Megállapodásra jutottak a Kaszpi-tenger felosztásáról az érintett partmenti országok, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán elnökei, jelentette a Szabad Európa Rádió. Az öt elnök augusztus 12-én ünnepélyes körülmények között írta alá az új egyezményt, melynek részleteit azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A dolog hátterében egy nehéz nemzetközi jogi és földrajzi probléma, a Kaszpi-tenger besorolása állt. Magyarul ugyan hagyományosan tengernek hívjuk, de ez vitatható definíció, mert a Kaszpi-tengernek nincs lefolyása, márpedig ez a tavak jellemzője.

A nemzetközi jog szerint a tavak alatt található ásványi kincseken a part menti országok egyenlő arányban osztozhatnak. A tengereknél ezt annak arányában osztják fel, hogy melyik országnak milyen hosszú a partszakasza.

A Kaszpi-tenger pedig ásványi kincsekben igen gazdag, van itt olaj és gáz is bőven.

Az egyezmény aláírása után az elnökök ugyan nem árultak el részleteket, de megnyilatkozásaik alapján azért lehet tippelni rá, hogy ki járt jól. Míg az iráni elnök, Haszan Róháni arról beszélt, hogy az olajban és gázban gazdag Kaszpi-medence határait további egyezményekben kell majd kijelölni, Vlagyimir Putyin szerint az egyezmény "új minőséget teremt az országok közti együttműködésben".

UPDATE 14:36: Az MTI más forrásokra nem hivatkozó hírében azt írja, hogy az egyezmény alapján a partmenti országok területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, halászati övezetüket további tíz mérföldre terjeszthetik ki partjaikról. Ez alapján úgy tűnik, hogy tengerként határozták meg a vízfelületet, ezért is lehet szükség további egyezményekre a tengerfenék határainak kijelöléséről.