Az, hogy a magyar jogalkalmazók semmibe veszik a magyar állampolgárok alkotmányos szabadságjogait, nem újdonság. Ebben az országban évek óta "fokozott ellenőrzést" tart a rendőrség, magyarán

minden ok, gyanú, bármi nélkül bárkit megállíthatnak és megmotozhatnak az utcán.

A totális rendőrállamnak még így is voltak korlátai, például a büntetőeljárás megindításának, a titkosszolgálati eszközökkel folytatott megfigyelésnek feltétele volt

a megalapozott gyanú.

Július 1-től ez az akadály elhárul. Akkor lép életbe a Büntetőeljárásról szóló új törvény (Be.), mely egyik új eleme az ún.

előkészítő eljárás.

Magyar György ügyvéd kifejtése szerint ezzel gyakorlatilag úgy is eljárást indíthatnak valaki ellen, ha egyáltalán nem áll fenn ellene bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. Az "előkészítő eljárásnak" ugyanis pont az a célja "annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e". Ennek megállapításához pedig bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek.

Előkészítő eljárást a törvény Magyar által idézett passzusai alapján azok ellen lehet indítani, akik "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhetnek". Ez elég laza definíció, a magyar népesség cselekvőképes része biztosan belefér. De a törvény alkotói ennél azért biztosabbra mentek, ugyanis az új Be. alapján az előkészítő eljárásban nem csupán a "a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személyt [BESZJSZ]" , hanem azt is megfigyelhetik, "akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart". Külön kiemelném a "közvetve" kitételt, ez alapján ugyanis olyanokat is megfigyelhetnek, akik nem is ismerik a BESZJSZ-t, csupán a BESZJSZ egyik ismerősét.

Magyarán, az új Be. alapján a hatóságok gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek, ez pedig már a totalitárius rendőrállamok sajátja.

Magyar arra külön is felhívja a figyelmet, hogy a megalapozott gyanúsítás nélküli nyomozást még a mentelmi joggal bíró parlamenti képviselők sem úszhatják meg, mentelmi joguk ugyanis csak attól védi őket, hogy gyanúsítottként kihallgassák, intézkedjenek, vagy vádat emeljenek ellenük. Mivel azonban az előkészítő eljárásban még szó sincs gyanúsításról, az nem érinti a mentelmi jogukat.

Magyarán, ha éppen úgy adódik kedvük, a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó nyomozószervek és titkosszolgálatok akár aktív képviselőket is megfigyelhetnek, lehallgathatnak, belenézhetnek adóirataikba, és még közvetlen és közvetett kapcsolataik - így, mivel ilyen kivétel nincs megfogalmazva, akár a Facebookon a politikust ismerősként jelölőket és azok ismerőseit is - ellen is titokban eljárást indíthatnak.