Orbán szerint mi „egyedi fajta vagyunk”, akik többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle

Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Az Országgyűlés keddi alakuló ülése után ma a miniszterelnök megválasztása és ünnepélyes eskütétele a program. Beiktatási beszédét Orbán azzal zárta: 

„Néhány perce tettem le negyedszer a miniszterelnöki eskümet. Az eskü ígéret, fogadalom és felajánlás. Mind a 15 millió magyarnak megerősítem, hogy minden cselekvésemben a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezényelni. Isten engem úgy segéljen!

De előtte hosszan, nagyon hosszan beszélt, ebből mazsolázzuk ki most a legerősebb pillanatokat.

  • Az első szó a köszöneté: azoknak is megköszönte a szavazáson való részvételt, akik nem rá szavaztak. Megismételte, hogy a kétharmaddal a háromharmadot szolgálja majd. 
  • „A haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok fölött áll.”
  • Az ellenzéknek azt üzente: „a lovagiasság szabályai szerint fogok vívni, de a vitákban senkinek sem maradunk adósai. Olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten.” 

A vitát, a küzdelmet a politika természetes részének tartom - mondta, de annyira már kiismerte az emberi természetet, hogy „hiába szeretnénk mindannyian békés megegyezéseket, ez a politika világában ritkán adódik számunkra.” Majd azt is hozzátette, akármit is ért alatta, hogy:

„Azon leszek, minél többször érezzük úgy ebben a házban, hogy angyal szállt át felettünk.”

A nagy békesség ellenére a beszéde tele volt háborús metaforákkal:

  • „A politika veszélyesebb, mint a háború, mert ott csak egyszer ölik meg az embert. Aki politikával foglalkozik, többször is feltámadhat.”
  • Magyarország nemzetközi helyzetét úgy jellemezte, hogy nyugaton „germán vaskancellár”, keleten „szláv katonaállamok”, délről pedig hódító „muszlim tömegek” veszik körül.

A politikai csatározásokat állatok lelövéséhez is hasonlította, amikor jövőbeli terveiről beszélt: „Bizonyos nézőpontból a veréb lehet jobb, mint a túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni.”

Saját sorsáról már sportnyelven szólt:

„Ha isten engedi és élünk, ennek a ciklusnak a végére elérem a kormányzati és ellenzéki évek közti egyensúlyt, és akkor még csak mindig döntetlenre állunk. De mi sportemberek vagyunk, nem érjük be a döntetlennel.”

Orbán „derűlátóan, bizakodóan, tettre készen” áll neki a negyedik ciklusának, és szerénységre intette magát és az övéit: „húzzunk éles választóvonalat  az önbizalom és az önelégültség közé”. A szerénység már csak azért is indokolt, mert „a sikerek mögött mindig ott rejtőzik a Jóisten kegyelme: Soli Deo gloria, egyedül Istené a dicsőség” - idézte most is egyik kedvenc mondását.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Most van lehetőség nagy dolgokba belefogni, „a magyar ügy ma nyert ügy”, mert van tapasztalat, vannak bajtársak, nemzetközi tekintély, emelkedő pályára állított ország és önbizalom stb. A magyarok abban is hisznek, hogy a holnap jobb lehet - folytatta. 

Majd kijelentette, hogy még további 12 évre, vagyis 2030-ig tervez.

Addig minden nagyon jó lesz: épülnek az autópályák, megállítják a magyarság fogyását, lesz „új magyar honvédség”, sőt fenntartható energiatermelés is.

De persze csak akkor, ha sikerül szembeszállni a ránk leselkedő veszélyekkel.

Orbán a magyarság eltűnésének réméről is beszélt, pedig szerinte mi „egyedi fajta vagyunk”, a „homo sapiens magyar válfaja”, akik „többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle.”

A migráció végül elvezet a nemezetek és államok felbomlásához, egyetlen nyitott társadalom marad, és létrejön az egyetlen európai kormány - ijesztgetett Orbán, aki viszont átlát a szitán: 

„Erre megy ki a játék, ez az igazi mesterterv.”

Európának szerinte tudomásul kellene vennie, hogy „a liberális demokrácia korszaka véget ért”, mert az alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az emberi méltóságot és fenntartsa a keresztény civilizációt. Európában valakik még bütykölik, de ezt a szerkezetet már nem lehet megjavítani. Még szerencse, hogy Orbán nálunk felépítette az új modellt, a kereszténydemokráciát.

Orbán erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretne. „Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk.” Az EU-nak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, és fel kell hagynia az Európai Egyesült Államok hagymázas rémképével. Az átalakítást pedig nyilván a migrációhoz való hozzáállás megváltoztatásával kell kezdeni.