Egyelőre higgadtan reagált a közoktatást is felügyelő emberierőforrás-minisztérium a 444 által robbantott hírre, miszerint egy, a csömöri önkormányzat által indított perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy az iskolavagyon elvételét szabályozó törvény szerinte alkotmányellenes, majd azzal a lendülettel megszakította a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult, több paragrafus megsemmisítését kérve, amiről az AB-nak 90 napon belül kell határoznia.

Egy magyar bíróság kimondta, hogy alkotmányellenes volt az iskolarendszer államosítása

Szily László

2018 január 22., 09:11

Csömör önkormányzata indította a pert az EMMI ellen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig annyira alkotmánysértőnek találta a vonatkozó törvényt, hogy január 8-án az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg több pontját. Az AB-nek legkésőbb 90 napon belül döntenie is kell.

link Forrás

Az ügyben még a múlt héten megkerestem az illetékes minisztériumot, a következő kérdéseket küldve nekik:

• Készül-e az EMMI arra az eshetőségre, hogy az AB megsemmisíti a törvény több paragrafusát?
  
• Ha igen, milyen irányban tervezik módosítani a jelenlegi jogszabályt?
  
• Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az események következtében egyes iskolák visszakerüljenek önkormányzati működtetés vagy fenntartás alá?
  
• Ha esetleg nem készülnek erre, miért nem?
  

Az érdeklődésünkre most ezt a választ kaptuk:

A Kormány az eddig hasonló ügyben folyó pereket megnyerte. Az, hogy ezen per folyamán a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul, egy lehetőség, amivel a bíróság élni kíván, mivel a törvényt eddig az AB nem vizsgálta. Álláspontunk szerint ugyanakkor a törvény megfelel az alaptörvényben foglaltaknak, állunk a vizsgálat elé.

Ez volt az érdemi rész, a válasz ezután következő szakaszában a tárca általánosságban érvelt a kormány szigorúan központosított oktatási modellje mellett:

A parlament és a kormány azért döntött úgy néhány éve, hogy az önkormányzati fenntartás helyett állami fenntartásba veszi az iskolákat, mert úgy gondoljuk, hogy az oktatás, nevelés nem településenként eltérő ügy, hanem állami feladat. Ezen túl az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzatok 1300 milliárd forintos adósságot halmoztak fel. Ez a rendszer rendkívüli különbségeket okozott az iskolák között, a gyerekek esélyeiben és akár a pedagógusok illetményében is. Amióta az állam felelőséget vállal az iskolákért, egyre több pénzt fordít az oktatásra, idén is félezer iskolában lesz fejlesztés, tanuszodák, tornatermek, új iskolák épülnek, zajlanak az informatikai eszközbeszerezések, az iskolák digitalizálása, ingyenes tankönyvellátási rendszert tudtunk bevezetni, és ingyenes gyermekétkezést. A pedagógusok fizetését sem az önkormányzatok pénzügyi helyzetének függvényében fizetik ki vagy nem fizetik ki, hanem sikeresen végrehajtottunk egy jelentős béremelést 2013 és 2017 között.

A mostani modell számtalan kritikusa nem osztja a minisztérium optimizmusát, ők a gyakorlatban azt látják, hogy a létező különbségeket figyelmen kívül hagyó államosítás a sikeres, jól gazdálkodó, az iskoláikat érdemesben támogató és fejlesztő önkormányzatoktól is elvette az intézményeket, amiket most távolról, a helyi problémákra kicsit sem figyelve irányítanak, miközben az iskolaigazgatókat igazi jogkörök nélküli, funkciótlan bábokká fokozták le.