Rengeteg felemelő pillanata van az újságírói hivatásnak, főleg Magyarországon. A magyar újságírók különösen akkor érezhetik magukat igazán szerencsésnek, mikor állami szervekkel leveleznek, akik az utóbbi években tényleg igyekeznek mindent megtenni az újságírói munka hátráltatása érdekében.

Július 23-án küldtem az alábbi kérdéseket a Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztályának:

• Használta-e már bármilyen saját célra a Magyar Honvédség a csődbe ment Air Berlin Airbusait?
  
• Ha igen, mikor, melyiket és mire?
  
• A 605-ös lajstromszámú gép szállított bárkit a magyar kormány tagjain kívül, mióta megvásárolták?
  

Azért érdekelek ezek az adatok, mert mióta a Magyar Honvédség megvette az Air Berlin két gépét, úgy tűnt, mintha azokkal szinte csak a kormánytagok röpködnének. Ezzel nem lenne egyébként semmi baj, nem ördögtől való dolog, ha egy kormánynak saját repülőgépe van, Magyarországon viszont a gépek vásárlása előtt a kormány többször is közölte, hogy ezek nem kormánygépek lesznek, hanem tényleg a honvédség használja majd őket.

A kormány azt mondta, hogy a most megvásárolt A319-esekkel katonákat és külföldön rekedt állampolgárokat szállít majd a honvédség. Ezzel kapcsolatban csak az a gyanús, hogy az A319-esek, bár kiváló utasszállító gépek, a missziós feladatra utazó katonák szállítására kevésbé alkalmasak.

Hogy akkor miért vette őket mégis a honvédség és nem a kormány? Jó eséllyel azért, mert így teljes titokban bonyolíthatták le a beszerzést, így nem tudni azt sem, kitől és mennyiért vették a repülőket. Ha a kormány intézte volna a beszerzést, ezeket az adatokat nehezebb lett volna eltitkolni.

A Magyar Honvédség Sajtóosztálya, aminek egyik feladata, hogy az enyémhez hasonló megkeresésekre válaszoljon, hetekig nem hallatott magáról.

Augusztus 10-én a hallgatást megelégelve, írtam még egy levelet, hogy vegyék közérdekű adatigénylésnek a megkeresésemet, és válaszoljanak a közérdekű adatigénylés törvényi határidőinek megtartásával, ami 15 nap, így augusztus 10-én már lejárt. Igaz, a határidő egyszer 15 nappal meghosszabbítható, ha erről az első 15 napban értesítik az adatigénylőt, de mivel ez nem történt meg, a törvény 15 napos határidőt ír elő.

Ezután ismét hallgatás.

Majd augusztus 17-én pénteken, azaz 25 nappal az első levelem elküldése után végre érkezett egy válasz, ez:

„Tisztelt Sarkadi Zsolt Úr!

Köszönjük megtisztelő érdeklődését.
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a közérdekű adatok igénylésének megvan a maga rendje, erről az alábbi linken tájékozódhat. 

Tisztelettel:
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY”

A linken az szerepel, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak egy külön erre a célra fenntartott címére kell küldeni a közérdekű adatigényléseket, tehát a Sajtóosztály címe erre nem megfelelő. Oké, akkor biztos én voltam végig a hülye, elküldtem a kérdéseket külön a közérdekű adatigénylésekre létrehozott címre is, így már teljesen biztos vagyok benne, hogy a lehető leghamarabb érdemi választ fogok kapni.