Az „önző, rövidlátó, bezárkózó” kereskedelempolitika feladását követelte Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 18. csúcstalálkozóján Csingtaóban. Hszi azt mondta, az országa támogatja a nyitott, globális világgazdaságot és a több résztvevős kereskedelmi rendszereket, és a kínai elnök 30 milliárd jüan (több mint 1260 milliárd forint) hitelt ajánlott fel a Sanghaji Együttműködési Szervezet országainak.

Hszi emellett szorosabb biztonsági együttműködésre szólította fel a szervezet tagjait. Elmondta, hogy Kína 2000 fegyveres kiképzésében segít a szomszédjainak a következő 3 évben, és 3000 térségbeli külföldi állampolgár képzéséhez járul hozzá a kultúra, oktatás, turizmus és tudomány terén.

Azt mondta:

„Véget kell vetnünk a hidegháborús gondolkodásmódnak, a tömbösített összeütközéseknek. Tiltakozunk az ellen, hogy valaki más országok biztonsága kárára érvényesítse abszolút biztonságát.”

Bár a kínai elnök nem nevezte meg az Egyesült Államokat, Peking és Washington között feszült a viszony a Kína felé billenő kereskedelmi mérleg egyenlőtlenségei miatt.

De az USA nem csak Kínával áll vitában: Donald Trump amerikai elnök korábban közölte, hogy a kanadai kormányfő sajtótájékoztatóján elhangzott „hamis állítások” miatt mégsem támogatja a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7 csúcstalálkozóját lezáró nyilatkozatot, amivel semmivé lett a törékeny konszenzus, amit úgy tűnt, hogy az európai-amerikai kereskedelmi konfliktus ellenére sikerült elérni.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) 2001-ben alapította Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a radikális iszlám és más biztonsági aggályok elleni küzdelem jegyében. A szervezethez később India és Pakisztán is csatlakozott, míg Irán, Afganisztán, Fehéroroszország és Mongólia megfigyelőként vesz részt annak munkájában. A közösség országaiban él a Föld lakosságának 40 százaléka, és a csoport adja a világkereskedelem 20 százalékát. (MTI)