Több mint 14 ezer éves pita maradványaira bukkantak egy észak-jordániai ásatáson dán és brit régészek, ami bizonyítja, hogy elődeink már több ezer évvel a mezőgazdasági termelés nyitánya előtt készítettek kenyeret. Az Amerikai Tudományos Akadémia közlönyében (PNAS) megjelent tanulmány szerint a Fekete sivatagban, a Subajka 1 régészeti lelőhelyen bukkantak rá a protopita elszenesedett maradványaira.

A leletet 14400 évesre datálják, vagyis az egykor ott élő, vadászó-gyűjtögető Natúf-kultúra képviselői süthették, majd tízezer évvel a mezőgazdasági termelés feltételezett kezdete előtt.

A lelet arra enged következtetni, hogy a vad gabonafélékből készített kenyér ösztönözhette a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embereket a gabonatermesztésre, és ez szerepet játszott a neolitikus korszak mezőgazdasági forradalmában. A Koppenhágai Egyetem, a londoni University College és a Cambridge-i Egyetem kutatói elemezték az elszenesedett maradványokat. Tanulmányuk szerint a 24 maradvány vizsgálatából kiderült, hogy az árpa, alakor (egyszemű búza) és zab hajdani, még nemesítetlen elődeit megőrölték, átszitálták, az így készült finom lisztet vízzel keverték és dagasztották, majd forró, lapos kövön vagy tűzhely hamujában megsütötték.

Ezzel valóban sikerült megalkotni a protopitát, mert a 14400 éves őskenyér összetételében és technológiájában alig tér el azoktól a kenyérféléktől, amit a későbbi korok romjai között találtak a térségben. (Via MTI)