2014-ben az LMP-s Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet az Öveges-program visszásságaira. A EU-s programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények.

De a visszaélések olyan súlyosak voltak, hogy maga a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni, és az Emmi feljelentést tett, de az EU-s csalás elleni hivatal, az OLAF is nyomozott. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOP-programot leállította Brüsszel, és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak.

2016-ban az LMP írásban kérdezte, mi lett az ügy vége. Rétvári Bence válasza szerint a 12 problémás eljárás közül 11-nél állapítottak meg szabálytalanságot, mind a tizenegy érintett intézmény fellebbezett, de hiába, így 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.

Hadházy Ákos most közölte: a NAV Központi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya levélben tájékoztatta arról, hogy a nyomozó hatóság szerint már kijelenthető, hogy súlyos visszaélések történtek a tanterem-felújításokat célzó Öveges-programban.

Az Index azt írja, hogy a botrányos program alatt az Emmiben az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az EU-s fejlesztéspolitika felelőse, akit végül valószínűleg részben az Öveges-program, részben az Országos Roma Önkormányzat korrupciós botránya miatt távolítottak el a helyettes államtitkári pozíciójából, majd a TÁMOP monitoring bizottságának éléről is kirúgták, és a fideszes Mengyi Roland bűnügyében is előkerült a neve. Frissítés: Az Index később hozzátette: „Köpeczi cikkünk megjelenése után közölte, hogy az érintett programot a pályázati döntések és elszámolások időszakában az NFÜ kezelte, majd 2014 januárjában került át az Emmihez ahol ő helyettes államtitkárként a tervezési területet és nem a végrehajtást irányította, valamint hogy az ORÖ-vel történő szerződés módosítást pedig államtitkári kinevezése napján ő kezdeményezte.”

A lap azt írja, az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett nyomozni, majd az ügyet addig helyezték át, míg végül a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságánál kötött ki.

Az NNI Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával kezdte a nyomozást, a NAV különféle osztályai is ezt vizsgálják – írja az Index.

A NAV szerint a vizsgált projekteket 2010. márciusa és 2014. szeptembere között visszaélésszerű túlárazások, szükségtelen beszerzések, részben vagy egészben már meglevő tartalom újbóli kifizetése, összeférhetetlenségi szabályok megsértése jellemezte, és informatikai beszerzések során a teljesíthetőség objektív feltételei is hiányoztak. Az összeférhetetlenségi szabályok megsértése azt jelenti, hogy egymástól nem független cégeket hívtak meg ajánlattételre, azaz a pályázó cégek és az ajánlatkérők összejátszottak – így a bűnszövetségben elkövetés gyanúja is megalapozott.

Mivel az ügyben OLAF-nyomozás is indult, Hadházy Ákos megkérdezte Polt Péter főügyészt, kaptak-e már tájékoztatót az eredményről. (Index)