Egy lemondott bíró szerint Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A Válasz Online arról ír, hogy Keviczki István bíró december 15-én bejelentette a lemondását a posztjáról a Fővárosi Törvényszéken, és a lemondása után az első interjút a lapnak adta.

Keviczki arról beszélt, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák, és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.

Azt állítja, 6 éve fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy lemond, amikor 2012-ben (mint kiderült, alkotmánysértőnek bizonyuló módon) kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karban, és „jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat”.

Keviczki azt állítja, semmilyen szinte nem szóltak bele a döntéseibe, mégis lemondott, mert:

„Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Polt Péter legfőbb ügyész és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 30-án.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Példaként az Elios-ügyet hozta fel, ahol bűncselekmény hiányában megszűnt a nyomozás. Szerinte előre látható volt, hogy egyetlen kollégája elé sem kerül az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény, mert ha nincs vádemelés, nincs ítélet sem. (Frissítés: A Legfőbb Ügyészség reagált az állításra.)

„Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”

– mondta Keviczki, aki szerint 2010 előtt is voltak hasonló ügyek, de azóta felerősödött ez a jelenség.

Szerinte 3 nagy törvény is hatályba lépett, ami arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát:

  1. A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi a dolga, hogy rábólintson erre. A korábbinál egyébként is sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
  2. A polgári ügyek jelentős része el sem jut a bíróságokig, mert tavaly óta nagyon megnehezítették a perindítás feltételei, így drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma.
  3. Az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az államnak fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek.

Szerinte az igazságszolgáltatást, mint makacskodó hatalmi ágat így próbálják perifériára szorítani. Keviczki szerint Handó Tünde sokáig védte a rendszer függetlenségét, de már ő is a különbíróságok támogatója. „Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal” – mondta.

Szerinte a morális válságot jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását 3 év alatt 3 megbízott vezető töltötte be, és most nem pályázik rá senki. Ugyanakkor „a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is” – mondta Keviczki. (Válasz Online)