Ami veszélyes, ezek a közvetett befolyásolási kísérletek. (...) Volt ez az Ahmed H. a röszkei ügy. Az első fokú bíróság 10 év börtönbüntetéssel sújtotta, ebben az esetben a közszolgálatinak nevezett sajtó úgy tűnik elégedett volt az ítélettel, ellentétben a másodfokú döntéssel amely hatályon kívül helyezéshez vezetett. Ebben az esetben nem kell túlzottan tájékozottnak lenni ahhoz, hogy melyik az a bírói ítélet, ami a kormány elégedettségét váltja ki, és melyik az, amelyik nem

- így mutatja be a bírákon lévő politikai nyomást egy szolgálatban lévő magyar bíró, aki a Budapest Beaconnek adott kimerítő videós interjút, de a beszélgetéshez az arcát kitakarták és a hangját eltorzították.

Magyarországon manapság nem az az elvárás, az egészen magasról jövő elvárás nem az, hogy valaki jó bíró legyen, nem az a cél, hogy a szakszerűség domináljon, hanem az, hogy megbízható bíró legyen, és ami most látszik, a közigazgatási bíróságok átszervezése, az tipikusan ezt a tételt kívánja megerősíteni. Látszik, hogy a közigazgatásból, akik ugye teljesen másképp szocializálódtak, egy alávetésen alapuló döntéshozatalban, ahol a főnöknek az utasításaival nem lehetett szembe menni. Na most el tudja bárki képzelni, hogy ha nagyobb számban ilyen szocializációjú emberek kapnak bírói stallumot, akkor valószínűleg a kormányzatot, az államot érintő ügyekben, illetve kiemelt ügyekben sokkal nagyobb veszély áll fenn annak kapcsán, hogy vajon a független ítéletek meghozatala biztosított-e.

- magyarázza a bíró.

Az interjú egyébként bemutatja a 444 igazságszolgáltatásról szóló sorozatából is ismert körülményeket,

• Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének túlzott hatalmát,
  
• és azt is, milyen kockázata van, ha a kormánynak kedves bírákkal töltik fel a megváltoztatott bírósági rendszert.

Arról is beszél, hogy milyen hullámokat kelt az igazságszolgáltatásban, amikor a fideszes Budai Gyula például kommunistának nevez minden bírót, Handó pedig nem áll ki, hogy megvédje az általa vezetett szervezetet.