• Nagyot változott Orbán Viktor szóhasználata 1999 óta, mutatta ki egy tudományos igényű tanulmány.
  
• A legérzékletesebben a félelemmel, szorongással kapcsolatos kifejezéseket hozza elő, 2004 óta különösen sok ilyen szót használ.
  
• 2014 óta a háborús retorika vált meghatározóvá.
  
• A politikával, a magyar gazdasággal kapcsolatos szavak viszont elkezdtek kikopni a nagy beszédeiből, különösen az utóbbi négy évben nagyon feltűnő, hogy kerüli ezeket a témákat.
  
• Az EU-ról sokáig csak pozitív vagy semleges hangvételben szólt, de mostanra az ellenségévé vált. 
  

Készült egy igen alapos elemzés Orbán Viktor beszédeiből, ami statisztikai módszerekkel vizsgálja a miniszterelnök szóhasználatának változásait 1999 és 2018 között. A tanulmányt komoly, szakmájukban elismert kutatók készítették, de csak álnéven kívánták publikálni a szövegüket. Ez jól mutatja, hogy a mai magyar tudományos életben milyen a hangulat.

A kutatók Orbán Viktor évértékelő, tusványosi és március 15-i beszédeit vizsgálták az elmúlt 19 évből. Egészen pontosan az évértékelőket 1999 - 2018 között, a tusványosiakat 2007 - 2017 között, a március 15-i beszédeket pedig 2007 - 2018 között, így összesen 41 beszédét elemezték.

A módszerük lényege az volt, hogy csoportosították és megszámolták Orbán szavait, és ez alapján vontak le következtetéseket. A módszernek nagy előnye, hogy kizárja a szubjektív értékeléseket (mint például azt, hogy "úgy éreztem, most nagyon harcias volt"), továbbá figyelembe veszi azt is, hogy amikor nem közvetlenül beszél például háborús helyzetről, akkor is milyen sűrűn használ a harcra, véres küzdelemre utaló szavakat, ezzel keltve hatást a közönségben.

A beszédekben lévő szavakból az alábbi csoportokat alkották:

• félelemmel kapcsolatos szavak, amelyek szorongásról, fenyegetettségről szólnak;
  
• harccal, háborúval kapcsolatos szavak;
  
• a kormányzással, gazdasági folyamatokkal, közigazgatással kapcsolatos szavak;
  
• az EU-ra utaló szavak;
  
• a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos szavak.
  

Vizsgálták részben ezek előfordulási gyakoriságát, részben pedig azt is, hogy van-e kapcsolat sűrűsödésük vagy kikopásuk között.

Félelmetes a világ

Az egyik legérdekesebb megállapításuk, hogy Orbán rendkívül sokszínűen és nagyon gyakran használ félelemmel kapcsolatos, szorongást, bűnt, fájdalmat, vereséget leíró szavakat. 

Az alábbi listában csak azok szerepelnek ezek közül, amelyeket legalább hatszor kimondott a 41 vizsgált beszédben, tehát csak a legsűrűbben előforduló paráztató kifejezései ezek:

aggodalom, aggódik, akadály, akaszt, áldozat, áldozatvállalás, alkalmatlan, ármány, árt, baj, behálóz, behízelgő, beletörődés, beletörődik, beteg, bizonytalanság, börtön, bukás, bukdácsol, bűncselekmény, bűnözés, bűnöző, büntetés, büntetlen, bűntudat, cinizmus, cipel, csal, csalódás, csalódik, csapás, cselvetés, csőd, diktál, diktátum, durva, durvaság, elbizonytalanít, elfojt, elhagy, elhal, elhatalmasodik, elítél, ellenérdekelt, ellenfél, ellenség, elnyel, elnyomás, elodáz, elsodor, elszenved, eltéved, elúszó, elutasít, elvesz, elvész, elveszít, elvesztés, embertelen, erőltet, erőszak, erőszakosság, érthetetlen, érzéketlenség, esélytelen, fájdalmas, fájdalom, fél, feled, félelem, felelőtlen, felemészt, fellázad, félrevezet, felszámol, fenyeget, fenyegető, feszültség, fojtogat, gátlástalan, gaz, gazsulál, gond, gyalázkodás, gyanakvás, gyarmat, gyáva, gyenge, gyengeség, gyengít, gyötrő, gyűlölet, hajbókol, hanyatlás, hátrál, hazudik, hazug, hazugság, hiány, hiba, hibbant, hitszegés, hűtlen, igazságtalan, igazságtalanság, indulat, inog, irigy, irigység, káosz, kapaszkodik, kár, kárhozat, kártékony, katasztrófa, kényszer, képtelen, keserűség, kétségbeesik, kikezd, kínkeserves, kioktat, kishitű, kishitűség, kiszámíthatatlanság, kiszolgáltatott, kitör, kockázat, konfliktus, korlát, körülfolyik, kudarc, kullog, kurtít, lavina, lehetetlen, lehúz, lerombol, leszakad, letör, megaláz, megalázás, megbukik, megfojt, megijed, megkurtít, megőröl, megpróbáltatás, megsarcol, megtörés, méltatlan, menekülés, mulasztás, nehéz, nélkülöz, nyomás, nyomaszt, nyomasztó, nyugtalanít, öl, omlik, önkény, önsajnálat, önveszélyes, önzés, ordas, összeomlás, összeomlik, összetöpörödés, összezsugorodás, ösztönvilág, pazarló, pór, rab, ránt, rátámad, rémálom, reménytelen, restauráció, reszket, riasztó, rom, rombol, romboló, romlik, rossz, sikertelen, siralmas, sodor, sodródik, spekuláns, süllyed, szegény, szegénység, szégyen, szégyenkezik, szélhámos, szembenállás, szenved, szeretetlenség, szétesik, széthull, szolga, szolgamentalitás, szomorú, szorong, szorongás, tagad, támadás, teher, terméketlen, terror, téved, tilt, tolakodik, tolvaj, tönk, tönkretesz, tönkrevág, tragikus, túlél, túlélés, türelmetlenség, uszít, üt, vád, válság, váratlan, védelem, védtelen, vég, ver, vér, vereség, vergődik, veszély, veszít, veszt, vihar, viharos, visszaél, zavar, zsugorodik, zuhanás, zűrzavar

Ezek között van a szavaknak az a szűkebb csoportja, amit az elemzők a "szorongás, alávetettség és összeomlás" szavainak neveztek el, és amelyek összesen több mint 3000 alkalommal szerepelnek a beszédekben. Így ezek közel 2 százalékát adják az összes szavának. Szinte ugyanannyiszor fordultak elő összesen, mint ahányszor kimondta, hogy "egy" vagy "van":

aggódik, akadály, áldozat, baj, beletörődik, bizonytalan, bukás, bűncselekmény, bűnözés, bűnöző, büntetés, büntetlen, cinizmus, csőd, csalódott, ellenfél, elhagy, elutasít, elveszít, erőszak, fájdalmas, fél, feled, felelőtlen, fellázad, felszámol, fenyeget, gyáva, gyenge, gyűlölet, hanyatlás, hazudik, hazug, hiány, hiba, igazságtalanság, kár, kényszer, képtelen, kétség, kikezd, kioktat, kishitű, kiszolgáltatott, kockázat, konfliktus, korlát, kudarc, kullog, küzd, lázadás, legyőz, lehetetlen, leszakad,letör, megbukik, megsarcol, megvéd, nehéz, nyomás, önkény, önsajnálat, összeomlás, rab, ránt, reménytelen, reszket, rombol, romlik, rossz, sikertelen, sodor, sodródik, süllyed, szegénység, szégyen, szenved, szétesik, szolga, szorong, tagad, támad, teher, terror,téved, tönk, vad, válság, váratlan, védtelen, vég, ver, veszély, veszt, zavar

Tartalmi szempontból is vizsgálva e beszédeket, Orbánnak tipikus eljárása, hogy nagyon hosszan és részletesen végigvesz egy veszélyt, majd lezárja gyorsan azzal, hogy ő majd megoldja. Ez a stílus a népmesék ritmusára emlékeztette a kutatókat.

A félelemre utaló szavak Orbán 2004-es évértékelőjén lettek először ennyire dominánsak, de a csúcsot 2007-ben és 2009-ben érte el ezzel a tematikával. Abban a két évben 2,5 százalék felett volt az évértékelőiben a félelmet idéző kifejezések aránya.

A tusnádfürdői és a március 15-i beszédeiben 2007 és 2008-ban volt 2,5 százalék felett ez az arány.

Ha csak a félelemre utaló igék arányát nézzük, akkor válik igazán egyértelművé, hogy a 2004-es évértékelője mekkora fordulópont volt a miniszterelnöknek. Kiugróan magas volt akkor az arányuk. Az igék azért nagyon fontosak, mert sokkal erősebb érzéseket keltenek a hallgatóságban, mint a többi szófaj. Ha valaki aggódik, szenved, kullog, reszket stb. azt drámaibbnak érzi a hallgató, mintha nincs cselekvője, vagyis esetünkben elszenvedője a leírásnak.  A kutatók ezért annak a beszédnek egy teljesen külön elemzést szenteltek a tanulmány végén.

A harc és a háború az új irány

Miközben a félelemmel kapcsolatos szavak akkor kapták a legnagyobb teret, amikor a Fidesz ellenzékben volt - bár a 2018 márciusi beszédben ismét feltűnően sűrűbben jöttek elő - addig a harcra, háborúra utaló szavak 2014-től szaporodtak meg feltűnően.

Ezekről a kifejezésekről van szó:

csata, ellenség, háború, hadsereg, harc, határvédelem, katona, kitör, megszállás, szabadságharc, támad, világháború, felnyergel, felszerszámoz, hadakozik, hadjárat, kilő, kivív, lövészárok, megtámad, nyergel, nyíltsisakos, rálő, rezsiharc, robbant, megvéd, véd.

Az évértékelőkben így sűrűsödött fel az arányuk:

A tusnádfürdői és márciusi beszédeiben pedig így:

Európa rossz lett

És miközben Orbán Viktor egyre többet beszél úgy, mintha háború lenne, egyre sűrűbb lett beszédeiben a migráció mellett az EU emlegetése is. Az EU korábban is szerepelt a szövegekben, de 2014 óta - a háborús retorikai fordulat beállta óta - az EU egyre többször jelenik meg, és egyre negatívabb kontextusban. 

1999-2011 között az EU-val kapcsolatos szavak jellemzően 0,2 százalékát se tették ki az évértékelő beszédeknek, míg 2016-ban már 1,61 százalékát, az utóbbi két évben pedig 0,9 százalék felett voltak. A másik két helyszínen elmondott beszédekben is ugyanez a változás tapasztalható, csak az arányok végig magasabbak. 

Ahogy sűrűbben beszél az EU-ról, úgy lett egyre negatívabb a kontextus, amiben előszedi. Az EU egyre negatívabb értékelését jól mutatja a 2007-es és 2017-es évértékelője közti különbség. 2007-ben kizárólag pozitív vagy semleges módon szólt róla, és a Brüsszel kifejezést akkor még egyszer sem használta. 2017-es beszédében viszont már 19 alkalommal beszélt róla negatív kontextusban. A 2017-es tusnádfürdői beszédben pedig 55-ször jön elő negatív felhanggal Európa, és csak 13-szor pozitív módon, de olyankor is csak úgy, mint az "európai ember", vagy "közép-európai" értelemben.

A migráció értelemszerűen 2015-ben jött elő először Orbán előadásaiban, de ami igazán érdekes, hogy 2018-ban sokkal hangsúlyosabban, mint 2016-ban és 2017-ben, miközben az Európát elérő menekültek száma az említett négy évből ekkor volt messze a legalacsonyabb.

A belpolitikai témák kikopnak

Miközben az EU, a migráció és a háború szavai sűrűsödtek, a klasszikus kormányzással kapcsolatos kifejezések egyre ritkábbak lettek. 

A kutatáshoz ezeknek a szavaknak a sűrűségét vizsgálták itt:

adó, állam, áremelkedés, bér, beruházás, eladósodottság, foglalkoztatottság, gazdaság, gdp, infláció, innováció, jövedelem, kereskedelem, költségvetés, közmunka, megtakarítás, munkaerő, munkanélküliség, növekedés, piac, privatizál, privatizáció, vállalkozás, vállalkozó

Erdélyben és a márciusi nemzeti ünnepen is megfigyelhető a kormányzással kapcsolatos témák elhagyása:

2016 óta egyértelműen kikoptak a klasszikus politikai témák Orbán beszédeiből, és helyette főleg a külvilág veszélyeiről beszél. 

A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni.