Amikor a kormány az ENSZ-t támadja, akkor is az EU-nak tesz keresztbe

  • Augusztus 31-én EU-s vezetők arról tárgyaltak, hogy mit kezdjenek a magyarok ellenállásával egy migrációról szóló ENSZ-egyezmény esetében.
  • Az egyezmény elfogadását nem akadályozza meg, hogy Magyarország nem írja majd alá, de a magyar vétó egyben azt is jelenti, hogy az EU sem tudja aláírni, pedig a többi tagország akarná ezt.
  • Az egyezmény azért lenne jó Brüsszelnek, mert hivatkozási alapja lehetne kétoldalú megállapodásoknál afrikai és közel-keleti országokkal, például az Európából kitoloncoltak fogadásáról.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy júliusi kormányülés után jelentette be, hogy Magyarország kilép az ENSZ migrációs tárgyalásaiból, mert egy olyan egyezményt készülnek aláírni a világ országai, ami teljesen elfogadhatatlan Magyarország számára.

Az ENSZ 193 tagállamából 191 vesz részt a mostani állás szerint egy december 10-11-én Marokkóban tartandó csúcstalálkozón, ahol az úgynevezett "globális migrációs csomagot" fogadják el. A marokkói csúcsra elnököket és miniszterelnököket is várnak, és az ott elfogadott szöveget aztán az ENSZ közgyűlés elé terjesztik majd. Magyarországon kívül az USA szállt még ki a megállapodásból.

A magyar távolmaradás az ENSZ szempontjából inkább csak szimbolikus jelentőségű. Az USA kivonulása sokkal komolyabb ügy volt még tavaly, de az sem akasztotta meg a többieket abban, hogy elkötelezzék magukat az egyezmény előkészítése, és most már az aláírása mellett. A magyar kivonulás már nem okozott különösebb problémát ezek után.

Az egyezmény immár véglegesnek tekinthető vázlatának már az elején az szerepel, hogy a benne lévő ajánlások jogilag nem kötelezik semmire sem az aláírókat.

Az EU-nak fontos lenne, hogy hivatkozhasson rá

Az egész egyezmény leginkább egy olyan sorvezető, ami alapot adhat későbbi, kétoldalú megállapodások szövegezéséhez. Pontosan ezért fontos az EU-nak. 

Az EU külügyi szolgálata és az Európai Bizottság migrációval foglalkozó részlegei azt várják az ENSZ-es egyezménytől, hogy a benne lévő definíciók és elvi elköteleződések hivatkozási alapjai lehetnek konkrét, már kikényszeríthető vállalásoknak. Amikor például az Európából kiutasítottak fogadásáról, vagy az embercsempészek elleni hatósági fellépésről kell megállapodni afrikai és ázsiai országokkal. 

Az EU-s diplomácia nagyon szerette volna ezért, ha az EU is szerepelt volna az ENSZ-megállapodás aláírói között, nem pedig csak a tagállamok külön-külön. A magyar kormány azonban egyetlen EU-s tagállamként nem fogadja el az ENSZ egyezményét. 

Az Európai Bizottság információink szerint megpróbálkozott azzal, hogy minősített többséggel fogadják el a tagállamok az egyezmény EU-s aláírását, de az Európai Tanács jogi osztálya arra jutott, hogy ebben az esetben ez lehetetlen, itt teljes konszenzusra lenne szükség. Ezzel érvelt a magyar kormány is a vitában.

Augusztus utolsó napján az Európai Bizottság és az EU külügyi szolgálatának több vezető tisztségviselője is arról egyeztetett, hogy mit lehetne tenni a magyar vétó miatt kialakult helyzetben. A patthelyzetet ismerve nem sokra jutottak, de abban egyetértettek, hogy megpróbálják újra valahogy napirendre tenni az ügyet. Az sem kizárt, hogy újra megpróbálják szavazásra vinni a kérdést a kormányokat tömörítő tanácsban.

Alapok

A megállapodást 2016 óta készítik elő az ENSZ-ben. Az egyezmény a migrációval kapcsolatos alapvető fogalmakat és intézkedési lehetőségeket határozza meg, de azt már nem, hogy egy-egy országnak konkrétan mit kellene tennie. 

Hangsúlyosan benne van a szövegben, hogy minden állam maga döntheti el, hogy kit akar befogadni. A nemzeti szuverenitás elismerése ezen a területen egyértelműen megjelenik, külön bekezdést kapott ez az elv. 

Szintén szerepel a szövegben, hogy vannak "szabálytalanul bevándorlók" (őket nevezi a magyar kormány illegális bevándorlóknak, de az ENSZ-es szöveg angol változata nem az "illegal", hanem az "irregular" kifejezést használja). A megállapodás szerint a szabálytalanokra nem vonatkoznak azok a jogok, amelyek a többiekre, és különleges védettség csak a "menekülteket" illeti meg, akik egy harmadik kategóriát képviselnek. Az irregular - regular szétválasztás kifejezetten az EU nyomására jelent meg a szövegben.

Ahogy az EU járta ki azt is, hogy a szövegben szó legyen az "államok felelősségéről saját állampolgáraik iránt". Ez a rész arra utal, hogy vissza kell fogadni a szülőföldjükre azokat az embereket, akiket máshonnan kiutasítottak.

A szöveg szintén foglalkozik az embercsempészek elleni nemzetközi fellépés hatékonyságának erősítésével.

A megállapodás ugyanakkor rögzíti, hogy minden úton lévőnek tiszteletben kell tartani az alapvető emberi jogait, és azt is, hogy meg kell teremteni a legális migráció lehetőségeit, minél egyértelműbb szabályokkal. Ez utóbbi idegesíti leginkább a magyar kormányt. A legális migráció lehetősége már elvi szinten is vörös posztó a magyar kormány szemében. 

Az EU rendezettebb körülményeket akarna

Az Európai Bizottságnál abban bíznak, hogy a megállapodásra hivatkozva könnyebb lesz kétoldalú szerződéseket kötni afrikai és közel-keleti országokkal. Az ilyen megállapodásoktól azt várnák, hogy minél kevesebben kockáztassák az életveszélyes átkelést a Földközi-tengeren, hogy egyértelműbb legyen, hogy kinek van esélye arra, hogy maradhasson, és hogy a kibocsájtó országok hatóságai együttműködőek legyenek az európaiakkal.

Az ilyen megállapodásokat nem csak a brüsszeli intézmények szorgalmazzák. Amikor Orbán Viktor és Matteo Salvini egymást ünnepelték a múlt héten Milánóban, akkor az olasz belügyminiszter is arról beszélt, hogy minél több afrikai és ázsiai országgal akar megállapodást kötni a kiutasítottak visszafogadásáról. Többek között az ilyen, az egész EU-ra érvényes megállapodásokat is segítené az ENSZ-egyezmény.

Az EU-nak azért is kellemetlen lehet, ha nem tudja aláírni a megállapodást, mert későbbi hasonló szerződések esetén nehezebben tudja majd alakítani a szövegeket, ha megbízhatatlan partnernek bizonyul. Most például az európaiak beletették a szövegbe a "szabálytalan bevándorlókról" vagy az "állampolgárokkal szembeni felelősségről" szóló részeket még az év elején, aztán nyár közepére kiderült, hogy az EU mégsem írja alá az egészet. Egy korábbi hasonló esetben (az EU - Afrika szerződést érintő magyar vétó idején), több európai diplomata is panaszkodott arra, hogy az ilyen fordulatok bizalmatlanságot kelthetnek a tárgyalópartnerekben.

Magyarország egész évben fúrja az EU nemzetközi megállapodásait

A közös európai diplomácia elleni küzdelem a 2018-as év egyik jelentős magyar külpolitikai teljesítménye. 

A magyar kormány január óta sikeresen akadályozta meg, hogy az EU fellépjen a kínai kormány Európára nézve megalázó szerződéseivel szemben, aztán az EU és Afrika közti, majd pedig az EU és az afrikai - karibi térség közti megállapodások aláírását is is sikerült megfúrnia. A mostani állás szerint decemberben ebbe a sorba illeszkedik majd az is, hogy az EU nem tudja aláírni az ENSZ migrációs csomagját.