Amit elmulasztott a Fidesz, mert nem volt néhány évig kétharmada, azt most gyorsan elérheti

Minden jel szerint kétharmados parlamenti többsége lesz a Fidesz - KDNP-nek, úgyhogy jó eséllyel megszavazzák azokat a törvényeket, amelyeket már komolyan fontolgattak, de nem állt módjukban elfogadni.

Alkotmányba rakják, hogy Magyarország felülírhatja az EU-s döntéseket

A 2016-os kvótanépszavazás hiába lett érvénytelen, megpróbálták az alkotmányba belerakni az abból leszűrt eredményt. Ez végül megbukott azon, hogy nem volt meg éppen a kétharmaduk (2015 februárjától 2018 áprilisáig tartott ez az időszak), és az alkotmány módosításához erre szükség lett volna.

Az akkor tervezett szöveg nem is kifejezetten a kötelező kvóták alkotmányos tilalma miatt volt igazán érdekes. A legizgalmasabb az volt benne, hogy kimondta volna, hogy az EU-s jogszabályok csak bizonyos korlátozásokkal kötik Magyarországot, meglehetősen rugalmasan megfogalmazva a feltételeket. Ez azért elég kemény ügy, mert az EU-tagság közben arra kötelezi Magyarországot, hogy a közösen hozott szabályokat mindenképpen tartsa be.

Nem sokkal a választás előtt az igazságügyi miniszter külön meg is kérdezte az Alkotmánybíróságot, hogy a magyar kormány - az alkotmány fenti módosítása nélkül - kihúzhatja-e magát az uniós jog alól. Most, hogy ezt akár alkotmányba is rakhatják, már nem is fontos, hogy erről az Alkotmánybíróság hogyan vélekedik majd.

Egészen bizarr jogi helyzethez vezethet ez: előfordulhat például, hogy Magyarországot egy törvény betartására kötelezi az EU bírósága, amit a magyar kormány a saját alkotmányára hivatkozva nem hajt majd végre. Ez a patthelyzet borzasztó bonyodalmakat okozhat, és az egész EU jövője szempontjából veszélyes precedens volna.

A bíróságok fokozott ellenőrzése

Pletykák szintjén régóta tartja magát a vélekedés, hogy a Fidesz szeretné fokozottabban ellenőrizni a bíróságokat. A Fidesz már a 2010-es választás után hozott egy törvényt, ami a bírók esetében a nyugdíjkorhatárt 70-ről 65 évre csökkentette, és a túl időseket azonnal felmentette volna a munkavégzés alól. Az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette ezt a törvényt, a strasbourgi emberjogi bíróság pedig több, a saját felmentése miatt a magyar államot beperelő bírónak adott igazat, kártérítésre kötelezve a kormányt. Közöttük volt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is. Ez volt az első sikertelen kísérlet a bírói kar egy részének lecserélésére.

Komolyan tervezte a kormányoldal, hogy az állmi szerveket érintő ügyeknek egy külön bíróságot hoznának létre, ami sok jogász szerint lehetőséget adna arra, hogy a politika számára kényes ügyeket megbízhatóbb bírák tárgyalják.  A bírói kar bővítésére is vannak olyan kormányzati tervek, amelyek lehetőséget adnának politikailag megbízható emberek beemelésébe a bírói karba.

Jó eséllyel ebből is lehet nagy vita az EU-val, a lengyel kormány ellen például éppen a bíróságok politikai felügyelete miatt indított eljárásokat az Európai Bizottság.

Budapesten ne legyen erős politizálás

Rendszeresen felmerülő terve volt az Orbán-kormánynak a főváros önkormányzati rendszerének átalakítása. Már a 2014-es választásra teljesen átalakították a közgyűlés mandátumainak elosztását - egy tisztán arányos pártlistás rendszer helyett a kerületi polgármesterek adják azóta a tagok nagy többségét - de további átalakításokról is születtek tervek. Ennek fontos oka, hogy az országban csak Budapesten nem bizonyos a Fidesz támogatása, ezért felesleges kockázat volna a kormány számára egy ellenzéki hatalmi gócpont kiépülésének lehetősége az itteni önkormányzatokban.

Többféle átalakítási tervről vitatkoztak az elmúlt nyolc évben a Fideszben, köztük volt az is, hogy ne legyen közvetlenül választott főpolgármestere a városnak.

2019-ben esedékesek legközelebb önkormányzati választások, sokak tippje szerint addigra érdemben megváltozhat a kerületek és a főváros hatásköre is.

Stop Soros

A nemzetbiztonsági törvényt is érinti, ezért kétharmados támogatás kell a Stop Soros néven már benyújtott törvény elfogadásához. Ennek gyors elfogadását már a választás másnapján megígérte a Fidesz.

A törvény a menekülteknek segítséget nyújtó szervezetek működését belügyminiszteri engedélyhez köti, továbbá az ilyen szervezetek külföldi támogatásaira 25 százalékos illetéket vethetnek ki. A törvény ellen az EU-tól a német kormányig, az ENSZ-től a világ számos szervezetéig sokan tiltakoztak már.