Ahogy az várható volt, a „Stop Soros” néven ismertté vált törvénycsomagot nyújtotta be első jogszabály-módosításként a parlamentnek a kormány, közelebbről Pintér Sándor belügyminiszter, a törvénycsomag tartalma azonban jelentősen eltér a hónapokon át hangoztatott javaslatoktól. Elérhető a parlament honlapján a 7. alkotmánymódosítás tervezete is, amire a törvénymódosítások is utalnak. 

Orbán Viktor azzal indokolta a csomag elfogadását, hogy április 8-án valójában az abban feltett kérdésekről döntöttek a magyarok - a kormány ehhez képest alaposan átdolgozta a hónapok óta napirenden tartott törvénycsomagot, és egészen alapvető kérdésekben az utolsó pillanatig kivárt. 

Az például csak Gulyás Gergely új kancelláriaminiszter múlt heti kormányinfóján derült ki, hogy egyszerre módosítják a rendőrségi törvényt, a menekültügyi törvényt, az államhatárról szóló törvényt, a szabálysértési törvényt is és a Btk.-t. is. 

 A Btk. módosítása hónapokon át fel sem merült, ehhez képest abban találhatóak a legjelentősebb módosítások. Első blikkre az alábbi fontos elemek olvashatóak ki a törvényekből: 

1. Önálló büntetőjogi tényállásnak minősül mostantól a jogellenes bevándorlás szervezése,

ami azzal egyenlő, ha valaki „menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személynek”, akinek a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott. 

A Btk. módosítása viszont nem részletezi, hogy mégis mi alapján ítélhető meg valakinek a megalapozott félelme az üldöztetéstől a menedékjogi eljárás előtt, azt viszont jelzi, hogy a vétkes elzárással büntetendő. Ahogy arra Kocsis Máté frakcióvezető már hétfőn utalt, 

büntethető lesz a határmegyfigyelés szervezése, információs anyagok terjesztése 

illetve bűncselekménynek minősül a gumifogalom jellegű „jogellenes bevándorlás szervezésére irányuló hálózat építése vagy működtetése” is, amibe beletartozik ha valaki pénzt vagy más segítséget szolgáltat „jogellenes bevándorlás elősegítéséhez”. 

Amennyiben pedig valaki anyagi eszközöket szolgáltat a jogellenes bevándorlás elősegítéséhez, illetve, vagy vagyoni haszonszerzés miatt, vagy többeknek nyújt segítséget, továbbá, ha a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül teszi, akkor akár egy év szabadságvesztéssel büntetendő. 

2. A rendőrségi törvényben megjelent a határbiztosítási távoltartás, 

ami annyit jelent, hogy a hatóságok kötelesek mindenkit távoltartani a határvonalak 8 kilométeres kerületétől, amennyiben az illetőt korábban határzár tiltott átlépés, megrongálása, embercsempészés vagy a fent említett  „jogellenes bevándorlás elősegítése” miatt eljárás zajlik. 

Ez is viszonylag nehezen megfogható jogszabály, az utolsó pontja pedig akár egy gyanúsítás esetén is megakadályozhatja, hogy civil szervezetek tevékenységet folytassanak a határok mentén. 

3. Elfogadhatatlan a menedékkérő kérelme, ha olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve,

áll a menekültjogi törvény módosításában, és ugyanez igaz abban az esetben, ha a menedékkérő olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, amelyben egyébként számára megfelelő szintű védelem biztosított.

4. Úgy tűnik, nem kell regisztrálniuk és illetéket fizetniük a bevándorlással foglalkozó szervezeteknek,

legalábbis a T/333-as módosítócsomagból első blikkre azt lehet kiolvasni, hogy a Btk.-ba bevezetett új jogálláson keresztül szűkítik csak a civil szervezetek mozgásterét. Ez ugye azért érdemes az említésre, mert hónapokon át a regisztrációs kötelezettség és az illeték adta a törzsét a tervezetnek.

5. Alkotmánymódosítás: korlátozott gyülekezési jog, tiltott betelepítések 

A TASZ-t vezető Kapronczay Stefánia azt mondta a 444-nek, hogy reggel reagálnak csak a tervezetre - ennek is az az oka, hogy valamelyest váratlanul egyszerre nyújtotta be a kormány „Stop Soros” csomag és a 7. alkotmánymódosítás szövegét, és előbbi törvények több ponton utóbbi módosításra is utalnak. 

A módosítás viszont szöveg szerint tartalmazza, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, és ahogy arról szó volt már, a kormány korlátozza a gyülekezési jogot, mert „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében”, továbbá lehetőséget teremt a közigazgatási bíróságok létrehozására is.

Változott váratlanul a az 1998-as külföldre utazásról szóló XII. törvény  és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról 2007-es törvény is. 

Hónapokig tartott a törvénycsomag elkészítése

A Stop Soros törvénycsomagot először januárban jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter, aki akkor egy olyan koncepcióró beszélt, ami 

• adatszolgáltatásra kötelezné és bírósági nyilvántartásba venné az azokat a szervezeteket amelyek részt vesznek az „illegális migráció támogatásában”, 
• 25 százalékos illetéket vetne ki a külföldről finanszírozott szervezetekre, 
• és bevezetné az „idegenrendészeti távoltartás” intézményét, ami alapján külföldieket kitilthatának Magyarország területétől, magyarokat pedig távoltarthatnak a schengeni határ nyolc kilométeres körzetétől.

A csomag abszurditásáról sokat elmond, hogy a sajtótájékoztatón a belügyminiszter maga ismerte el: a távoltartás nem vonatkozna a törvény névadójára, mert a kormány nem tud arról, hogy Soros György illegális migrációt szervezne. És még annál is többet, hogy végül egy teljesen más törvénycsomagot nyújtott be a kormány.

Az első tervezetben  homályos volt, mit ért a kormány „tömeges illegális migráció támogatása” illetve „migrációt segítő szervezet” alatt, ami nem vonatkozhatott egy tranzitzónában tartózkodó menedékkérőnek nyújtott jogsegélyre, és több helyen pontosításra szorult a távoltartás intézménye is. A kapkodást és az egész csomag kampányszerűségét mutatta, hogy olyan szervezetekkel indokolta a kormány a törvény szükségességét, amik nem is működnek az országban. 

Februárra ezért át is írták az egész tervezetet: kigyomlálták belőle az illegális migrációt, és azóta a terv minden szervezetre vonatkozik, amely hajlandó Magyarországra érkezett, unión kívüli külföldinek, menedékkérőnek akár segítséget, akár támogatást nyújtani. Ezeknek a szervezeteknek engedélyt kell kérniük a működéshez a belügyminisztertől, és ők fizetik meg a 25 százalékos különadót is. 

A törvényeket nem vették tárgysorozatba, miután februárban Gulyás Gergely elismerte, hogy csak a választások után foglalkozik majd velük a parlament. Az érvek úgy szóltak, hogy nincs meg az alkotmányozó többsége a Fidesznek, ráadásul (ismét) támadássorozat indult Magyarország ellen, miközben egy (illegális) Fidesz-kampány zajlott az országban Stop Soros címen, havi 2,5 milliárd forint közpénzből. 

A törvénycsomag  és a 7. alkotmánymódosítás szövegezésének megvitatása is jövő héten kezdődik a parlamentben.