• A légszennyezés nehezen észrevehető, de nagyon súlyos egészségi károkat okoz.
  
• Magyarországon Budapesten különösen rossz a levegő, a Fővárosi Önkormányzatnak azonban még ötlete sincs, hogyan változtasson ezen.
  
• Az autózás korlátozása tabu, nemhogy ezt nem merik meglépni, a főváros intézkedéseivel még segíti is a nagyobb légszennyezést.
• Nem lehet pontosan megmondani, hogy a mérhető szennyező anyagok hol és miből keletkeztek, de helyi szinten a közlekedés korlátozásával lehet gyors változást elérni.

Brüsszelben megunták, hogy a tagországok nem veszik komolyan a légszennyezés kérdését, ezért január 30-án Magyarországot a kilenc legszennyezettebb levegőjű ország egyikeként Brüsszelbe hívták. Azonban hiába voltak ott a magyar kormány küldöttei is, nem tudjuk, hogy van-e bármi ötletük a helyzet javítására. A tanácskozáson nem túl meglepő módon semmilyen érdemi eredményt nem sikerült elérni.

A Greenpeace nem túloz akkor, amikor nyilatkozatában azt írja, az autók kipufogói tízezreket ölnek meg évente Európában. Ennek ellenére tabunak számított eddig arról beszélni, hogy az autózás igenis öl: a légszennyezés legnagyobb részét az autók adják, különösen a nagyvárosokban. 

Van olyan ország, ahol van változás: az autóiparát minden lehetséges módon támogató, a városi autózást mindig is segítő német szabályozás is változik - már ki lehet tiltani a szennyező dízeleket a nagyvárosokból. Magyarországon semmi nyoma a dízelbotrány következményeinek, és a légszennyezés is mintha senkit sem érdekelne, alig lehet a problémáról olvasni.

Tóth Csaba úgy gondolta, megpróbálja legalább szimbolikusan elmarasztaltatni a Fővárosi Önkormányzatot a bíróságon, hátha sikerül jobban felhívni a figyelmet a problémára. Fizetési meghagyást nyújtott be a Fővárosi Önkormányzat ellen a főváros rossz levegőminőségére és arra hivatkozva, hogy a főváros nem tesz meg minden tőle telhetőt a helyzet javítása érdekében – különös tekintettel a szmogriadó esetén alkalmazandó szabályokra. A fizetést elhárította a főváros, így perré alakult az ügy. 

Mint Tóth Csaba lapunknak elmondta, nem pénzhez szeretne jutni, hiszen csak 3 BKK jegy árát kéri vissza, amiért a szmogos napokon nem tudott kerékpározni a rossz levegő miatt. Arra szeretné ezzel felhívni a figyelmet, hogy borzasztó rossz a fővárosi levegő minősége, és a hivatalok nem foglalkoznak a problémával. Ebben a perben megvolt az első tárgyalás, de a bíró újabbat rendelt el, még több hónap is eltelhet az ítélethirdetésig.

De nem adta fel ennyivel, személyiségi jogi pert is indított, mivel szerinte joga van a szabadidejét egészséges környezetben eltölteni, hiszen az alkotmány biztosítja az egészséges környezethez való jogot. Ennek XX. cikke szerint

„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

Az alkotmány nem tartalmaz azonban környezetszennyezéshez való jogot, tehát ésszerű lenne, hogy az egészséghez való jog a fontosabb: tehát ha túl sok a környezetszennyezés, csökkenteni kellene a kibocsátást.

A bíróság azonban ezt a keresetet elutasította, mert szerinte az egészséges környezethez való jog nem személyhez fűződő alanyi jog, így személyiségi jog megsértése nem állapítható meg. Tehát általánosságban egészséghez való jog van, de nem perelhetünk, ha ez a mi egészségünket sérti. Csak az a gond, ha nem egy adott személy perel, akkor nincs kinek perelni – a magyar lakosság nevében nehezen tudna bárki is perelni, tehát ez egy róka fogta csuka.

Mekkora gond a légszennyezettség?

De tényleg olyan komoly gond lenne Magyarországon? Igen, méghozzá olyan rossz, mint Kínában, akármilyen megdöbbentően is hangzik ez.

Az OECD felmérése szerint Magyarországon ezer lakosra olyan sok halálos áldozat jut a légszennyezettség miatt, mint Kínában.

A becslés szerint Magyarországon közel 8 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt az OECD kimutatása szerint. 2017-ben a KSH adatai szerint 131 ezren hunytak el, így minden 16. esetben a légszennyezettség a felelős, tisztább levegő esetén tovább is élhetnénk.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is készít elemzéseket a légszennyezettségről, a kültéri és beltéri hatásokat összesítő listájukon Magyarországon a 17. legrosszabb helyen áll, a hírhedten rossz levegőjű Kína a 7. helyen. Az elemzés szerint - 2012-re számítva - 

12 ezer magyar halálát okozta egyetlen év alatt a légszennyezés.

A magyar kormány is készít jelentést, de ez csak a PM2,5-re vonatkozik. E szerint csak ennek az egy szennyezőnek a határérték feletti mennyisége miatt évente 1500-1800 ember hal meg korábban csak Budapesten.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján élőben lehet figyelni, melyik városban milyen a levegőminőség, és a dél-lengyel iparvidék mellett a magyar városok vöröslenek a leginkább a térképen:

A légszennyezésnek számos természetes és az emberi tevékenységre visszavezethető oka van. Nehéz egyben mérni a légszennyezettséget, hiszen ennek számos molekula az okozója, ilyen különösen a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, a kén-oxidok, az ammónia, a nukleáris atomok és végül a parányi mindenféle elemek. Ezeket nevezik PM2,5-nek és PM10-nek is. Ezek olyan pici, mindenféle atomok, amik 2,5, illetve 10 mikrométer átmérőnél kisebbek. Egy mikrométer pedig egy milliméter ezred része. Ezek azért nagyon veszélyesek, mert gyakorlatilag minden ellenállás nélkül bejutnak a tüdőnkbe, és ott betapadnak, a rajtuk lévő szennyező anyagokkal, és nem lehet onnan kiszedni őket.

A légyszennyezettségnek számos forrása van:

• A mezőgazdaságban már csak az is gondot okoz, hogy a traktorok óriási port csinálnak a földeken, de a trágya bomlásakor keletkező gázok is szennyezőek, ahogy a műtrágyából keletkező nitrogén-oxidok is.
• Természetesen az ipar is nagy szennyező, egy vegyi üzemet nem kell ennek kapcsán bemutatni, de rengeteg gázt és ezek oxidjait használják egy ártatlannak és tisztának tűnő elektronikai vagy autóipari gyárban.
• A hulladéktárolás nagyon jelentős légszennyezési forrás, ha nem ártalmatlanítják a hulladékot, hanem egyszerűen szeméttelepen gyűjtik, akkor nagyon sok szennyező gáz keletkezik – márpedig Magyarország ebben is rosszul áll.
  
• Fűtés: a gáz kevésbé, a szén és egyéb tüzelők sokkal inkább károsak.
• A közlekedésben a belső égésű motorok főleg a PM2,5- és PM10-kibocsátásban járnak élen, a dízelek pedig nagyon sok nitrogén-oxidot termelnek.
  

Nem könnyű azonban pontosan mérni, hogy milyen szennyezőből hol és mennyi keletkezik, ezért itt nagyon eltérő becslések vannak. Magyarország azonban szinte minden európai statisztikában sereghajtó.

Mitől olyan rossz a magyar levegő minősége?

Erre sajnos nem lehet nagyon egyszerű választ adni. Eleve nem túl jó a fekvésünk - nem csak a nyári strandolás miatt jó a tengerpart, hanem a szelek gyorsabban megtisztítják a levegőt a szennyezésektől. Ehhez képest mi itt vagyunk a Kárpát-medencében, ahova telente befészkeli magát a szibériai hideg levegő, és akár heteken vagy hónapokon át nem mozdul, így szagolhatjuk a felhalmozódó szennyeződést.

Az év nagy részében nyugatról fúj a szél, és mivel a németek nagyon rákaptak a szén-erőművek használatára, az ő szennyeződésük hozzánk jut el, és leül a medencénkben. De a nyugati szél a természetes és minden más forrású szennyezést is hozza.

Modellszámítások szerint a magyarországi PM10 szennyezettség kb. 60-80 százalékban külföldről jön, igaz, a mi szennyezésünk úgy 65 százaléka más országokba megy tovább, de ezzel az egyenlegünk negatív.

Van még egy nagyon speciális magyar ok: a szeméttel fűtés. Hiába tiltja 15 éve jogszabály a hulladékkal való fűtést, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) égetését, ez sokakat nem érdekel, és a fellépés se igazán észrevehető – a járási környezetvédelmi hatóságnak kellene eljárnia. Nem túl reális, hogy sikerül a mélyszegénységet felszámolniuk, ez ugyanis a szennyező szemétégetés legfőbb oka. Azért elindult a Fűts okosan! kampány, ettől azonban nem lehet sok hatást várni, ha nem lenne olyan nyomorúságosan alacsony a szociális segély, akkor azzal a környezet is nyerne, lenne pénz gázra vagy fára a szemét helyett.

Kevesebb autó, hosszabb élet

Sok külső hatás van, de azért ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne mit tenni. A közlekedési kibocsátást lehet a legkönnyebben csökkenteni, hiszen nem kell mindenhova autóval járni, van vonat, villamos és busz is a világon. Különösen a nagyvárosokban igaz ez, ahol a belvárosokban a levegőszennyezésért túlnyomórészt a közlekedés a felelős.

Magyarországon a közlekedési dugók, a túlzott autózás már csak a városok mérete okán Budapesten jelent csak nagy problémát. A fővárosnak azonban elképzelése sincsen, hogy mit kellene tenni azért, hogy kevesebb autó és ezáltal szennyezés legyen.

Egyébként roppant kínos, hogy a környezetvédelmet elvileg zászlajára tűző EU-ban a WHO ajánlásainak többszöröse a megengedett szennyezési határérték. A PM10 estében például 50 μg/m3 az uniós, és így a magyar határérték, a WHO szerint pedig 20-nak kellene lenni. Tehát ha hivatalosan megfelelő a levegőminőség, valójában akkor is túl szennyezett.

Egyre több helyen egyre radikálisabban lépnek fel a közlekedés korlátozása kapcsán. Párizsban, Athénban, Mexikóvárosban és Madridban kitiltják 2025-ig a dízeleket a városközpontból. Londonban meg akarják tiltani, hogy parkolóhelyet lehessen építeni a lakásokhoz. Dél-Koreában ingyenessé akarják tenni a tömegközlekedést, hogy az emberek ne az autójukat használják. Japánban horrorisztikus adókat vetnek ki az autókra. Eközben nálunk nem történik semmi, vagyis inkább a szennyező luxusterepjáróknak biztosít ingyenes parkolást és több milliós kedvezményt a kormány zöld rendszámmal.

Elektromos autó: nem segít

Sajnos valós megoldást az elektromos autók sem hoznának, hiszen ezek károsanyag-kibocsátása az  európai áramtermelés mellett jó, ha 20-30 százalékkal alacsonyabb. Sokan azzal érvelnek, hogy legalább nem a városokban keletkezik akkor a légszennyezés. Ez részben igaz, csakhogy a légszennyezést az autók nemcsak a kipufogóval termelik.

A járművek mozgásával is kavarják a szennyező anyagokat, és az elektromos autók kerekéről is folyamatosan távoznak parányi, mikrométeres darabok, illetve a mozgás során az elektromos autó is parányira zúzza a szennyeződéseket. Egy friss tanulmány például arra jutott, hogy 

a nem a kipufogóból érkező légszennyezés a közlekedésben nagyobb mértékű, mint amit kipufogógázok jelentenek.

Egy 39 tanulmány eredményeit ösztönző tanulmány egyébként arra jutott, hogy azokat éri a legtöbb légszennyezettség, akik autóval közlekednek. Egy autóval közlekedő 1 évet veszít az életéből a kerékpárosokhoz képest, de a közösségi közlekedést használók is sokkal kevesebb szennyezést szívnak, mint az autósok. Így minden eredmény arra mutat, hogy az autózás visszafogása mindenkinek az érdeke lenne, még az autózóké is.

Kevesebb szennyezés: +1,5 év

Egy európai tudományos kutatás a legtöbb uniós országban felmérte, hogy milyen hatása lenne, ha csak a PM2,5 esetében nem haladná meg a szennyezés mértéke a WHO ajánlásokat. Arra jutottak, hogy Budapesten 19 hónappal élnének átlagosan az emberek.

A budapesti magas légszennyezettség tehát legalább másfél évet vesz el az életünkből legalább, és ez csak egyetlen szennyezőre vonatkozik!

Ezzel Budapest a második legrosszabb helyzetben lévő város, csak Bukarestben okoz az európai nagyvárosok közül nagyobb gondot a PM2,5 szennyezés.

Ma Magyarországon a lakosok kétharmadának nincs autója, a fővárosban pedig csak a megtett utak 35 százalékára használják az autót. Tehát az állampolgárok nagyjából harmada, aki autózik, cserébe viszont ennek kárát mindenkinek el kell viselnie.

Budapesten az utazások harmadához használnak autót, tehát egy kicsi, de kényelmes kisebbség miatt nagyon rossz a város levegője. Amikor arról beszélünk, hogy sötétzöld hippik túlbuzgása, hogy mennyit lehet a fővárosban autózni, érdemes ezeket a számokat észben tartani.

A belvárosi autózás tiltása és/vagy korlátozása azonban fel sem merül. Hiába vállalata be a főváros a dugódj bevezetését a 4-es metró uniós támogatásáért cserébe, ebből nem lett semmit. Sőt, a kormány hozott egy olyan törvényt is, ami miatt ezt be sem lehet vezetni Magyarországon.

Ehelyett sorra épülnek a belvárosi mélygarázsok, amik a dugók kialakításának és elmélyítésének legjobb eszközei. Minél több belvárosi parkolóhely van, annál több autó hajlandó dugózni a fővárosi utakon. A fővárosban ráadásul kötelező parkolóhelyet építeni minden új építésű iroda és lakás fejlesztőjének, ha ezt nem teszi meg, az előírt minden parkoló után milliós bírságokat kell fizetni. Normális országokban ez fordítva van: ha valaki parkolót épít, akkor fizet büntetést.

Szerző: Bucsky Péter