Trócsányi: „Nem akarunk olyanná válni, mint Nyugat-Európa”

Nem akarunk olyanná válni, mint Nyugat-Európa címmel interjút közölt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a német Die Welt a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

A miniszter a Magyarországról szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásával kezdeményezett, 7-es cikk szerinti eljárásról azt mondta, annak története nem sikertörténet, hanem Európa megosztásának és gyengítésének története.

A felvetésre, hogy a bírálók szerint éppen a kormány gyengíti az európai értékeket, azt válaszolta: „Nekünk másmilyen a világnézetünk, mi a társadalom kohézióját, történelmi gyökereinket, kultúránkat és nemzeti identitásunkat hangsúlyozzuk.”

Szerinte Magyarország így olyan értékeket képvisel, amik fontosak Kelet- és Közép-Európában, Nyugaton viszont veszítettek a jelentőségükből: Nyugaton az 1968-as „értékforradalom” révén „istenítik az egyént”, Magyarországon viszont a közösséget, a „kollektív identitást” és a „nemzet szellemi fundamentumát” állítják a középpontba, és mindez „hatalmas vitát váltott ki Európában”.

Szerinte egyes szavak, fogalmak jelentése nem azonos Nyugaton és Magyarországon, az egyenlőség fogalmából például Nyugaton levezetik, hogy mindenkinek van joga házasodni, Magyarországon viszont csak egy férfi és egy nő kapcsolata lehet házasság, a szabadság pedig Nyugaton „az egyén határtalan szabadságát” jelenti, „mi viszont abban hiszünk, hogy a szabadság felelősséggel jár”.

Ezek az értelmezésbeli különbségek helyenként annyira nagyok, hogy „néha azt kell mondanunk, nem fogunk tudni megegyezni”, de „nem is muszáj megegyezni, hanem meg kell tanulni tiszteletben tartani a másik véleményét” – mondta Trócsányi László, aki szerint „szellemi totalitarizmust” jelent, ha egy ideológia rákényszeríti nézeteit másokra.

Szijjártó Péter és Trócsányi az Európai Bíróságon a kvótaperben hozott döntésről szóló sajtótájékoztatón a Parlamentben 2017. szeptember 6-án.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A Sargentini-jelentésnek az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos megállapításairól azt mondta, hogy a dokumentum „felszínes, általánosító ítéleteket” tartalmaz, az alkotmánybíróságról alkotott értékelése pedig „nevetséges”.

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért tartja a jelentést a migrációról szóló vita részének, azt mondta, a nyílt társadalom körüli „alapelvi vitáról”, vagy „ha tetszik, ideológiai háborúról” van szó: kezdetben olyan fogalmak álltak a vita középpontjában, mint a demokrácia és a jogállam, majd 2015-től a szolidaritás.

A magyar álláspont világos, a szolidaritást „koncentrikusan” értelmezi, vagyis minden ország elsősorban azért a régióért felelős, amivel határos: Magyarország Európa délkeleti részéért, a Balkánért, ezért fogadott be sok embert a balkáni háborúk idején – magyarázta a miniszter. „Természetesen megértjük”, hogy Nyugat-Európa történelmi okokból „felelősséget, vagy akár lelkifurdalást érez” más régiókkal, mindenekelőtt Afrikával kapcsolatban – mondta.

„Magyarország „soha nem volt gyarmatosító hatalom, és nem is próbálkoztunk a demokrácia exportjával vagy más országok destabilizálásával”, most pedig Afrikából Nyugat-Európába igyekeznek emberek, Nyugat-Európa pedig a szolidaritása hivatkozva Magyarországra akarja erőltetni őket. „Meglátásunk szerint meg akarnak osztani velünk egy problémát, amihez semmi közünk” – mondta a miniszter.

„Látjuk, hogy milyen integrációs problémák vannak ott, és azt gondoljuk, hogy nekünk homogénebb társadalmunk van, és ezt meg akarjuk védeni” – mondta Trócsányi.

Szerinte a nyílt társadalommal kapcsolatos gondolkodásmód mindenek fölé helyezi az egyént, tartalmazza a multikulturalizmus eszméjét és azt, hogy „csak a világpolgár a jó polgár”. Bárki szabadon követheti ezt a gondolkodásmódot, „de nem követelheti meg tőlünk, hogy mi is ilyenek legyünk” – mondta.

Arról is szólt, hogy míg Magyarország a közösséget, a „kollektív identitást” és a felelősségvállalást helyezi a középpontba, a nyílt társadalom „identitás nélküli”. Képviselői közé tartoznak bizonyos nemzetközi civil szervezetek is, amik „ideológiai misszionáriusként” tevékenykednek, és „politikai szereplők”, amik a részvétel elvére hivatkozva befolyást akarnak szerezni, de felelősséget nem akarnak vállalni.

Szerinte ezek a viták vezettek a Sargentini-jelentéshez, amiben politikai eszközként használják fel a jogállam fogalmát, és „ideologizálnak kérdéseket”, amiket inkább párbeszéddel kellene rendezni.

A miniszter szerint a jelentés körüli viták az ideológia mellett hatalmi politikáról is szólnak, mert sokan egy „új centrumot” akarnak létrehozni „Macronnal és Merkellel”, egy „egyfajta új frank birodalmat, középpontjában Németországgal és Franciaországgal”, ezért az EP-választás arról szól majd, hogy létrejön-e egy „centralizált Európa”, amiben Kelet- és Közép-Európának csak annyi szerepe lesz, hogy „maradjon csendben, és bólintson rá” a központ döntéseire.

A miniszter megerősítette, hogy a kormány október közepén az Európai Bírósághoz fordul a jelentésről tartott EP-szavazás szavazatszámlálási módszere miatt.

A Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban Trócsányi László elmondta: meg kell vizsgálni, hogy a New York állambeli Bard College-ban valóban a CEU keretében folytatnak-e oktatást, és ehhez „szükséges bizonyos idő”. (MTI via Die Welt)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.