor még nem járt szankció a végrehajtás elmulasztásért.

A törvény minden olyan közösségi oldalra vonatkozik, amelyiknek legalább 2 millió német tagja van. Ezek jórészt amerikai cégek által üzemeltetett oldalak: a Facebook, a Twitter, a Youtube, a Flickr vagy a Tumblr például. (A törvény külön hangsúlyozza, hogy az on-line újságokra és azok kommentjeire a jogszabály nem vonatkozik.)

Aki németországi IP-címről keresi fel ezeket a oldalakat, annak látnia kell egy olyan felületet, amin bejelentést tehet, ha gyűlöletkeltésre alkalmas, a német alkotmányt sértő vagy bűncselekményre buzdító posztot lát. Összesen húsz német jogszabály mentén lehet támadni egy posztot, az önkényuralmi jelképek tiltásáról szólótól az alkotmányos rend felforgatásának kísérletéig számos alapja lehet a feljelentéseknek.

A szolgáltatóknak 24 órán belül válaszolniuk kell a panaszosnak, és ha megalapozottnak látják a feljelentését, akkor intézkedniük is kell: törölni kötelesek a posztot, és értesíteniük kell annak közlőjét is.

Ha a szolgáltató nem tudja eldönteni, hogy a poszt problémás-e, akkor az igazságügyi minisztérium szakértőihez fordulhat tanácsért, ilyenkor egy hét van a mérlegelésre.

Amennyiben a feljelentő elégedetlen a szolgáltató döntésével, akkor ő is fordulhat a kormány szakértőihez.

Ha a szolgáltató rendszeresen elmulasztja törölni a problémás posztokat, akkor megbírságolják, a legsúlyosabb esetben akár 50 millió euróra (azaz 15 milliárd forintra!) is.

A Facebooknál bonyolultabb, a Twitteren egyszerűbb a feljelentés

A törvény nem tetszett a szolgáltatóknak, de alkalmazkodtak. A Facebook 500 embert vett fel, hogy éjjel-nappal kezelni tudják a bejelentéseket, kibéreltek nekik egy esseni irodaházat, bár a cég európai központjában korábban azt mondták, hogy szerintük sérti a német alkotmányt a törvény. A többi közösségi oldal németországi alvállalkozókkal intézteti a munkát.

A Facebook ezt az esseni irodát kifejezetten az új törvény miatt nyitotta, a munkatársak éjjel - nappal innenn törlik majd a bepanaszolt posztokat.Fotó: OLIVER BERG/dpa Picture-Alliance/AFP

A Facebook a bejelentéshez szükséges űrlapot a Help menüben rejtette el, vagyis közvetlenül a problémás poszt mellől nem lehet feljelentést tenni - miközben ha a felhasználó szerint a Facebook szabályait sérti a poszt, akkor közvetlenül a bejegyzés mellől is jelezheti ezt. 

Ha valaki a Help menüből megtalálja a bejelentési oldalt, akkor a Facebook először figyelmezteti, hogy komolyan fontolja meg, hogy valakit tényleg törvénysértéssel vádol-e, és javasolja, hogy ha a feljelentő bizonytalan, akkor forduljon jogászhoz. 

Ezután ki kell választani, hogy a 20 lehetséges törvény közül szerinte melyiket sérti a problémás poszt, be kell kopizni a linket, vagy fel kell tölteni a printscreenben.

Így kezdődik egy feljelentés a Facebookon. Csak német IP-címről látható.

A Twitteren a menet valamivel egyszerűbb, ott a posztok melletti legördülő menüben van a német törvény alapján a bejelentés lehetősége is, és nem 20, hanem csak 3 főtípus szerint kell választani, hogy a bejelentő szerint mit sért a poszt. Mindegyik esetben a feljelentőnek meg kell adnia a saját user-nevét is az adott oldalon.

A Twitter így kérdezi meg, hogy a feljelentő szerint mi a baj a bejelentett poszttal.

Balról és jobbról is támadják

Ez a törvény jelenleg a legszigorúbb szabályozása a nyugati demokráciákban a közösségi oldalaknak, bár hasonlót szeretne a brit kormányfő is, és a szigorítást az Európai Bizottság is sürgeti. A törvény egyik különlegessége - és mint majd látjuk, ezért kapta a legtöbb kritikát is - hogy a végrehajtás terheit az oldalakat üzemeltető cégeknek kell viselniük.

A törvénnyel négy német parlamenti párt is elégedetlen, közülük kettő már a jogszabály elfogadása után jutott be a törvényhozásba. Úgy ahogy van eltörölné a törvényt az AfD, a menekültellenes kampányával 12 százalékig jutó szélsőjobboldali párt. Jelentősen enyhítené, és egyéb, a felhasználók jogait védő garanciákkal módosítaná az FDP, az a párt, amelyik decemberben három hónap tárgyalás után visszalépett Angela Merkel koalíciós ajánlatától. Szintén nem tetszik a mostani változat a Zöldeknek és a Balpártnak.

A törvényt liberális jogvédőktől újságíró szervezetekig több parlamenten kívüli csoport is élesen kritizálta, és több beadvány is van már ellene a német alkotmánybíróságnál.

Átveheti a bíró helyét a moderátor?

A leggyakoribb kritika a törvénnyel szemben, hogy privatizálták a jogalkalmazást. Vagyis a tech-cégek moderátorai dönthetik el, hogy egy-egy poszt törvénysértő-e, holott egy törvény megsértésének megállapítása normális esetben a bíróságok dolga lenne.

A törvény tartalmi részével pedig az a legtöbbet emlegetett kritika, hogy túl kevés időt ad a konkrét esetek elbírálására, és túl nagy a büntetési tétel. Ez pedig sokak szerint ahhoz vezet majd, hogy a moderátorok inkább törlik a feljelentett posztokat, mert az lesz az egyszerűbb, gyorsabb megoldás, és ez a szólásszabadság aránytalan korlátozásához vezethet. Egyesek szerint a notórius feljelentőket is korlátozni kellett volna, nehogy trollkodók hada tömegesen nyomja fel a fél országot.

Úgy érezték, ez nem mehet tovább

A törvényt támogató német politikusok azt állítják, hogy a törvény nem korlátozza, hanem erősíti a szólásszabadságot, mert nem engedi, hogy megbotránkoztató és veszélyes posztokkal tegyék tönkre a közéletet. 

A törvényhozó szándéka mögött nyilvánvalóan ott van a politikai szélsőségek erősödése miatti aggodalom, és a német demokráciát feszegető külföldi, elsősorban orosz manipulációk megfékezésének szándéka is. 

A német kormány az utóbbi hónapokban többször is közölte, hogy orosz kormányzati háttérrel álhíreket terjesztenek, és a kormánypártok ellen hangolnak a neten fizetett trollok és robotok is. A jelenséget az USA-tól Franciaországig több nyugati országban is tapasztalták, de eddig ilyen komolyan sehol sem léptek fel ellene. Hogy a német szabályozás alkotmányos, arányos vagy egyáltalán hatékony-e, az a következő hónapokban derülhet ki.

A törvény hatálya alá tartozó tech-cégeknek félévente jelentést kell tenniük a panaszok számáról, típusáról és intézkedéseik statisztikájáról. Az első bevallási kötelezettség június végén lesz esedékes.