• Megkezdte a parlament a civil szervezetek befenyítését lehetővé tevő törvénymódosítások tárgyalását. 
• A mostani csomag nem az, amivel kampányolt a Fidesz tavasszal, 
• Kihagytak belőle több védhetetlen pontot.
• A mostani javaslat még így is börtönnel fenyegeti azokat, akik a menedékkérőknek próbálnak segíteni.
  
• Miközben a Fidesz teli szájjal sorosozik, fű alatt a bíróságok megregulázását és a gyülekezési jog korlátozását is belecsempészte a csomagba

Másfél éve a Fidesz már nekifutott annak, hogy az alkotmányba emelje a betelepítés elutasítását, de az előző ciklusban elveszített kétharmad híján ez nem sikerült. Most az első intézkedéseik között nyúltak bele újra az alaptörvénybe, hetedszer. Ahogy az a kormánynál megszokott, a sorosozás közben mást is belecsempésznek a módosításba, most például amellett, hogy alaptörvénybe emelnék, hogy

• „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, 
• Valahogy az is belekerült, hogy a kormány korlátozza a gyülekezési jogot, mert „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében”, vagyis meg lehet tiltani majd tüntetéseket. 
• És létrehoznák a közigazgatási bíróságokat is. Ennek a rendszernek kiépítéséről elsőként a 444-en írtunk,  és az Országos Bírói Hivatal számára egyből világos is volt, hogy mi a terv: a kényes politikai ügyek kiszervezése egy párhuzamos bírósági rendszerbe, amit aztán a kormányzatból érkező bírákkal töltenek fel. Az elképzelés az előző ciklus közepén megbicsaklott, de most hogy újra megvan a kétharmados többség, nincs akadálya.
  

A kormány az első körül kelt akkora füstöt, hogy abban hátha nem jut figyelem a másik két témára. 

Trócsányi László igazságügyi miniszter az újabb, hetedik alkotmánymódosítást azzal indokolta, hogy az alkotmánynak stabilitást kell hordoznia, de képesnek kell lennie a új kihívásokra adott válaszokra is. Ezzel rögtön rá is tért a kormány kedvenc témájára, ez pedig az Európát érő migrációs hullám. Szerinte az EU komoly kihívásokkal küzd az unió és tagállamok viszonyában. Az egyik oldal a nemzetállamok ellenében Egyesült Európát hozna létre, a másik oldal védené a tagállamok szuverenitását. A magyar kormány az utóbbihoz sorolja magát. 

Hosszú levezetés után arra jutott, hogy az alaptörvénybe bele kell írni a  „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. 

Trócsányi szerint a menedékjog alapvető jog, de csak azok számára, akik közvetlenül olyan területről érkeznek, ahol valóban üldözik a kérvényezőt, vagy annak közvetlen veszélye fent áll. Ha ez nincs így, az adott ország szabadon dönthet, hogy megadja-e a menedékjogot. 

A miniszter azzal tért át a bíróságokat érintő módosításra, hogy a szuverenitáshoz hatékony bíróságokra is szükség van, de ezt a laza átkötést aztán nem is erősítette tovább. Ez az a módosítás, amit erős bírálatok érnek amiatt, hogy a kormány hadat üzent a független igazságszolgáltatásnak. 

Trócsányi szerint a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, de nem jelenti azt, hogy ne lehetne a szervezeti keretekhez hozzányúlni. Utalt történelmi előzményekre és uniós gyakorlatra is, mert több országban is van ilyen. A közigazgatási bíróságok felállítása szerint azért fontos, mert ezekben az ügyekben a polgárral szemben az államhatalom áll, ezt az erőfölényt pedig a speciális szakismerettel rendelkező bírák tudnak kiegyenlíteni. 

A TASZ ezt másként látja, szerintük egy ilyen párhuzamos, kifejezetten közigazgatási bírósági rendszer önmagában valóban nem újdonság egy jogállamban,az igazságügyi tárca korábbi előterjesztéséből azonban tudható, hogy nem az ügyek gyorsítása céljából tervezik ennek felállítását, hanem mert 

a kormány itt szeretné tárgyaltatni az állami intézményeket, baráti cégeket és az információszabadságot érintő ügyeket, 

és megbuherálnák a közigazgatási bírók kinevezésének rendszerét is. Novemberben írtuk, hogy épp a menekültügy lehet az első olyan jogi-politikai terület, amit az új bírósági rendszerhez utalna a kormány.

„A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”  

A véleménynyilvánítás szabadságát és gyülekezési jog gyakorlatának aztán már meg sem próbálták a kormány kedvenc vesszőparipájához, a migrációhoz kötni, amivel indokolják az alaptörvénymódosítást. Itt ugye arról van szó, hogy tüntetéseket lehet majd betiltani, ha az zavar valakit az otthonában (ha sérül a magán- és családi élete, valamint otthona sérelme). Potenciálisan ezek politikusok vagy családtagjaik lehetnek, esetleg a szomszédaik. Trócsányi miniszter szerint a zavartalan magánélethez való jog egyidős az emberiséggel, a magánszférát nemzetközi dokumentumokban is védik. (Ahogy egyébként a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot is.)  Trócsányi arra hivatozott, hogy az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a magánélet és a gyülekezési jog ütközik, egyszerű törvényhozással ez nem orvosolható, ezért az alaptörvényben kell rendezni. Szerinte a technikai fejlődésre is reagálni kell, mert megjelentek a drónok is. 

Trócsányira elsőként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője reagált. Elég egyértelmű volt, hogy ő is a migrációra húzta volna fel az egész alkotmánymódosítást, ebben új érve nem volt. A bíróságokat érintő változtatások szerinte nem érintik az igazságszolgáltatás függetlenségét, „a függetlenség fenntartása megoldható úgy is, hogy szervezetei módosításokat eszközölnek".  A szándék szerinte nem új, mert már két éve megkezdődtek a szakmai és több párti egyeztetések, amin néhány ellenzéki párt nem vett részt, így kiváncsiak arra, hogy milyen álláspontot képviselnek. (Kissé cinikus megállapítás, hiszen az ellenzéki pártok nyilvánvalóvá tették, hogy féltik a bírói függetlenséget. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője éppen napirend előtt mondta el, hogy a módosítás merénylet a jogállam ellen, ezért nem fogják támogatni ezt a módosítást.) 

Kocsis a magánszféra védelméről némileg meglepően azt mondta, hogy arra nem kell sok szót vesztegetni, hiszen teljesen világossá vált, hogy az alaptörvényben rögzíteni szükséges, hogy mindenkit megillet a magánélet és otthon védelme a véleménynyivlánítással szemben. 

Aztán jóelőre jelezte a Fidesz várható reakcióját, hogy ha bírálatok érik a   véleménynyilvánítás szabadságát és gyülekezési jogot korlátozó módosítást, vagy a bírósági rendszer átalakítását, azt úgy értékelik majd, hogy az ellenzéki pártok nem akarják megvédeni Magyarországot, a keresztény kultúrát. 

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szerint ha az lenne a kormány valódi célja, hogy minél többen támogassák a javaslatot, akkor nem salátatörvényben nyújtják be, és nem keverik össze a közigazgatási bíróságokat a bevándorlással és a rendőrségi törvénnyel. A jobbikos felszólaló szerint ennek csak az a célja, hogy az EP- és az önkormányzati választáson mutogatni tudjanak az ellenzékre, hogy nem szavazták meg a javaslatot.

Ha a kereszténység védelméről beszélnek, akkor nézzenek magukba, mert az elmúlt években a kampány retorikája nem szolgálta a keresztény értékeket, ha négyszemközt bármilyen egyházi szereplővel beszéltek, ők is ezt mondták. Abban Mirkóczki egyetért, hogy Magyarországot meg kell őrizni, erősíteni kell a keresztény értékeit, ehhez olyan javaslatok kellenek, amit ezt segítik. A javaslat rendészet oldala szerinte ilyen, mert megőrzi az etnikai adottságokat. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban már kételyei vannak. 

Mirkóczki szerint a korábban benyújtott Stop Soros-törvényjavaslathoz képest, most egy teljesen más javaslatot terjesztettek be, nincs benne a civil szervezetek kötelező regisztrációja, nemzetbiztonsági átvilágítás, 25 százalékos illeték. "Ez a Stop Soros javaslat elvesztette Soros jellegét" Ez nyomokban sem tartalmazza, amit az előző javaslatban megfogalmaztak. A néppárti kritika vagy a civil szervezetek nyomása miatt, de nem lett szigorúbb és nem lett keményebb a javaslat.

A Jobbik szerint csak olyan bevándorló jöhet, aki repülővel érkezik, mert Ukrajnát leszámítva csak biztonságos országok vesznek minket körül.  

Gyöngyösi Márton, a Jobbik másik vezérszónoka azt mondta: a kampányidőszakban vitatkoztak először a Stop Sorosról, a magyar társadalom legalantasabb ösztöneire apelláltak, ami a gyűlöletre és a félelemkeltésre épít, a gyűlölettel teli kampány is része a győzelmüknek. Amikor az 1984-et olvasta, azt hitte, csak a kommunizmusról szól, de ezt a Fidesz már kézikönyvként használja, Goldstein mintájára megalkotta a a gyűlölhető Soros Györgyöt.  

Ő is megismételte, hogy az új törvényjavaslat elvesztette a Soros-jellegét, egy fércmunka lett. Annak örülnek, hogy a civileket hátrányosan érintő részletek kikerültek a javaslatokból. Méltatlan, hogy salátatörvényeket hoznak a parlamentbe, úgy ollózzák össze, hogy a többi párt ne tudják megszavazni. A migráció problémáját nem megoldani, hanem fenntartani akarja a kormány, felelőtlenül járnak el.

Van olyan politikus, akinek a rokonait nagyon zavarják a tüntetések

A KDNP támogatásáról biztosította az alkotmánymódosítást, Aradszki András felmondta a hivatalos indoklást, egyetlen egyszer volt nagyon személyes a mondanivalója, amikor arról beszélt, hogy van olyan politikustársa, akinek a családtagjait nagyon zavarta, hogy állandóan tüntettek a házuk előtt, ezért nagyon indokolt a magánélet és az otthon védelme. Valamilyen oknál fogva az is eszébe jutott, hogy a magánélet védelme azért is fontos, mert a modern média eszközöknek ki vannak téve a családok és a gyerekek, és olyan minták is eljutnak az otthonokba, amiket nem szeretnének. 

A Kossuth téren sem lehet majd tüntetni

Az MSZP nevében Harangozó Tamás azzal kezdte, hogy a 7. alaptörvénymódosítás kizárólag a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja. Bár az indoklás szerint a módosítás Magyarország szuverenitásának megvédését szolgálja, de erre teljesen alkalmatlan, hiszen az illegális bevándorlás megakadályozására tökéletesen megfelelnek a jelenlegi jogszabályok is, pusztán politikai lózungok gyűjteményéről van szó. Mármint a migárcióról szóló rész esetében. 

Ami ennél fontosabb, és valóban érdemi változásokat jelent, azok Harangzó szerint kifejezetten szemben mennek a magyarok évszázadokon keresztül kivívott jogaival, korlátozza a véleménynyilvánítás  és a gyülekezési szabadságot és a független igazságszolgáltatást. 

Ha megszavazzák, akkor Harangozó szerint lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani, hiszen a Kossuth téren is sérülhet valakinek a nyugalma. Így aztán Ópusztaszeren lehet majd tüntetni, ott is csendben. Valójában arról van szó, hogy Orbán Viktort zavarják a a házánál tartott tüntetések, és ennek véget akar vetni. 

Az igazságszolgáltatást érintő módosítás pedig az MSZP-s politius szerint egyszerű bosszú amiatt, mert a Kúria többször sem asszisztált a közpénzek felhasználásának eltitkolásához, mint a tao-pénzek vagy az MNB-alapítványok ügyében, de lehetővé tették a népszavazást a vasárnapi zárva tartásról is. A kormány egyszerűen meg akar szabadulni az autonóm bíráktól. 

Harangozó megkérte a kormánypártokat, hogy fejezzék be a hazudozást, az MSZP ugyanis soha nem támogatta a kötelező betelepítési kvótát. Ha valóban konszenzust akarnak ebben a témában, akkor nyújtsanak be egy csak erről szóló javaslatot, ne keverjék ide a bírósági és a magánélet nyugalmáról szóló módosításokat.  „Ez az egész egy politikai színjáték, ez biztosan nem a magyar emberek érdekét szolgálja". 

A DK-s Arató Gergely nem járt jól a sorrenddel, mert Harangozó szinte mindent elmondott előtte. Ő is úgy látja, hogy a Fidesz házibíróságai lesznek a közigazgatási bíróságok. A magánéletet most is védik a törvények, ami aggasztó, hogy a közterületi tüntetés általában lehet majd szankcionálni. A DK-s politikus szerint a Fideszt korábban nem zavarta, amikor Gyurcsány Ferenc háza előtt tüntettek. A menekültkérdésről azt mondta: senki nem akart erőszakkal betelepítnei migránsokat, a kvótáknál annyi történt volna, hogy hogy Magyarországon kellett volna a menekültkérelmeket lefolytatni. Valódi biztonsági kockázatot a letelepedési kötvények és az útlevélprobélmák jelenetenek. 

Az LMP sem támogatja a javaslatot, derült ki Keresztes László szavaiból. Sokszor elmondta, hogy Európa nem kezeli megfelelő súllyal a migrációt, de a kormány sem, amit azért is bírált, mert támogatja a szabad kereskedelmet. A migrációt azért is károsnak tartja, mert a "kibocsátó országok" elveszítik a fiatalok, a befogadó országokban pedig problémák jelentkeznek az integrációval, de erről sincs érdemi párbeszéd. Azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot, és nyújtson be csak olyat, ami a migrációval foglalkozik, és ne csapjanak hozzá olyan részeket, amiket az ellenzéki pártok nyilvánvalóan nem fogadnak el. 

Önök imádnak lopni

Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője is politikai lózunggyűjteménynek nevezte a módosításokat, szerinte totálisan értelmetlen idegen népek betelepítéséről beszélni, csak arra jó, hogy a kormány folytassa a gyűlöletkampányt, amivel az emberek megtévesztésével sajnos megnyerték a választást. Szabó Tímea visszautalt Kocsis Máté szavaira, aki szerint az emberek felhatalmazást adtak a betelepítés elutasítására. Szabó szerint a népszavazás érvénytelen volt. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrségnél már most is létszámhiány van, egyéb feladataikat nem tudják ellátni a határőrizet mellett, akik kint vannak a határon, azoknak is biztosítsanak megfelelő körülményeket. 

A magánélet védelménél arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a kormányzati lakájmédia sérti meg az ellenzéki politikus privát szféráját. 

„Kertvárosi részben éjszaka ne lehessen bömbizni” - ez az, ami Szabó Tímea szerint valóban nem fér bele a tüntetéseknél, de attól tart, hogy a gyülekezési jogot ennél slyosabban korlátozzák majd. 

A legaljasabb módosítás szerinte a közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amit érdemben nem tudott megindokolni a kormány. Bosszú azért, mert a Kúria több esetben meg tudta állítani Orbán ámokfutását, ezzel bezárják a jogállamiság kapuit, Orbán Viktor Magyarországból Észak-Koreát akar csinálni. Ilyen megtorlásra utoljára 1956 után volt példa. Autonóm bírák helyett a függetlenséget nem ismerő közigazgatásból érkező bírákra akarják bízni fontos ügyek megítélését. "El lehet képzelni, milyen ítéleteket hoznak majd, ha a kormány számára kínos ügyekben kell dönteni" - mondta Szabó. A szándékot úgy összegezte: „Maguk imádnak lopni és nem akarják, hogy lebukjanak.”

Áttértek a büntetőtörvénykönyv módosítására. Nem Pintér Sándor, hanem államtitkára, Kontrát Károly darálta le a módosítás szövegét. 

Ennek lényege: 

• büntethetővé válik az, aki „menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személynek”, akinek a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, akit határmegyfigyelés szervezésén kapnak, vagy akit információs anyagok terjesztése miatt találnak bűnösnek. 
• Bűncselekmény lesz a „jogellenes bevándorlás szervezésére irányuló hálózat építése vagy működtetése” is, és Btk.-ba került az is, ha valaki pénzt vagy más segítséget szolgáltat „jogellenes bevándorlás elősegítéséhez”. 

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka semmi újat nem mondott, ami az elmúlt hónapokban, években ne hangzott volna el a témában. Jó az talán új volt, hogy a menekültek és a gazdasági migránsok közötti különbséget az ngo-k mossák össze, talán nem jutott eszébe Orbán Viktor legendás őcsényi megszólalása. Kósa azzal próbálta indokolni a módosítást, hogy az illegális migrációt eddig is üldözték a jogszabályok, de ezt most összefoglalják. Nem vagyok benne százszázalékig biztos, de mintha Kósa Lajos nem mondta volna ki Soros György nevét a Stop Soros-törvényjavaslat vitájában. Annál többet emlegette az ngo-okat. 

Mirkóczki Ádám, a Jobbik nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat nagyon elnagyolt, hogy meddig terjed a legális segítség és honnan számít már bűncselekménynek. „Miért kellene megbüntetni a Máltai Szeretszolgálatot, ha a már itt lévő menekülteknek segíti? Nyilván nem ez a cél, de a szöveg alapján ez is megtörténhetne, mert nincs kifejtve, hogy mit jelent a segítség. Ugyanígy, mint jelent a migránsok tájékoztatása? Ha lefordítom nekik az alaptörvényt, akkor már bűncselekményt követek el? Ha felveszek egy kisgyerekes stoppost az már ugyanaz, mint amit az embercsempészek követnek el?"

A KDNP-s Aradszki András szerint mi példaértékűen védjük a schengeni határt. Az ő felszólalása sem vitt közelebb ahhoz, hogy akkor mi szükség van a módosításra, annyit mondott, hogy azért, hogy „még hatékonyabb tudjuk védeni a magyar polgárok érdekeit”. Egy pontra kapták fel a fejüket a bóbiskoló képviselők: „Tegnap a miniszterelnök úr, Gyurcsány Ferencre gondolok" - mondta Aradszki, aki Kósához hasonlóan szintén nem mondta ki Soros nevét. 

Az MSZP szónoka Molnár Zsolt szerint a Stop Soros 2. jobb, mint a Stop Soros 1., amiben lett volna a civil szervezetek átvilágítása például, de ezeket szerencsére visszavonták. Újdonság két Btk. módosításban van. Az egyik aminek a célja támogatható, a jogellenes bevándorlás elősegítése elleni fellépés, hiszen ez a társadalomra eszélyes lehet, de itt nincs elég pontosan meghatározva, hogy mit is jelent ez. A határbiztosítási távoltartás pedig az 50-es éveket idézi.  Azt ő is leszögezte, hogy a kötelező kvótával nem értenek egyet és nem bontanák le a kerítést.

A Molnár által felemlegetett határbiztosítási távoltartás azt jelenti, hogy a hatóságok kötelesek mindenkit távoltartani a határvonalak 8 kilométeres kerületétől, amennyiben az illetőt korábban határzár tiltott átlépés, megrongálása, embercsempészés vagy a fent említett  „jogellenes bevándorlás elősegítése” miatt eljárás zajlik. 

Ez is viszonylag nehezen megfogható jogszabály, az utolsó pontja pedig akár egy gyanúsítás esetén is megakadályozhatja, hogy civil szervezetek tevékenységet folytassanak a határok mentén

Vadai Ágnes a DK nevében is azt hozta fel, hogy a kormány bebizonyította, hogy ártatlan embereket is képes meggyanúsítani, a határbiztosítási távoltartásnál is fennáll ez a veszély, ami ráadásul a határnak számító ferihegyi repülőtérre is vonatkozik, mert hiába nyilatkozta azt egy államtitkár, hogy nem így van, a szövegben nincs ilyen kivétel. 

Vadai Ágnes szerint a törvénycsomag jogellenes. Ha valaki háború elől menekül, akkor nem azért segítünk, mert a genfi konvenció vagy az EU előírja, hanem azért, mert normálisak vagyunk. De eltorzította a Fideszt az a gyűlöletre épülő göbbelsi propaganda, amit az adófizetők pénzén nyomtak. 

Demeter Márta, az LMP nevében csodálkozott azon, hogy miniszterek nem vesznek részt a vitában. A kerítésre szerinte is szükség van, de számos egyéb dologra is szükség lenne, nemcsak ad hoc megoldásokra, hanem nemzetközi együttműködésekre például. Több kérdést is feltett jobb híján Kontrát Károly államtitkárnak, például arról, milyen konkrét javaslatokat tettünk az EU-nak a jobb határvédelemre. A btk. módosítása szerinte felesleges, pótcselekvés, mert már most is minden eszköz rendelkezésre áll, a szövegben megjelenő gumiszabályok miatt viszont számos ártatlan ember kerülhet bíróság elé. 

Szabó Tímea, a Párbeszéd nevében egyetértett Kósa Lajossal abban, hogy a magyar határt meg kell védeni. Csakhogy ez a törvényjavaslat alkalmatlan erre, egyszerű szemfényvesztés: semmilyen olyan módosítás nem szerepel benne, ami segítené ez, nem erősíti a határokat, nem bünteti szigorúbban az embercsempészetet. Egyáltalán, az illegális bevándorlás kifejezést nem ismeri a magyar jog. Mit jelent a határmegfigyelés? Mit jelent az információs anyag terjesztése? Egy egyszerű fordítás már az? Egy civil szervezet az már hálózat? Ha vesz egy buszjegyet egy illegális határátlépő, a sofőr már bűncselekményt követ el, ha elviszi? A törvénynek egyetlen egy célja van: elterelni a figyelmet a valós problémákról, és öncenzúrát vezessenek be civil szervezeteknél. Aki börtönnel fenyeget ártatlan segítséget nyújtó embereket, az nem méltó a képviseletre.