Pénteken a bíróság visszautasította Ahmed H. keresetét, amit a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen adott be jó hírnév megsértése miatt, írja az Index. Ugyanis a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésében az szerepelt hogy  „Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.”

A férfi azt kifogásolta, hogy a kormányzati kommunikáció úgy írt arról, hogy elítélték, hogy ekkor még meg sem született az ügyben a jogerős ítélet. Ezért többek között azt is kérte, hogy a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot fizessen meg, azaz összesen 8 millió forintot.

Ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék pénteken azzal utasította vissza Ahmed H. keresetét, hogy  a nemzeti konzultációs kérdőív mondata csak egységesen vizsgálható, külön azt a rész lehet, amit kifogásolt Ahmed H., vagyis hogy elítélték, miközben ez nem jelent jogerős ítéletet. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a minisztériumnak ugyan ebben fel kellett volna tüntetnie hogy nem jogerős az ítélet, de ez a mulasztás nem sérti Ahmed H. jó hírnevét, mivel valóban kővel dobálta a rendőröket. 

Ezért az elsőfokú bíróság szerint a felperes keresete alaptalan volt. A bíró kitért arra is, hogy Ahmed H. ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben, nem volt tisztában azzal, hogy mi a nemzeti konzultáció, de még a konzultáció perben kifogásolt kérdését sem tudta felidézni.

Ezért a bíróság arra kötelezte a férfit, hogy 15 napon belül fizessen meg összesen 988 ezer forintot az alperesnek és a magyar államnak.

A szír férfit eredetileg 2015. szeptember 19-én tartóztatták le a győri vasútállomáson a TEK emberei, és már akkor azzal vádolták, hogy részt vett a röszkei határátkelőnél történt szeptember 16-i zavargásokban, ami a 2015-ös menekültválság legerőszakosabb magyarországi pillanata volt.

A szíriai születésű Ahmed nem a 2015-ös hullámban, hanem jóval korábban érkezett Európába, Cipruson élt feleségével, és érvényes ciprusi útlevele is volt. Bár ő maga szabadon utazhatott volna bárhova az Európai Unióban, saját állítása szerint azért keveredett a többi külföldivel együtt 2015 szeptemberében mégis Röszkére, mert a családtagjai az akkori hullámban tartottak Németország felé, és nekik akart segíteni az úton.

A magyar hatóságok eleinte „tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette” miatt indítottak Ahmed ellen eljárást, később viszont terrorizmussal vádolták meg. A hatóságok lényegében azt állították, hogy Ahmed szeptember közepén a magyar rendőröket dobálta Röszkénél, hangosbemondójával irányította a tömeget, és arra akarta rávenni a magyarokat, hogy nyissák meg a határt, így komoly szerepe volt az ott kialakult zavargásban.

Ahmed H. bírósági ügye és a férfi közvélemény előtti megítélése jelentős részben a „terrorizmus” szó jogi illetve hétköznapi megítélésén múlik.

A törvény szerint ha valaki személy elleni erőszakkal (Ahmed esetében kődobálással) próbál rávenni egy állami szervet (a rendőrséget), hogy valamit tegyen (nyissa meg a határt a külföldiek előtt), akkor az terrorizmust követ el.

Az Ahmed ügyében eljáró elsőfokú bíróság elfogadta ezt az érvelést, és 10 évre ítélte a férfit, másodfokon viszont váratlanul megsemmisítették a korábbi ítéletet, és új eljárást rendeltek el. (Ez a közmédiában okozott komikus pillanatokat.)

A másodfokú bíróság szerint pont az kellett az új eljárásban jobban tisztázni, hogy Ahmed azért dobált-e, mert remélte, hogy ettől majd megnyitják a határt, vagy a dobálás inkább indulati cselekmény volt, és valójában nem akart vele a magyar államra nyomást gyakorolni. Az utóbbi esetben nincs szó terrorizmusról, viszont a férfinek egy súlyos bűncselekményért, hivatalos személy elleni erőszakért ekkor is felelnie kellett volna.

A megismételt eljárásnak végül 2018 szeptemberében, a röszkei zavargás után három évvel lett vége, és a bíróság jogerősen azt állapította meg, hogy terrorizmus történt, ezért pedig 5 év börtönre ítélték Ahmedet.

Mivel az eljárás alatt a férfi végig rács mögött volt, ezért lehetett rá számítani, hogy idén év elején, miután a büntetésének kétharmadát letöltötte, kiengedik a börtönből, és kitoloncolják Ciprusra. A múlt héten aztán kiderült, hogy pontosan ez fog történni, Ahmedet hivatalosan január 19-én viszik át a börtönből idegenrendészeti őrizetbe, és onnan pedig feltehetően az első adandó alkalommal küldik Ciprusra.