Világhírű lett Tiborcz István, aki uniós pénzből, gyanús módon gazdagodott, miközben az apósa Brüsszel ellen harcolt

Bár az Orbán-rendszer iránt egyre nő az érdeklődés nyugaton, de még így is ritkaság, ami az elmúlt 24 órában történt. A világ vezető napilapjának címlapján és a világ egyik legolvasottabb online hírportálján is Magyarország lett a vezető anyag. 

A vasárnapi NYT címlap

A New York Times cikke a 2010-es választási győzelemmel kezdi, és végigveszi a jogállam leépítése, illetve a Putyinhoz való közeledés itthon már untig ismert lépéseit. Ami figyelemre méltó újdonság, hogy részletesen tárgyalják a miniszterelnök környezetének látványos gazdagodását, és azon belül is a Tiborcz Istvánt érintő OLAF-vizsgálatot. 

Hivatkoznak a Direkt36 által közzétett hangfelvételre, amelyből kiderül, hogy a miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. Idézik a Korrupciókutató Központ tanulmányát is, amely szerint Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletemberek, Tiborcz, Mészáros, Habony, Garancsi és Simicska 2010 és 2016 között az állami és uniós források 5 százalékát nyerték el, mintegy 2,5 milliárd euró értékben. 

Ez már akkora összeg, ami Amerikából is látszik.

A Guardian nyitólapja hétfőn

A Guardianben két hosszabb cikkel támasztották ki a címlapot uraló Orbán-fejet. Az első kifejezetten arról szól, hogyan nyertek milliárdokat az uniós adófizetők pénzéből Orbánhoz köthető vállalkozók. Említik a felcsúti kisvasút körüli problémákat, illetve az Átlátszó becslését, amely szerint a Mészáros-cégek bevételeinek négyötöde az EU-ból érkezik. Mészáros nem válaszolt a Guardiannek, ezért reakcióként 

azt a legendás nyilatkozatát idézték, hogy a sikerét a Jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti.

A cikk kitér a 4-es metró ügyében indított OLAF-vizsgálatra, amely a 2010 előtti és utáni kormányok felelősségét egyaránt felveti, és amely miatt az uniós támogatások visszafizetését javasolták. Ez azonban máig nem történt meg, a Guardian uniós forrásai szerint Brüsszelben még a magyar ügyészség döntésére várnak. Ezután a cikk ráfordul az újabb OLAF-vizsgálatra: Tiborczra és az Eliosra.

A pénztárgép visszaszól

A másik guardianes anyag arra fókuszál, hogy az EU-n belül megint felerősödtek azok a hangok, amelyek az uniós támogatások szigorúbb ellenőrzését követelik - különös tekintettel Magyarországra. Ingeborg Grässle, az EU költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint erősíteni kell a kontrollt, mert a magyar miniszterelnök körüli oligarchák „pénztárgépnek” használják az Európai Uniót.

A néppárti, tehát a Fidesszel egy frakcióban ülő Grässle által vezetett bizottság többek között Felcsútot is érintő látogatása során azt találta, hogy a közbeszerzések 36 százalékában egyetlen induló volt a pályázaton. (A kormány szerint ez az arány tavaly már „csak” 26 százalék volt.) 

Magyarország a következő hét évben 25 milliárd eurót kaphat Brüsszelből, amellyel a közösség egyik legnagyobb haszonélvezői maradunk az egy főre jutó támogatásokat nézve. Egyes uniós képviselők azonban egyre jobban aggódnak, hogy Orbán családtagjai, barátai és támogatói nyerik el ezek jelentős részét - írja a Guardian.

Ezzel a problémával nem vagyunk egyedül, de nálunk különösen szembeszökő az uniós támogatások lelkes felhasználása és a Brüsszelt megállítani akaró, azt a szovjet megszállókhoz hasonlító Orbán szólamai közti ellentmondás.

Fotó: JOHN THYS/AFP

A két nagy világlap cikkei után az európai döntéshozók kedvenc reggeli olvasmánya, a Politico hétfői hírlevele a Direkt36 múlt heti tényfeltárását ismerteti, amely szerint megint nagyértékű EU-támogatást kapott Orbán testvérének cége.

De megemlítik az Elios elleni vizsgálatot is - ez, úgy látszik, már magától értetődik. Tiborcz István jó úton jár, hogy az EU rossz támogatási politikájának és kormányközeli korrupciónak világszerte ismert szimbóluma legyen.