Madocsa megmutatta, hogy helyi szinten meg lehet állítani a hatalmat

A Tolna megyei Madocsa melletti Duna-parton, a lakóövezet közelében akart kavicsbányát nyitni egy cég. A közbeszerzéseken remekül szereplő tulajdonosok elképzeléseit a helyi fideszesek is támogatták, a kavicsot valószínűleg a paksi bővítés vásárolta volna fel, és a kft. egyik vezetője az állami kisajátítás lehetőségével is fenyegetőzött.

Vagyis erős kormánypárti hátszéllel érkezett a cég, egy népszavazás mégis megállította.

Madocsai Duna-partFotó: Greenfo

Ebben a cikkben röviden végigvettük, milyen problémáik voltak a helyieknek a tervezett beruházással. A helyszíni riportok szerint nem politikai okaik voltak, a paksi beruházást inkább támogatják és munkát remélnek tőle, 

az áprilisi választáson pedig az átlagnál is nagyobb arányban győzött a Fidesz-KDNP és Süli János Paks-ügyi miniszter a madocsai szavazókörökben. 

Ugyanezek az emberek viszont féltették a bányától a földjeiket és a nyugalmukat. Véleményüknek lakossági fórumokon adtak hangot, a házak kerítésére „stop kavicsbánya” matricákat ragasztottak, aztán nekifutottak a népszavazásnak. Valószínűleg magyar rekord lehet, hogy a lakosság több mint kétharmada, a 1573 választásra jogosultból 1140 aláírta a kezdeményezést.

Vasárnap aztán szinte ugyanennyien le is szavaztak a kavicsbánya ellen, míg mellette mindössze néhány tucat választó állt ki. A cég vezetője korábban közölte, hogy ha érvényes lesz a népszavazás, akkor elállnak az üzlettől. Vagyis

  • egy helyi népszavazás eredményes lett,
  • sok embert megmozgatott 
  • egy pártpolitikai szálakat is tartalmazó ügyben, 
  • és minden bizonnyal fontos gyakorlati következménye lesz. 

Sok éve nem történt ilyen.

A fenti grafikonon az elmúlt 10 év helyi népszavazásai láthatók. A valasztas.hu-n 1999-től vannak fent adatok, amelyekből kiderül, hogy az első Orbán-kormány és az azt követő baloldali kormányok alatt jellemzően 15-20 helyi népszavazást írtak ki évente. Ennél kevesebbet csak 2002-ben és 2007-ben, de a mélypontot jelentő 2007-es évben is volt 2 érvényes és 3 érvénytelen próbálkozás. 

2010 után viszont rohamosan csökkent a helyi népszavazások száma.

Ha meg akarjuk keresni a legutóbbi olyan alkalmat, amikor országosan is érdekes, többszáz ember részvételével zajló, valós következményekkel járó helyi népszavazást tartottak, sok évet kell visszalépegetnünk az időben. 

  • 2017-ben és 2016-ban egyetlen érvényes helyi népszavazás sem volt.
  • Ilyen utoljára 2015-ben jött össze, amikor a Békés megyei Méhkerék lakosai szavazták meg hatalmas többséggel, hogy az önkormányzat vegye át a román nemzetiségi iskolát - de ez végül az önkormányzat és a román nemzetiségi képviselet vitája miatt nem történt meg.
  • 2014-ben az egész országban csak Tolna megyében írtak ki helyi népszavazást, ott viszont rögtön kettő sikereset. Alsónyéken 9-2 arányban szavazták meg néhány külterület Bátaszékhez csatolását, míg Páriban egy hulladékégető megnyitását állították le - de az Index riportjából kiderül, hogy itt valójában a település két vezetőjének civakodása állt a középpontban.
  • 2013-ban a velemi gesztenyeünnep lebonyolításáról és három ingatlan önkormányzati tulajdonba adásáról, illetve a Fejér megyei Óbarok egyik településrészének leválásáról tartottak eredményes népszavazást. 
  • 2013-ban rendezték a nevezetes margitszigeti népszavazást is, ahol 3 lakosból kettő arra szavazott, hogy a sziget maradjon a XIII. kerületnél, de hiába lett eredményes a nagy voksolás, a főváros így is magához vonta a szigetet.

2012-ben volt utoljára olyan, hogy érvényes népszavazásnak tétje volt és országos visszhangja lett - igaz, főleg utólag. Csak később derült ki ugyanis, hogy Balatonakarattya leválását Balatonkeneséről a háttérből Matolcsy György és akkori felesége szervezte, és Matolcsy Gyöngyi aztán bele is ült a polgármesteri székbe. Szóval ez se volt az a tipikus alulról jövő népi kezdeményezés.

Az indulást bejelentő interjú az Akarattyai Szilfalevélben, családi fotóval

Nem minden helyi népszavazást mondanék a demokrácia diadalmenetének. Idén és tavaly 7-ből 2 arra irányult, hogy ne költözzön be néhány értelmi fogyatékos Tolnanémedire és Felsőrajkra az egyébként szakmailag erősen vitatható kitagolási program keretében. Itt az emberek félelmei kerültek előtérbe, de az érvénytelenség azt mutatja, hogy csak a lakosság kisebb részében.

Sok olyan esetet is láttunk, amikor viszont valóban szükség lett volna a helyi érdekérvényesítésre, de a tiltakozásokból nem lett népszavazás. A madocsaihoz hasonló történet például a balatonfűzfői és a gránási hulladékfeldolgozó vagy a hahóti tőzegbánya, de az ilyen ügyek többsége nyilván el sem jut az országos sajtóhoz. 

„A helyi népszavazás egyedülálló lehetőség arra, hogy egy közösség közvetlenül érvényesíthesse az önkormányzáshoz való jogát” 

- írja a TASZ a népszavazási kisokosa elején. Madocsa arra emlékeztet, hogy - a látszat ellenére - ez a lehetőség még mindig fennáll.