A hetedik alkotmánymódosítást először 2016 őszén készítette elő a Fidesz, de miután 2017-re elfogyott az alkotmányozó többség, nem tudta keresztülverni a parlamenten. Az újabb kétharmad után a kormány első dolga volt a Stop Sorossal együtt az Országgyűlés elé tolni a megújított tervet, és a módosításokat már jövő héten tárgyalhatják is a képviselők.

Összesen 10 pontban módosítaná az Alaptörvényt a magyar kormány Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi, T/332. számú beadványa alapján. A változtatások három jól beazonosítható politikai cél irányába mutatnak. 

1. Brüsszel-kompatibilis keménykedés  

A módosítások között szerepelnek kifejezetten szimbolikus jellegű kiegészítések - ilyen például a Nemzeti hitvallás kiegészítése azzal, hogy a „önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”, ami később azzal folytatódik, hogy ennek az „önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

A Nagy Szavak, ahogy a részletes indoklásból is kiderül, a bevándorlás okozta veszélyhelyzetre utalnak, például amikor azt írja a szöveg, hogy Magyarország és az Unió nemzetközi szerződése nem ütközhet az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és

„nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”, 

ami nagy kiállásnak hangzik, de valójában ezek a változtatások úgy hangsúlyozzák a Nagy Magyar Szuverenitást, hogy közben nem sértik az uniós jogot, és olyan alapvetéseket ismételnek meg, amelyeket a 2004-es alapszerződés is rögzített. Az ötödik módosításban szerepel az is, hogy 

„Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”,

miközben közjogi értelemben ennek sincs jelentősége, hiszen ilyen jogosultsága az Európai Bizottságnak vagy más európai szervnek idáig sem volt. Az esetleges menekültkvóták  ugyanis, ahogy az Tordai Csaba alkotmányjogász elemzéséből is kiderül, nem „betelepítésre”, egyedül a menedékkérelem elbírálásának (esetleges) kötelezettségét jelentené. 

2. Erőt fitogtat a kormány a gyülekezési szabadság korlátozásával 

A másik nagy port kavart változtatás a gyülekezési jogot érinti, az Alaptörvény VI. cikke ugyanis azzal egészülne ki, hogy 

„a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Gulyás Gergely új kancelláriaminiszter múlt héten már jelezte első kormányinfóján, hogy szerinte a magánlakás előtti tüntetések időszakát be kéne fejezni, mert  „szeretnénk megvédeni mindenkit attól, hogy ne legyen egyetlenegy hely, egy saját lakás vagy otthon, ahol egyébként ne tartózkodhatna otthon”. 

Tordai ezen a ponton arra hívja fel a figyelmet, hogy a bíróságoknak idáig is mérlegelhették az ilyen alapjogi ütközéseket, és a bírói gyakorlat idáig „józan” maradt, az ilyen esetekben a végső garancia pedig mindig a jogalkalmazónál, azaz a rendőrségnél van. 

A TASZ 444-nek megküldött elemzése emellett arra mutat rá, hogy az bíróságok idáig következetesek voltak, és a gyülekezés szabadságát csak nagyon kivételes esetekben engedték korlátozni. Viszont az új bekezdés bizonytalanságot szülhet a rendszerben.

"...elképzelhető, hogy a javasolt módosításokból az Alkotmánybíróság és a bíróságok azt a következtetést vonják le, hogy a magánszféra védelme ezentúl elsőbbséget élvez a közéleti véleménynyilvánítással, gyülekezéssel szemben. Az új rendelkezések mindenképpen bizonytalanságot keltenek a jogalkalmazók számára, és ezáltal adott esetben megnehezíthetik a közéleti véleménynyilvánítást." 

A kormány a két alapvető szabadságjognak ezzel a teljesen feleslegesnek látszó szembeállításával újabb fronton igyekszik nyomás alá helyezni és bizonytalanságba taszítani a független igazságszolgáltatást, egyúttal azt üzeni az állampolgároknak, hogy megvannak az eszközei ahhoz, hogy adott esetben korlátozni tudja gyülekezésük és véleménynyilvánítási szabadságukhoz fűződő jogaikat. 

3. Jöhet a kormány embereivel feltöltött párhuzamos bírósági rendszer

Közjogi értelemben a közigazgatási bíróságok felállítása a legjelentősebb eleme a 7. alkotmánymódosításnak: az Alaptörvény módosítása alapján egy párhuzamos bírósági rendszer jön létre, élén a Közigazgatási Felsőbírósággal, amely nevével ellentétben nem pusztán közigazgatási kérdésekért felel majd. 

A közigazgatási bíróságok rendszerének kiépítéséről elsőként a 444-en írtunk,  és az Országos Bírói Hivatal számára egyből világos is volt, hogy mi a terv: a kényes politikai ügyek kiszervezése egy párhuzamos bírósági rendszerbe, amit aztán a kormányzatból érkező bírákkal töltenek fel. Az elképzelés az előző ciklus közepén megbicsaklott, de most hogy újra megvan a kétharmados többség, nincs akadálya.

A TASZ elemzése szerint önmagában egy ilyen párhuzamos, kifejezetten közigazgatási bírósági rendszer önmagában nem újdonság egy jogállamban, az igazságügyi tárca korábbi előterjesztéséből azonban tudható, hogy nem az ügyek gyorsítása céljából tervezik ennek felállítását, hanem mert 

a kormány itt szeretné tárgyaltatni az állami intézményeket, baráti cégeket és az információszabadságot érintő ügyeket, 

és megbuherálnák a közigazgatási bírók kinevezésének rendszerét is. Novemberben írtuk, hogy épp a menekültügy lehet az első olyan jogi-politikai terület, amit az új bírósági rendszerhez utalna a kormány. 

A TASZ szerint „súlyos aggodalomra ad okot”, hogy e szervezeti átalakítás tálcán kínálja az intézményrendszer függetlensége csorbításának lehetőségét”, pont mint az egypárti alkotmánybírák kinevezésének esetében és Baka András - a néhai Legfelsőbb Bíróság utolsó elnökének - menesztése ügyében is történt. 

+ 1: Büntethetővé válik a „jogellenes migráció szervezése”

Ahogy arról már kedden írtunk, az Alaptörvény módosítási tervével párhuzamosan Pintér Sándor belügyminiszter benyújtott a parlamentnek a „Stop Soros” néven ismertté vált törvénycsomagot is, amely a rendőrségi és a menekültügyi törvény mellett a Büntető Törvénykönyv módosításait tartalmazza. 

E szerint büntethetővé válik az, aki „menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személynek”, akinek a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, akit határmegyfigyelés szervezésén kapnak, vagy akit információs anyagok terjesztése miatt találnak bűnösnek. 

Bűncselekmény lesz mostantól a „jogellenes bevándorlás szervezésére irányuló hálózat építése vagy működtetése” is, és Btk.-ba került az is, ha valaki pénzt vagy más segítséget szolgáltat „jogellenes bevándorlás elősegítéséhez”. 

Az Alaptörvény módosítása is utal  a menekültügyi törvény módosítására, ami szerint „elfogadhatatlan a menedékkérő kérelme, ha olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha a menedékkérő olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, amelyben egyébként számára megfelelő szintű védelem biztosított”. Hogy pontosan mi számít biztonságos harmadik országnak - és például Szerbia annak minősül-e - vita van Magyarország és az Európai Bizottság között.