Máris leszedték egy AfD-s képviselő posztját az új német törvény miatt

Több 444 videó?
Szeretném

Beatrix von Storch német parlamenti képviselő az első, akinek egy letiltott posztjából országos ügy lett, alig néhány órával azután, hogy élesedett a nyugati világ legszigorúbb netes cenzúratörvénye.

Von Storch a Twitteren azon méltatlankodott, hogy a kölni rendőrség miért kívánt a Twitteren arabul is boldog új évet (egyébként németül, angolul és franciául is kint volt az üzenet). A szeptemberben a parlamentbe jutott AfD képviselője válaszposztjában azt kérdezte a helyi rendőrségtől, hogy minek hízeleg a "barbár, muzulmán, csoportos nemi erőszakot elkövető férfiak hordájának". A posztot a Twitter törölte, von Storchot pedig üzenetben értesítették, hogy megsértette a német törvényeket, és egy rövid időre még a fiókját is felfüggesztették. A politikus kirakta posztját a Facebookra is, de a posztját hamarosan onnan is törölték.

Az AfD a hivatalos oldalán terjesztette Von Storch (és az őt reblogoló kollégája, Alice Wiedel) posztjának törléséről szóló üzenetet.

A nyugati világ első törvénye a közösségi oldalak rendszabályozására

Még nyáron fogadta el az előző német parlament azt a törvényt, ami lehetővé tette az AfD-s politikus üzenetének törlését. A törvényt a szociáldemokrata igazságügyminiszter kezdeményezte, de a CDU is támogatta. Október eleje óta van hatályban, de január 1-ig volt egy átmeneti időszak, amikor még nem járt szankció a végrehajtás elmulasztásért.

A törvény minden olyan közösségi oldalra vonatkozik, amelyiknek legalább 2 millió német tagja van. Ezek jórészt amerikai cégek által üzemeltetett oldalak: a Facebook, a Twitter, a Youtube, a Flickr vagy a Tumblr például. (A törvény külön hangsúlyozza, hogy az on-line újságokra és azok kommentjeire a jogszabály nem vonatkozik.)

Aki németországi IP-címről keresi fel ezeket a oldalakat, annak látnia kell egy olyan felületet, amin bejelentést tehet, ha gyűlöletkeltésre alkalmas, a német alkotmányt sértő vagy bűncselekményre buzdító posztot lát. Összesen húsz német jogszabály mentén lehet támadni egy posztot, az önkényuralmi jelképek tiltásáról szólótól az alkotmányos rend felforgatásának kísérletéig számos alapja lehet a feljelentéseknek.

A szolgáltatóknak 24 órán belül válaszolniuk kell a panaszosnak, és ha megalapozottnak látják a feljelentését, akkor intézkedniük is kell: törölni kötelesek a posztot, és értesíteniük kell annak közlőjét is.

Ha a szolgáltató nem tudja eldönteni, hogy a poszt problémás-e, akkor az igazságügyi minisztérium szakértőihez fordulhat tanácsért, ilyenkor egy hét van a mérlegelésre.

Amennyiben a feljelentő elégedetlen a szolgáltató döntésével, akkor ő is fordulhat a kormány szakértőihez.

Ha a szolgáltató rendszeresen elmulasztja törölni a problémás posztokat, akkor megbírságolják, a legsúlyosabb esetben akár 50 millió euróra (azaz 15 milliárd forintra!) is.

A Facebooknál bonyolultabb, a Twitteren egyszerűbb a feljelentés

A törvény nem tetszett a szolgáltatóknak, de alkalmazkodtak. A Facebook 500 embert vett fel, hogy éjjel-nappal kezelni tudják a bejelentéseket, kibéreltek nekik egy esseni irodaházat, bár a cég európai központjában korábban azt mondták, hogy szerintük sérti a német alkotmányt a törvény. A többi közösségi oldal németországi alvállalkozókkal intézteti a munkát.

A Facebook ezt az esseni irodát kifejezetten az új törvény miatt nyitotta, a munkatársak éjjel - nappal innenn törlik majd a bepanaszolt posztokat.Fotó: OLIVER BERG/dpa Picture-Alliance/AFP

A Facebook a bejelentéshez szükséges űrlapot a Help menüben rejtette el, vagyis közvetlenül a problémás poszt mellől nem lehet feljelentést tenni - miközben ha a felhasználó szerint a Facebook szabályait sérti a poszt, akkor közvetlenül a bejegyzés mellől is jelezheti ezt. 

Ha valaki a Help menüből megtalálja a bejelentési oldalt, akkor a Facebook először figyelmezteti, hogy komolyan fontolja meg, hogy valakit tényleg törvénysértéssel vádol-e, és javasolja, hogy ha a feljelentő bizonytalan, akkor forduljon jogászhoz. 

Ezután ki kell választani, hogy a 20 lehetséges törvény közül szerinte melyiket sérti a problémás poszt, be kell kopizni a linket, vagy fel kell tölteni a printscreenben.

Így kezdődik egy feljelentés a Facebookon. Csak német IP-címről látható.

A Twitteren a menet valamivel egyszerűbb, ott a posztok melletti legördülő menüben van a német törvény alapján a bejelentés lehetősége is, és nem 20, hanem csak 3 főtípus szerint kell választani, hogy a bejelentő szerint mit sért a poszt. Mindegyik esetben a feljelentőnek meg kell adnia a saját user-nevét is az adott oldalon.

A Twitter így kérdezi meg, hogy a feljelentő szerint mi a baj a bejelentett poszttal.

Balról és jobbról is támadják

Ez a törvény jelenleg a legszigorúbb szabályozása a nyugati demokráciákban a közösségi oldalaknak, bár hasonlót szeretne a brit kormányfő is, és a szigorítást az Európai Bizottság is sürgeti. A törvény egyik különlegessége - és mint majd látjuk, ezért kapta a legtöbb kritikát is - hogy a végrehajtás terheit az oldalakat üzemeltető cégeknek kell viselniük.

A törvénnyel négy német parlamenti párt is elégedetlen, közülük kettő már a jogszabály elfogadása után jutott be a törvényhozásba. Úgy ahogy van eltörölné a törvényt az AfD, a menekültellenes kampányával 12 százalékig jutó szélsőjobboldali párt. Jelentősen enyhítené, és egyéb, a felhasználók jogait védő garanciákkal módosítaná az FDP, az a párt, amelyik decemberben három hónap tárgyalás után visszalépett Angela Merkel koalíciós ajánlatától. Szintén nem tetszik a mostani változat a Zöldeknek és a Balpártnak.

A törvényt liberális jogvédőktől újságíró szervezetekig több parlamenten kívüli csoport is élesen kritizálta, és több beadvány is van már ellene a német alkotmánybíróságnál.

Átveheti a bíró helyét a moderátor?

A leggyakoribb kritika a törvénnyel szemben, hogy privatizálták a jogalkalmazást. Vagyis a tech-cégek moderátorai dönthetik el, hogy egy-egy poszt törvénysértő-e, holott egy törvény megsértésének megállapítása normális esetben a bíróságok dolga lenne.

A törvény tartalmi részével pedig az a legtöbbet emlegetett kritika, hogy túl kevés időt ad a konkrét esetek elbírálására, és túl nagy a büntetési tétel. Ez pedig sokak szerint ahhoz vezet majd, hogy a moderátorok inkább törlik a feljelentett posztokat, mert az lesz az egyszerűbb, gyorsabb megoldás, és ez a szólásszabadság aránytalan korlátozásához vezethet. Egyesek szerint a notórius feljelentőket is korlátozni kellett volna, nehogy trollkodók hada tömegesen nyomja fel a fél országot.

Úgy érezték, ez nem mehet tovább

A törvényt támogató német politikusok azt állítják, hogy a törvény nem korlátozza, hanem erősíti a szólásszabadságot, mert nem engedi, hogy megbotránkoztató és veszélyes posztokkal tegyék tönkre a közéletet. 

A törvényhozó szándéka mögött nyilvánvalóan ott van a politikai szélsőségek erősödése miatti aggodalom, és a német demokráciát feszegető külföldi, elsősorban orosz manipulációk megfékezésének szándéka is. 

A német kormány az utóbbi hónapokban többször is közölte, hogy orosz kormányzati háttérrel álhíreket terjesztenek, és a kormánypártok ellen hangolnak a neten fizetett trollok és robotok is. A jelenséget az USA-tól Franciaországig több nyugati országban is tapasztalták, de eddig ilyen komolyan sehol sem léptek fel ellene. Hogy a német szabályozás alkotmányos, arányos vagy egyáltalán hatékony-e, az a következő hónapokban derülhet ki.

A törvény hatálya alá tartozó tech-cégeknek félévente jelentést kell tenniük a panaszok számáról, típusáról és intézkedéseik statisztikájáról. Az első bevallási kötelezettség június végén lesz esedékes.