A Kétfarkú Kutya Pártnak több követője van, mint a Fidesznek, de Orbán Viktor a magyar Facebook politikuskirálya

Orbán Viktor nem csak Magyarország miniszterelnöke, hanem az ország legsikeresebb Facebook-politikusa is. Főleg, hogy ha húsvétkor sonkát főz és locsolkodik.

Nyolc hónap telt el azóta, hogy a Fidesz-KDNP nagy többséggel újra választást nyert Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének szokása, hogy elemzi a magyar országgyűlési választásokat. Ezt idén is megtették, az elemzéseket tartalmazó kötet kedden jelent meg “Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018 ” címmel. A kötetből kiderül például, hogy az áprilisi választással új politikai korszak kezdődött Magyarországon, és a Fidesz hatalma bebetonozódott.

A kutatók azonban nem csak távlatokban vizsgálták a 2018-as választást, hanem megnézték például azt is, mennyire voltak sikeresek a politikusok a Facebookon.

„A közösségi média talán még soha nem játszott annyira kiemelkedő szerepet a választási kampányban, mint 2018-ban” – írja Bene Márton és Farkas Xénia a kötet „Kövess, reagálj, oszd meg!” című tanulmányában. Magyarországon eddig még nem vizsgálták ilyen részletességgel egy kampány közösségimédia-aktivitását. A kutatók 2018. február 17-től urnazárásig

az összes jelentős magyar politikus közösségi médiás jelenlétét figyelték.

515 politikus, 12 párt, 25 médium és 81 politikai oldal összesen 97 549 posztját vizsgálták, arra voltak kíváncsiak, mely politikai szereplő milyen hatékonysággal használta a Facebookot, Instagramot, Twittert. Ez egyáltalán nem mindegy, a 2014-es kampány elemzésekor már kiderült, hogy egy-egy poszt megosztásainak száma a választási eredményt is képes befolyásolni: a jól terjedő tartalmakat posztoló jelöltek egyszerűen a saját, helyi támogatottsági szintjükön felül képesek szavazatokat szerezni.

A Facebook teljesen felforgathatja a magyar politikai életet

A közösségimédia-platformok először a 2010-es kampányban jelentek meg, de még 2014-ben sem voltak igazán elterjedtek,  akkor még csak az egyéni választókerületekben értékelhető eredményt elérő politikusok 58 százalékának volt Facebook-profilja.

Ezzel szemben 2018-ban már 92 százalékuknak volt önálló profilja.

A legtöbb a jobbikosoknak, a párt politikusai közül szinte mindenki fent volt a Facebookon.

A vizsgált 515 politikus a választási kampány 51 napja alatt átlagosan kétszer posztolt naponta. A legaktívabbak a fideszesek voltak, őket követték az MSZP-P, majd a Jobbik politikusai.

Hogy ki a legnagyobb rajongótáborral rendelkező magyar politikus? Nem meglepő módon: a miniszterelnök.

Orbán Viktornak a kampány alatt 608 ezer követője volt (ez a szám azóta csak nőtt), ezzel pedig messze elhúzott a mezőnytől. A miniszterelnököt azonban két bukott pártelnök követi.

A második legnagyobb rajongótáborral Vona Gábor, a Jobbik egykori pártelnöke rendelkezett (Vona azóta szintén tudta növelni a követőinek a számát), őt a kampány során több mint félmillió ember követte a Facebookon. Orbán és Vona két öreg motoros a Facebookon, ők a kezdetektől fogva uralják a közösségi média nyilvánosságát. Vona egy ideig ugyan le volt maradva Orbán mögött, de aztán felzárkózott. Orbán dominanciája azonban így is hatalmas, a kutatók szerint minden mért szempont szerint a miniszterelnök volt az első a kampány során: az ő posztjai kapták átlagosan a legtöbb reakciót, kommentet és megosztást is.

Ezzel szemben Vona reakciók és kommentek terén tartotta ugyan a második helyet, de a megosztások tekintetében még párttársa, a Jobbik frakciójából a közelmúltban kilépő Volner János is megelőzte.

A harmadik legtöbb Facebook-követővel rendelkező magyar politikus pedig Mesterházy Attila, az MSZP volt pártelnöke és miniszterelnök-jelöltje.

Mesterházy előkelő szereplése több érdekes dologra is ráirányítja a figyelmet, tekintve, hogy az MSZP-s politikus már egyáltalán nem tartozik a párt befolyásos politikusai közé, négy éve semmilyen fontos pártbeli pozícióval nem bír.

A kutatók szerint Mesterházy a követői nagy részét még 2014-ben szerezte, az akkori népszerűségét elsősorban a miniszterelnök-jelölti pozíciójának köszönhette. Azóta azonban alig sikerült új követőket szereznie, és a már meglévőket sem igazán tudta aktivizálni. És mégis, Mesterházy egy múltbéli pozíciójának köszönhetően még idén is jelentős közösségi média-jelenléttel rendelkezett, olyannyira, hogy még a két vezető politikai párt elnöke mellett is labdába rúghatott.

Ez egy teljesen új helyzet ahhoz képest, hogy korábban, amikor egy politikus elveszítette egy pártbeli pozícióját, általában jelentősen csökkent a médiajelenléte is.

Most a kutatók szerint azt látni, hogy hiába vált sokkal súlytalanabbá Mesterházy, a baloldali ellenzék körében így is ő rendelkezett a legnagyobb közösségi média-láthatóságal.

Ez az új trend a kutatók szerint hosszútávon is hatással lehet a magyar politikai elit mozgására, hiszen egy vezető politikus háttérbe állítása egyben azt is jelentené, hogy a párt elveszít egy nagy elérésű kommunikációs csatornát. Ha pedig az illető politikus még a pártjával is szembefordul, az ennél is nagyobb felfordulást okozhat.

A kutatók szerint így jelenleg a legnagyobb kérdés az, mihez kezd a félmilliós rajongótáborral rendelkező, de a napi politikától visszavonult Vona Gábor, akinek a Facebook oldala a Jobbik egyik legfontosabb kommunikációs csatornája. „Ennek a csatornának a puszta elvesztése is jelentős károkat jelenthet a Jobbik számára” – írták. Hát még ha azt tenné, mint például Novák Előd, és a Jobbik irányvonalától eltérő üzeneteket kezdene kommunikálni.

Van egy parlamenti párt, amely teljesen elveszett a közösségi médiában

A követők nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a magyar politikusok között:

a 15 legtöbb követővel rendelkező politikusnak több követője volt, mint az őket követő 500-nak összesen.

A kampány alatt hét politikus rendelkezett 100 ezer feletti követőszámmal, Orbán, Vona és Mesterházy után: Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Volner János és Molnár Csaba. A legkövetettebb politikusok között szinte csak ellenzékieket találni, Orbán Viktor után az első kormánypárti politikus a 14-ik helyen álló Varga Mihály volt.

De ha a posztokra adott reakciókat nézzük, akkor messze a Fidesz teljesített a legjobban: egy Fidesz-politikus posztjára átlagosan 227 reakció érkezett, és még ha a legnépszerűbb politikusokat nem is számoljuk, akkor is tönkreverték a mezőnyt. Őket a Jobbik, majd az MSZP-P jelöltjei követték.

Érdekes, hogy hiába érkezik nagyon sok reakció (például lájk) a fideszesek posztjaira, megosztani már nem igazán osztják meg az emberek őket. Átlagban a Jobbik, az MSZP-P, de még a DK is verte őket a megosztásszámban.

Ha van párt, amely szinte minden téren le van maradva a többiektől, az pedig az LMP.

Egyetlen jelentős Facebook-jelenléttel rendelkező politikusok volt, Szél Bernadett, ő azonban ősszel kilépett a pártból. Az LMP hátránya azért is érthetetlen, mert valójában a vizsgálat azt bizonyította, hogy bár a nagy követőtáborral rendelkező politikusok tarolnak a Facebookon, kis követőszámmal is lehet nagyot menni:

Fekete-Győr András 11 ezer követővel is a magyar Facebook-szféra élmezőnyébe tudott kerülni a követői aktivitásával, de ugyanígy tudott nagyot menni Stummer János, a Jobbik budapesti elnöke, és Csöbör Katalin borsodi fideszes képviselő is.

A legtöbb reakciót begyűjtő posztok azonban így is Orbán Viktor posztjai voltak. Az egész kampány két legnépszerűbb posztját Orbán húsvétja adta a világnak:

  • egyszer, amikor az unokáját locsolta,
  • és egyszer, amikor a sonkafőzés rejtelmeiről tartott kiselőadást.

A posztokat elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a nép főleg a személyes tartalmakat kedvelte nagyon, de nagyot mentek az olyan posztok is, amelyben például kormánypártiak támadták a Jobbikot azzal, hogy le akarják bontani a kerítést, vagy ellenzékiek a Fideszt azzal, hogy Európában elszigetelődtek.

A tanulmány vizsgálta a politikusok Instagram és Twitter jelenlétét is, de utóbbi teljesen jelentéktelennek bizonyult, előbbinek a használata pedig még csak feljövőben van.

Ami viszont még érdekes: Orbán Viktor hatalmas követőtábora ellenére a Fidesznek, mint pártnak a Facebook-oldala egyáltalán nem vonzott sok embert,

követői számban megelőzte a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt oldala is.

Ez a kevesebb követő viszont négyszer olyan aktív volt, mint bármely más politikai párt követői.

A kutatók a tanulmányban hangsúlyozták azt is, oké, hogy ők végignézték ezeket az oldalakat, vizsgálták az aktivitásokat és a követőszámokat is,

de azt nem árt tudni, hogy ezek manipulálhatóak már egyszerűen azzal is, ha egy politikus fizetett hirdetésként megfuttatja egy-egy posztját.

Ezt minden további nélkül megteheti, már csak azért is, mert a facebookos kampányköltéseket az Állami Számvevőszék nem ellenőrzi, így az ott elköltött pénzekkel a politikusoknak nem kell elszámolnia. És akkor arról még nem is beszéltünk, mi van akkor, ha egy párt egy teljes trollhadsereget alkalmaz azért, hogy lejárassa az ellenfeleit.

A cikk az MTA TK PTI és a Napvilág kiadó közös kiadásában, Böcskei Balázs és Szabó Andrea szerkesztésében „Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018” című intézeti kötet Kövess, reagálj, oszd meg! című tanulmánya alapján készült.

Címlapkép: Halász Júlia

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.