Van, hogy a menekült keresi a legtöbb pénzt a magyar cégnél
2017 november 14., 11:56
Hiába fogadott be tavaly 1300 menekültet a kormány, alig segítik őket
- Két évnyi migránsozás után a kormány elkezdett emberségesebben beszélni a menekültekről.
- Pintér Sándor konkrétan azzal dicsekedett, mennyi mindenben segít nekik az állam.
- Pedig valójában éppen Pintérék vonták meg a juttatásaikat. Azóta az államtól csupán egy repülőjegyet igényelhetnek, ha végleg haza akarnak menni.
- Ha nem lennének civil szervezetek, akik programokat indítanak számukra uniós (és némi állami) forrásból, mehetnének lakni a hajléktalanszállókra.
„Van egy külön szabály, hogy hogyan, milyen módon, mennyi készpénz adásával támogatjuk ezeknek a családoknak, személyeknek a magyarországi beilleszkedését” - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai sajtótájékoztatóján, amikor egy újságíró azt kérdezte tőle, hol vannak az elmúlt években Magyarország által befogadott menekültek, mivel foglalkoznak, miből élnek.
Hiába kommunikál a kormány már két éve a bevándorlás elleni harcról, a magyar állam a saját szabályainak megfelelően ez alatt az idő alatt is fogadott be olyan embereket, akiknek valamilyen üldöztetés vagy veszély miatt el kellett menekülniük a hazájukból. Ez csak tavaly 1300 embert jelentett (mint ahogy azt egy helyettes államtitkár Máltán elkotyogta), a nagy részük pedig feltehetőleg Szerbián át, a határmenti tranzitzónákon keresztül érkezett az országba.
Pintér Sándor szerdán a kormány korábbi migránsozását maga mögött hagyva olyan rászorulóként beszélt ezekről az emberekről, akiknek a kormány minden segítséget megad.
link
Forrás
Leszögezte, hogy a kormány segíti
- a mindennapi életüket,
- iskoláztatja gyerekeiket,
- a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMBH) elhelyezi őket,
- emellett dolgozhatnak, és van olyan is, aki segélyből él.
Hiába azonban a mostani, sokkal megengedőbb és elfogadóbb hangnem, valójában a magyar kormány távolról sem ennyire jófej a befogadott menekültekkel.
Másfél éve megvonták tőlük az egyetlen pénzügyi támogatást, amit beilleszkedésre kaptak, majd hoztak egy szabályt arról is, hogy a menekülttáborban is kevesebb időt tölthetnek. Ha nem lennék segélyszervezetek, melyek nagyrészt uniós forrásból szállást biztosítanak nekik, mehetnének a hajléktalanszállókra.
Segítünk tisztázni, mégis milyen támogatásokra jogosult egy a kormány által is elismert menekült ma Magyarországon.
Étel, ruha, temetés jár a tranzitban
2015 óta a magyar határra érkező menedékkérők csak a kormány által felépített két tranzitzónában adhatják be a kérelmüket, és léphetnek be jogszerűen az ország területére: hogy aztán a kerítésekkel körbevett, konténerekből álló táborban várják ki az eljárásuk végét. Ez vonatkozik mindenkire, egyedülállókra és családosokra is, többek között ezért is alakítottak ki játszóházat és iskolát a szögesdrótokkal körbevett konténervárosokban (Röszkén és Tompán).
Itt lépett be az országba az az 1300 menekült is tavaly, akikről Altusz Kristóf helyettes államtitkár beszélt Máltán.
Ebben a két határmenti táborban a kormány valóban biztosít a menedékkérőknek egy alapellátást: ruhát, tisztálkodó felszerelést, napi háromszori étkezést és orvost. Sőt, az ezeket a szolgáltatásokat a honlapján külön részletező menekültügyi hivatal külön kiemeli, hogy a menedékkérők temetését is megtérítik, ha nincs más, aki ki tudná fizetni.
Igen ám, de ezek az emberek hivatalosan még nem számítanak menekültnek, az állam nem fogadta be őket, csupán arra várnak, hogy elbírálják a kérelmüket. Amint ez megtörténik, átszállítják őket Vámosszabadiba, ahol jelenleg az ország egyetlen nyitott menekülttábora működik. Vámosszabadiban ugyanúgy megilletik őket azok az ellátások, mint a tranzitzónában.
Egy hónapig, aztán kidobják őket a táborból, és mehetnek, amerre látnak.
Korábban járt nekik az államtól például lakhatási támogatás, aztán 2014-től integrációs támogatás. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy kaptak havi 90 ezer forintot (két évig, és az összeg folyamatosan csökkent). Cserébe el kellett járniuk tanfolyamokra, és rendszeresen be kellett jelentkezniük a helyi családsegítőhöz.
Ennek azonban már vége, 2016-ban a kormány megszüntetett minden támogatást. A menekültek azóta csak egy féléves tb-jogviszonyt kapnak az államtól. Pedig a pénzbeli támogatást szakmabeli szervezetek fontosnak nevezték, mert lélegzetvételnyi időt adott a jórészt semmilyen hely- és nyelvismerettel nem rendelkező menekülteknek ahhoz, hogy kiismerjék magukat Magyarországon, nyelvet tanuljanak, és addig se kelljen a lakhatásukért és a megélhetésükért aggódniuk. Aztán idővel szerezhettek maguknak saját lakást és munkát.
Kitalálták azt, ami szerintük sem jó
A kormány végül azzal az indokkal törölte el a beilleszkedési támogatást, hogy egy menekült se legyen jogosult olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat nem illetik meg. Helyette ott van nekik a mindenki számára elérhető magyar szociális ellátórendszer, használják ők is azt.
Ezzel épp csak az a baj, hogy még a kormány sem gondolja azt, hogy az ellátórendszer tényleg képes lenne kezelni ezeket az embereket.
A 2013-ban szintén a magyar kormány által elfogadott, 2020-ig szóló migrációs stratégia éppen arról ír, hogy a menekültként befogadott embereknek fogalmuk sincs arról, mit, hol és hogyan igényelhetnének az államtól. A magyar ellátórendszer pedig nincs felkészülve a velük való találkozásra. „A nyelvi kompetenciák hiánya, hiányos jogszabályi ismeretek, és alkalmanként az előítéletesség akadályt gördítenek a szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz való hozzáféréshez” - írták.
Gondoljunk csak bele: ahhoz, hogy valaki álláskeresési támogatást kapjon, el kell mennie a munkaügyi hivatalba, és regisztrálnia kell magát álláskeresőként. Ez szükséges ahhoz is, hogy részt vehessen a közmunkában, és ahhoz is, hogy megkapja az alapsegélyként működő 22 800 forintot (hiszen az tulajdonképpen egy foglalkoztatást helyettesítő támogatás). Az önkormányzati segélyekhez pedig mindenekelőtt települési lakcím kell, amelyet az okmányirodákban lehet megigényelni, és ahhoz meg albérlet vagy lakástulajdon szükséges.
Magyarul mindegyik pénzügyi támogatáshoz hivatali ügyintézésre van szükség, de sem a rendszer, sem a menekültek nem állnak készen arra, hogy találkozzanak, és dűlőre jussanak egymással.
A civiel programokat indítanak, a kormány a hazautat támogatja
Pintér Sándor azt is mondta, hogy a Magyarország által befogadott emberek közül, van, aki segélyből él, mások pedig dolgoznak, vagy képességeikhez mérten próbálnak munkát szerezni. A menekültek munkáltatása valóban fellendült az utóbbi idők magyar munakerőhiánya miatt, a munkakereséshez azonban továbbra is segítségre van szükségük, amelyet elsősorban civil szervezetektől kapnak meg (erről bővebben ebben a cikkben olvashat), nem az államtól.
Az ország által befogadott menekültek jelenleg csupán azért nem laknak tömegével a szociális ellátórendszer által működtetett hajléktalanszállókon (miután 30 nap elteltével kirakják őket a menekülttáborból), mert uniós támogatásból több civil szervezet is nyújt számukra lakhatási programot.
Az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja 10 milliárd forintot ad Magyarországnak a 2014-2020-as költségvetési ciklusra, ebből a pénzből pedig a kormánynak költenie kell integrációra is (sőt, a megvalósuló projektek finanszírozásába 25 százalék önrésszel be is kell szállnia). Ez úgy néz ki, hogy a különböző szervezetek pályáznak projektekkel a Belügyminisztériumhoz, amely az előzetesen elfogadott stratégia alapján kiosztja az alap pénzét a projektekre.
Eddig három pályáztatási kör zárult le, és ezekből azért látszik, hogy a kormány nem a beilleszkedési támogatásokra helyezi a hangsúlyokat, hanem a kerítéssel körbevett táborok, illetve a rendfenntartó erők felszerelésére, valamint arra, hogy az itt élő külföldieket hazaküldje:
- A legtöbb pénzt a tranzitzónák fejlesztésére adták (közel 370 millió forint).
- De kapott pénzt például az ORFK is, idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek szállítására (186 millió forint).
- És a Nemzetközi Migrációs szervezet is, arra, hogy a Magyarországon élő külföldieknek segítsen hazajutni a származási országába (232 millió forint).
Ezek mellett viszont valóban rengeteg pénz megy olyan projektekre is, amelyek a befogadott menekültek beilleszkedését és elhelyezkedését támogatják. Több segélyszervezet működtet lakhatási programokat a menekülteknek, mások azok álláskeresésben segítik őket, megint mások nyelvtanfolyamokat szerveznek számukra.
A támogatott szervezetek között ráadásul több olyan is van, amelyekre a kormánymédiában bevándorlást támogató vagy Soros György által kitartott szervezetként hivatkoznak.
A kormány itt azonban mégis érdemesnek találta őket arra, hogy például iskolai integrációs szolgáltatást nyújtsanak menekült gyerekeknek.
A civil szervezetek tevékenységére nagy szüksége is van az államnak, jelenleg ugyanis csak ilyen szervezetek segítenek az állam által befogadott embereknek beilleszkedni Magyarországon. Mivel a kormány a nekik járó állami támogatásokat eltörölte, ez azt is jelenti, hogy ha ezek a szervezetek nem indítanak programokat a befogadott emberek megsegítésére (azaz nincs, aki pályázzon az integrációs alap pénzeire), akkor a menekültek maximum a hajléktalanszállókra mehetnek lakni, segélyt pedig a számukra kiismerhetetlen állami bürokráciától kell igényelnük.
A menekültügyi hivatal honlapján egyedül a már megszüntetett integrációs támogatást említik, mint pénzbeli juttatást, hozzátéve azt is, hogy ezt a támogatást már nem lehet igényelni. Emellett viszont hangsúlyozzák, hogy a menekültek kérhetik a magyar államtól, hogy fizessék ki nekik Magyarország végleges elhagyásának költségeit. Ez a gyakorlatban egy repülőjegyet jelent a menekültnek, vissza oda, ahonnan érkezett.
Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot is, arra voltunk kíváncsiak, pontosan mire gondolt a belügyminiszter akkor, amikor a magyar állam által a befogadott menekülteknek nyújtott ellátásokról beszélt. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a kérdésünkre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.