Az Eurológus ír arról, hogy az Európai Parlament csütörtökön fogadott el egy állásfoglalást, melyben azt kérték az Európai Unió tagállamaitól, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn biztonságos környezetet az újságírók számára.

Az olasz baloldali képviselő, Barbara Spinelli által megfogalmazott állásfoglalást 488 igennel, 43 nem szavaz ellenében fogadták el. 114-en tartózkodtak, köztük a Fidesz-KDNP kilenc képviselője. 

A jelentés magyar nyelven is olvasható. Felsorolják benne a médiára leselkedő veszélyeket, a különféle fenyegetési lehetőségeket és a konkrét támadásokat, majd arra kérik a kormányokat, hogy oldják meg ezeket a problémákat. A jelentésben ezenkívül van még szó az online zaklatás és a gyerekek kizsákmányolásának veszélyeiről, az álhírek terjedéséről, valamit például arra is kérik a tagállamokat, hogy erősítsék meg az oknyomozó újságírók számára nyújtott pénzügyi támogatásokat, de anélkül, hogy a szerkesztőség munkájába beavatkoznának, és hogy rendszeresen ellenőrizzék a médiatulajdonosokhoz kerülő közpénzeket. 

A Parlament állásfoglalása ezen kívül elítél minden beavatkozási és elnémítási kísérletet a sajtóval szemben, mint amikor „kormányzati szereplők és kormányközeli személyek kereskedelmi médiaorgánumokat vásárolnak fel, és a közszolgálati médiát saját céljaikra használják”.

A Fidesz-KDNP 12 képviselője közül hárman nem vettek részt a szavazáson, kilencen pedig tartózkodtak. Szemben a frakciójukkal, az Európai Néppárt tagjai ugyanis a frakciójavaslat szerint elfogadták a határozatot. 

A lap megkérdezte a Fidesz-KDNP európai parlamenti küldöttségét, hogy miért döntöttek így, Gál Kinga, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnöke válaszolt:

„A médiaszabadság fontos európai érték, elfogadhatatlan, hogy az unióban újságírókat gyilkolnak meg, mert munkájukat végzik. Ugyanakkor a szavazásnál tartózkodtam, mivel a jelentés sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy állandó jogállamisági mechanizmus létrehozására, valamint egy, a tagállamokban a médiaszabadság és médiapluralizmus állapotát vizsgáló mechanizmust is felállítana. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az új mechanizmusok egyértelműen a politikai befolyásolásra és nyomásgyakorlásra irányulnak. A jelentés indoklása ki is mondja, hogy Magyarországra és Lengyelországra hegyeznék ki ezen mechanizmusokat.”

A jelentés név szerint amúgy nem nevezi meg se Magyarországot, se Lengyelországot, de az tény, hogy egyes jelekből rá lehet ismerni a helyi médiaviszonyokra.