A Reuters az egyik legnagyobb hírügynökség, ahová az egész világot lefedő tudósítói hálózat szállítja a híreket a nap 24 órájában. De emellett havonta egy-két nagy oknyomozó anyagot is letesznek az asztalra. Hatalmas visszhangja volt például a mianmari népirtásról készített februári anyaguknak, ami után az ENSZ és a nyugati hatalmak is megmozdultak. Azóta írtak a venezuelai menekültválságról, a benzol egészségkárosító hatásáról, az indiai kulturális forradalomról

- most pedig Keszthelyre látogattak el.

Szeretett szülővárosom eddig is kivette a részét a nemzeti együttműködésből: a 2010-es kormányváltás után Simicska Lajos cége újította fel a főteret uniós pénzből, a 2014-es győzelem után pedig Tiborcz István cége cserélte ki a lámpákat uniós pénzből. De most még nagyobb dolgok vannak készülőben - ennek járt utána a Reuters.

A cikk sok fotóval és dekoratív ábrával mutatja be, hogyan foglalja el a Balaton-partot a miniszterelnök belső köre: Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és üzlettársaik.

Először felidézik, hogy Orbán Viktor ígérete szerint a következő években 1,4 milliárd dollárt költenek a Balaton fejlesztésére, aminek 40 százalékát az EU biztosítja. Arról is írnak, hogy mekkora befolyása van Orbán Ráhelnek a turisztikai stratégia kialakításában. Aztán cégadatokra hivatkozva hozzáteszik, hogy mióta a miniszterelnök 2014-ben először felvetette a rendszerváltás óta nem látott fejlesztési program lehetőségét,

a keszthelyi partszakasz 7 legértékesebb ingatlanja/területe mind gazdát cserélt - és ebből hármat Mészáros Lőrinc, hármat pedig Tiborcz István és üzlettársai szereztek meg.

• A jachtkikötőt 2014-ben vásárolta meg a közvetve Tiborcz tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. A miniszterelnök veje az ügy nyilvánosságra kerülése után kiszállt, de most is egy régi barátja viszi a céget.
  
• A Hotel Viát 2015 és 2017 között, több részletben vásárolta meg Szíjj László cége, aki Mészáros egyik legfontosabb üzleti partnere.
  
• A Hotel Helikont és Hullám Szállót a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg 2016 decemberében, aminek meghatározó részvényese Tiborcz híres ingatlanos cége, a BDPST.
  
• A Balaton Hotelt pedig 2016 áprilisában Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, a Konzum.
  
• A város déli partszakaszánál található Zala kemping körül volt a legnagyobb a zsongás: először, 2017 májusában Szíjj László cége vette meg, aztán tovább adta Tiborcz üzlettársa, Paár Attila cégének, az üzemeltető viszont közben a Mészáros-féle Konzum lett (ahogy nagyjából az összes balatoni kempingé).

Ezt az egészet talán a cikk fölé kiemelt fotóm illusztrája a legjobban: a keszthelyi korzó két meghatározó épülete, a parti sétányt uraló két régi szálló közül a jobboldali Mészároshoz, a baloldali Tiborczhoz tartozik.

A fentiek nagy része nem új információ, de a Reuters szépen összeszedte és ábrázolta azt, ahogy „közbeszerzéseken felhízlalt” nemzeti tőkések elfoglalnak egy területet, ahová hamarosan rengeteg állami és uniós pénz érkezik. Ezt egészítették ki olyan riportelemekkel, mint amikor megkérdezik a Helikonban dolgozó pincért, aki elmondja, hogy őt nem érdekli a politika, csak legyen már itt valami.

Ami ennél fontosabb, hogy a Reuters egy nagy külföldi közönségnek mutatja be a keszthelyi példán keresztül, hogyan működik a magyar gazdaság és a politika. Írnak Orbán politikai elképzeléseiről, az illiberális állam kiépítésének lépéseiről, illetve a nemzeti oligarchák rendszeréről és az OLAF-vizsgálatról. De a cikk a külföldi olvasóknak főleg azért lehet érdekes, mert arra fókuszál, amit a címe is kiemel:

hogyan finanszírozzák az európai adófizetők Orbán barátait és családtagjait.

Amúgy se Tiborcz, se Orbán Ráhel, se Mészáros, se Orbán nem válaszolt a Reutersnek. De a nemzet veje így is nagyot fut a világsajtóban: nemrég olyan is volt, hogy egymás után szerepelt a New York Times és a Guardian címlapján, hogy uniós pénzből, gyanús módon gazdagodott, miközben az apósa Brüsszel ellen harcolt.