Ahmed H. egy terrorista

Ez a címe a facebookos képgalériának, ami Magyarország kormányának hivatalos oldalán jelent meg tegnap. 

Ezzel nagyjából egy időben Völner Pál igazságügyi államtitkárt az Echo TV-ben szintén azt fejtegette, hogy

Ahmed H. egy terrorista.

Ezek alapján sem nehéz kitalálni, hogy mi gondol a szír férfi ügyéről a kormány.

Ahmed H. volt az, aki 2015. szeptemberében Röszkénél köveket dobált a rendőrsorfal felé, a vád szerint azért, hogy a dobálással és egy hangosbemondóval rávegye a rendőröket, nyissák meg a határt.

Mivel az ügyészek szerint

• erőszakkal (kődobálással) próbált rávenni
  
• egy állami szervet (a rendőrséget),
  
• hogy valamit tegyen (nyissa meg a határt),

ezért terrorcselekményt követett el.

Már tavaly lehetett látni, hogy milyen fontos ez a per a Fidesznek, és az állampárt propagandagépének.

Ahmed H.-t első fokon, 2016 novemberében 10 év börtönre ítélték terrorizmus miatt, a kemény ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök külön ünnepelte. A másodfokú tárgyalásnak 2017 nyarán lett vége. A közmédia egész napos műsorral készült a jogerős ítéletre, és szórakoztató kapkodás lett belőle, amikor a szír férfit mégsem marasztalták el. Új eljárást rendeltek el, ez a megismételt tárgyalás folyik a héten is, és még télen jöhet az ítélet.

A kormány logikája szerint

1. Ahmed H. egy terrorista.
2. Aki vitatja, hogy a férfi a dobálással terrorizmus követett el, az Ahmed H-nak akar segíteni.
3. Aki Ahmed H-nak segít, az egy terroristának segít, hiszen Ahmed H. egy terrorista.
4. Soros György.
5. Aki szerint Ahmed H. nem terrorista, az a terrorizmust támogatja.
6. Soros György.

Az 1980-as, 90-es években előfordult Magyarországon olyan eset, hogy a börtönből ideiglenesen hazaengedett elítélt túszul ejtette például volt feleségét és gyerekeit, majd azt követelte, hogy semmisítsék meg az ellene hozott ítéletet / vonják vissza a válást / állítsák vissza szülői jogait, különben kárt tesz a családtagokban. Ebben az esetben terrorcselekmény miatt ítélték el a túszszedőt, hiszen erőszakkal akarta rávenni az államot (az igazságszolgáltatást) a neki kedvezőtlen döntés megváltoztatására.

2001 óta terrorügyben sokat változott a világ.

Ha egy túl hangos éjszakai buliba kivonulnak a rendőrök, ott intézkedés közben összeverekednek a házigazdákkal, akik a dulakodás közben azt kiabálják nekik, hogy „Takarodjatok innen!”, akkor őket valószínűleg garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt fogják elítélni, és nem terrorizmusért, hiába lehetne formailag azt is ráilleszteni a helyzetre.

Völner államtitkár mellékes körülményként említi az Echo TV-s interjúban, hogy a másodfok szerint nem tisztázott teljesen, Ahmed H. miért dobálta a rendőröket.

link Forrás

Ha dühében kezdett a rendőrök felé dobálni, az is súlyos bűncselekmény, azért is simán kaphat letöltendő szabadságvesztést, és ki is utasíthatják Magyarországról, de akkor nem lehet szó terrorizmusról. Pont azért helyezték hatályon kívül az első fokú ítéletet, mert ennek nem jártak a végére, miközben nagyon sok múlik rajta.

A Fidesz viszont akkor is a saját javára fordíthatja az ítéletet, ha terrorizmus miatt most sem találják bűnösnek Ahmed H.-t.

A kormány az elmúlt hónapokban újra nekifutott, hogy maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, legalábbis a fontos gazdasági és politikai ügyekben. Ennek a kampánynak része a bírákra vonatkozó különböző szabályok farigcsálása, de van egy nyilvánosság előtt zajló csata is, amiben a politikailag kedvezőtlen ítéleteknél elfogultsággal vádolják a bíróságokat, hogy azok „nem az emberek pártján állnak”, így teremtve alapot az újabb jogszabály-változtatásokra.

„A bíróság döntése botrányos. (...) a bíróság (...) a vállalatoknak adott igazat a magyar kormánnyal szemben”.

Ezt Orbán Viktor mondta 2013 márciusában a Parlamentben. Akkor a rezsicsökkentés volt a téma, az energiacégek bíróság előtt támadták meg a kormány árcsökkentésre vonatkozó előírásait, és nyertek. Nem kellett sokáig várni, az országgyűlés törvényt alkotott a rezsicsökkentést előíró Magyar Energia Hivatal helyébe lépő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról. Ez már önálló szabályozó szervnek minősült, ezért az elnöke által kiadott rendeleteket a rendes bíróságon nem, csak az Alkotmánybíróságon lehetett megtámadni.

Ha Ahmed H.-t elítélik terrorizmus miatt, az állami propagandában egyszerre lesz bizonyítéka annak, hogy Magyarországon is közvetlen veszélyei vannak a migrációnak, és annak, hogy csak a Fidesz tudja megvédeni az embereket a terrorizmustól. Ha nem ítélik el terrorizmus miatt, abból nem az következik majd, hogy Ahmed H. nem terrorista, hanem az, hogy a bíróság is a terrorizmus pártjára áll, így aztán indokolt lesz még inkább kiterjeszteni ott is a kormány befolyását.