A magyar pártok azonnal nekiestek az ukrán kormánynak, pedig semmi biztosat nem tudunk a kárpátaljai merényletről

A magyar-ukrán kapcsolatok hónapok óta mélyponton vannak. A hivatalos magyar álláspont szerint a konfliktus oka a nyelvtörvény, amelyről nem tudnak megállapodni az ukrán féllel. A nyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákról hosszú helyszíni riportban számoltunk be mi is, de a világban sokan úgy látják, hogy a létező problémát Orbánék eszköznek is használják egy világpolitikai játszmában. 

Jól jelzi, mennyivel többről van itt szó, mint oktatási vagy nyelvi kérdésről, hogy a NATO főtitkára és az amerikai kormány is határozottan kérte az ukránokat és a magyarokat, hogy egyezzenek meg végre.

Petro Porosenko ukrán elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijevi sajtótájékoztatója 2017 júliusábanFotó: SERGEI SUPINSKY/AFP

A magyar diplomácia ugyanis a nyelvtörvényre hivatkozva blokkolni próbálja keleti szomszédja nemzetközi kapcsolatait. Márpedig Ukrajna de facto háborúban áll Oroszországgal, így számára létfontosságú az EU és a NATO támogatása. A helyzet élességét mutatja, hogy Trump nemrég minden korábbinál hatékonyabb fegyvereket küldött az ukrán-orosz frontra. A nyugati katonai szövetségi rendszernek - ahová papíron Magyarország is tartozik - kiemelt érdeke, hogy Putyint féken tudja tartani. Ezért nem csoda, hogy tavaly év végén 11 NATO-tagállam, köztük Németország is hivatalos levélben jelezte tiltakozását, amiért Magyarország a NATO-ban is igyekszik keresztbe feküdni Ukrajnának, vagyis akadályozza a katonai szövetség és Ukrajna közeledését. Ami természetesen hatalmas szolgálat az oroszoknak.

Ebbe a helyzetbe érkeztek a kárpátaljai magyar iroda elleni támadások.

Helyszínelő rendőrök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájánál, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban.Fotó: Nemes János/MTI/MTVA

Február 4-én gyúlékony folyadékot tartalmazó palackot dobtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára. Az épületben komolyabb kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt. Az ukrán miniszterelnök-helyettes felháborodottan ítélte el a történteket, és már aznap kijelentette

a támadás mögött Moszkva áll.

Az ukrán politikusok Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozatait nem szabad készpénznek venni, hiszen háborús ellenségekről van szó, de később ezt az információt nem csak az ukrán nyomozó hatóságok erősítették meg, hanem a lengyel titkosszolgálat szóvivője is közölte, hogy az ügyben őrizetbe vettek két lengyel szélsőjobboldalit. A gyújtogatással vádolt Adrian M. és Tomasz Sz. egy pánszlávista és putyinista szervezet, a Falanga tagjai, amely az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.

Február 27-én hajnalban még durvább támadás érte a KMKSZ központi irodáját. Az elkövetők betörték a ház ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az épület belsejébe. A földszint teljesen kiégett. Ennek a videónak az elején látható az egyik tettes, illetve maga a robbanás is:

A kárpátaljai állami közigazgatási hivatal és a KMKSZ példamutató módon, közös közleményben reagált. Az MTI által ismertetett szöveg szerint az utóbbi években a soknemzetiségű Kárpátalján több kísérlet is volt a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálására, elsősorban az ukránok és magyarok egymásnak ugrasztására.

„Hivatalosan kijelentjük, hogy ezek a provokációk nem voltak és nem lesznek sikeresek, csak összekovácsolják az ukránokat és magyarokat, valamint a Kárpátalján békében, egyetértésben élő, egymással toleráns többi nemzetiséget.”

Barta József, a KMKSZ alelnöke bízik benne, hogy a hatóságok felkutatják az elkövetőket és a felbujtókat. Szerinte a kárpátaljai magyarok elleni provokációról van szó: „valakik mindenáron destabilizálni akarják a helyzetet Kárpátalján” - mondta az MTI szerint.

Az ukrán külügyminiszter szerint a gyújtogatásokat végrehajtó provokátorok tevékenységének „szisztematikussága, és hasonlósága” „kívülről megrendelt” bűntettre utal.

„Nem hagyjuk magukra a magyarokat! Együtt szállunk szembe a Kárpátalja destabilizálására irányuló kíséretekkel!” - nyilatkozta.

Az ukrán közbeszédben a külföldi erők és a destabilizálás kifejezés eleve leginkább az orosz beavatkozásra utal, pláne így, hogy az előző merényletet már egy orosz szatelitszervezethez kötik. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó viszont már nem csak utalgatott: szerinte az orosz titkosszolgálatok állnak a gyújtogatás mögött. 

„Nekem személy szerint nincs semmilyen kétségem a felől, hogy a KMKSZ ungvári székházának a felgyújtását az orosz titkosszolgálatok inspirálták. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) többször szervezett provokációkat Kárpátalján.”

A kormányzó csodálkozott a hatóságok gyenge reakcióján az előző merénylet után, közleménye szerint figyelmeztette a rendvédelmi vezetőket a lehetséges provokációkra, és utasította a rendőrséget, hogy vegyen fokozott védelem alá több létesítményt, köztük a KMKSZ székházát. Ennek ellenére azt mégis felgyújtották, és az elkövetők nyugodtan távoztak a helyszínről - emlékeztetett. Moszkal a rendvédelmi szervek munkáját csapnivalónak minősítette, és követelte, hogy a legfelső vezetés megfelelő módon értékelje a tétlenségüket.

A KMKSZ kiégett központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalbanFotó: Nemes János/MTI/MTVA

A magyar kormány és gyakorlatilag az összes politikai párt - a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik - elítélte a KMKSZ irodája elleni támadást. A Miniszterelnökség pedig bejelentette, hogy segítséget nyújt az ungvári székház helyreállításához.

Vagyis, összefoglalva: történt két megrázó merénylet, amelyeket példás egyértelműséggel, közösen ítélt el az ukrán államigazgatás és a megtámadott magyar szervezet, ahogy egyszerre szólalt fel ellene a magyar kormány és ellenzéke. Messze vagyunk még tőle, hogy biztosat tudjunk az elkövetőkről és megbízóikról, de az ukrán hatóságok azt az orosz szándékot látják a támadások mögött, amellyel egymásnak akarják ugrasztani az ukrajnai nemzetiségeket. Ezt nem kell elfogadni, de az biztos, hogy senki nem tett ezzel ellentétes tényállítást, semmilyen más nyomozás eredménye nem ismert.

Ebben a kényes helyzetben, amikor legalábbis fennáll a lehetősége, hogy orosz megrendelésre történt a támadás, a magyar pártok kérdés és kétség nélkül nekiálltak a kijevi kormányt és az ukrán nacionalizmust hibáztatni.

  • Szijjártó Péter bekérette az ukrán nagykövetet, és a robbantást gyorsan összefüggésbe hozta a nyelvtörvénnyel. Szerinte Ukrajnában előretörőben vannak a szélsőséges politikai eszmék, „ez látszik az ukrán parlament által elfogadott törvényekből, amelyek rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és látszik abból is, hogy Kárpátalján folyamatosan megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait” - tolmácsolja az MTI.
  • A Fidesz az Európai Bizottságot kapacitálta, hogy haladéktalanul lépjen fel az ukrán kormánynál a kárpátaljai magyarság védelmében.

  • Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt emelte ki, hogy bár az elkövető egyelőre ismeretlen, de a helyzet kialakulása mögött egyértelműen az a több hónapja zajló, központilag irányított magyarellenes kampány áll, amelyben az ukrán és azon belül az ukrán állami média is az élen járt.
  • Németh Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy mindezidáig a magyarellenes atrocitások elkövetőire nem derült fény, vádat nem emeltek, eljárás nem indult. (Mint fent írtuk, ez nem igaz: putyinista lengyeleket vádolnak Lengyelországban.)
  • Hasonló szellemben nyilatkozott a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is: „az elmúlt esztendők során sokszor, sokan próbáltak már bennünket, kárpátaljai magyarokat megfélemlíteni, hiszen országos szempontból kis létszámú közösségként túl hangosan hallatjuk a szavunkat, túlságosan következetesen állunk ki alkotmányos jogainkért, anyanyelvünk szabad használatáért”.

Mindeközben továbbra sem tudjuk, kik és miért gyújtogattak. Lehetnek helyi gyűlölködők (bár ez a KMKSZ alelnöke szerint nem valószínű), vagy lehetnek az Ukrajnával háborúban álló Oroszország emberei, vagy akár más bűnözők is. De a kormány és egyes ellenzéki pártok nem várták meg, hogy kiderüljön az igazság, hanem azonnal beleálltak az ukrán kormány szidalmazásába.

  • A Jobbik szerint „az ukrán hatalom magyarellenes intézkedései bátorítóan hatnak az agresszív nacionalistákra, akik ezért egyre brutálisabb akciókra vállalkoznak”.
  • Az MSZP és a Párbeszéd közös közleménye szerint Ukrajnában rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és Kárpátalján megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait. „A nemzetállami érdekek érvényesítése és a szélsőjobboldallal történő összekacsintás Magyarországon is jól eladható politikai üzenet, de ennek látható következményei vannak a szomszédos országokban, így Ukrajnában is.” 

Nem kérdéses, hogy az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok jog- és érdekvédelmével komoly gondok vannak, és erre a Nyugatnak is nagyon oda kell figyelni. És tényleg nem lehet tudni, mi történt Ungváron. De akármi lesz a vizsgálatok eredménye, az ilyen elsietett és elhibázott reakciók után borítékolható az ukrán-magyar kapcsolatok további romlása és a nacionalista gyűlölködés erősödése mindkét oldalon. Amivel mindenki rosszul jár.

Vagyis majdnem mindenki.

Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV/AFP