Ha sokan rákapnak Orbánék népesedéspolitikai ígéreteire, abba is belerokkanhatunk

Vasárnapi évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett egy 7 pontból álló tervet, aminek célja, hogy az elkövetkező években minél több gyerek szülessen Magyarországon. A terv része a 4 gyerekes nők örökös szja-mentessége, a CSOK kedvezményes hitellehetőségének bővítése, 10 millió forint kedvezményes hitel a 40 év alatti, gyereket vállaló nőknek, a nagyszülői GYED, autóvásárlási támogatás és a bölcsődei férőhelyek bővítése is.

Az elemzők és a közvélemény nagy része azonnal azon kezdett vitatkozni, hogy ezzel az intézkedéscsomaggal valóban lehet-e majd érdemben növelni a születésszámot. Ez érthető is, hiszen jól látszik, hogy a kormány hajlandó nagyobb mennyiségű közpénzt is elkölteni a cél elérése érdekében, a gyerekvállalási kedvet (és hogy a születő gyerekek a magyar munkaerőpiacon maradnak-e) azonban a gazdasági ösztönzőkön túl egy rakás dolog befolyásolja, így lehetetlen biztosnak lenni abban, hogy a közpénzmilliárdokkal sikerül-e megállítani a magyar népességfogyást. Az elmúlt 8 évben - bármennyire is hangsúlyozta ezt Orbán és a Fidesz - nem sikerült, sőt a helyzet csak romlott.

De Orbán tervének nem az az egyetlen buktatója, hogy nem biztos a siker, abból is gond lehet, ha sikerül.

Függetlenül attól, hogy ökológiai szempontból egyáltalán nem gond, ha kevés gyerek születik, és egyre több közgazdász állítja, hogy az öregedő társadalmak gazdasági nehézségei leküzdhetők a fenntarthatóság érdekében, már önmagában az sem biztos, hogy 2019-ben Magyarországon okos dolog az államilag támogatott kamatkedvezményes hitelere alapozva több gyereket vállalni.

Abban lényegében nincs vita a közgazdászok között, hogy a világ 2019-ben egy kamatemelési időszak elején áll. Az utóbbi években világszerte példátlanul alacsonyak voltak a kamatok, könnyű volt hitelhez jutni, és meg is érte hitelt felvenni, ez segített a nyugati országoknak kikecmeregni a gazdasági válságból. Az utóbbi hónapokban azonban egyre többet cikkeztek arról, hogy újra globálisan ható gazdasági nehézségek jöhetnek, szakértők épp a lehetséges válsággócokat próbálják lokalizálni, érkeznek is a tippek a német ipartól kezdve az amerikai tőzsdén át a kínai állami beruházásokig rengeteg sebezhetőnek tűnő szektorról.

Éppen ezért a legtöbb józan gazdaságpolitikus fokozatos kamatemelést javasol, és több kormány a lakossági megtakarítások ösztönzésével és a gazdaság lassú hűtésével igyekszik felkészülni a küszöbön álló rosszabb időkre.

Még az általában - már csak a munkaköri leírásából fakadóan is - optimista Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt a napokban, hogy szerinte mindenképp jön az újabb válság, és csak remélni tudja, hogy nem hónapokon, hanem csak éveken belül érkezik.

Ehhez képest, ha Orbán népességpolitikai tervei beválnak, sokan veszik igénybe a kedvezményes hiteleket, és vállalnak több gyereket, az azt jelenti, hogy a magyar társadalom jelentős része letolt gatyával fogja várni az esetleges gazdasági válságot.

A magyar alapkamat történelmi mélyponton, 1 százalék alatt áll már 2016 óta. Az MNB eddig nem emelt, pedig a nyomás egyre nagyobb: a világ egyre több nagy központi bankja kezdte el óvatosan felfelé húzni a kamatokat. Ennek sokáig az MNB sem fog tudni ellenállni, már csak a magyar gazdaság mérete és nagy nyitottsága miatt sem. Háttérbeszélgetéseken a jegybank szakértői igyekeznek is egy ideje biztosítani az újságírókat, hogy tisztában vannak a nyomással, és majd fognak is emelni, de szerintük még nem kell.

Az alacsony kamat kedvező környezetet biztosít a CSOK és Orbán vasárnapi akciótervének kedvezményes hiteleihez, hiszen minél kisebb a lyuk a piaci kamatok és a támogatott hitelek kamatai között, annál kevesebbet kell az eltérés finanszírozására költeni a költségvetésből. Viszont ha a piaci kamatok nőni kezdenek, egyre nagyobb terhet jelentenek majd a támogatott hitelek kedvezményes kamatai, ezeket a terheket pedig közpénzből kell majd állnia minden magyar adófizetőnek. Ez lényegében azt fogja jelenteni, hogy a nagycsaládosok azonos szintű kedvezményének fenntartása egyre nagyobb ráfordítást igényel majd, márpedig a kormányok sosem szeretik az olyan szociális politikát, ami úgy drágul, hogy közben az embereknek nem lesz érezhetően jobb, így még csak a kormányzó pártok politikai népszerűségét sem lehet vele növelni.

Márpedig ha néhány tízezren felveszik Orbán vasárnap belengetett kamatmentes 10 millióját, a kamat pedig a 2012-es 6-7 százalékos szintre emelkedik, az a költségvetésnek évi több tízmilliárdos pluszterhet jelent majd. Nem kizárt persze, hogy a kormány örömmel fogja ezt fizetni látható politikai haszon nélkül is, de a kétezres években, mikor a Medgyessy-kormány a fészekrakó hitelek miatt hasonló helyzetbe került, inkább úgy döntött, kiüresíti a konstrukciót a költségvetés tehermentesítése érdekében.

De nemcsak a költségvetésre jelenthet komoly terhet a kormány népesedéspolitikai csomagja, hanem magára a célcsoportra is: a kiskorú gyerekeket nevelő nagycsaládosoké ugyanis az egyik legsebezhetőbb társadalmi csoport egy gazdasági visszaesés idején. A kormány népesedéspolitikai programja pedig éppen egy gazdasági visszaesés torkában ösztönzi arra a magyar családokat, hogy - még ha kedvezményes hitellel is, de - adósodjanak el, és ezért cserébe vállaljanak több gyereket is. Ha pedig a gazdasági helyzet rosszabbra fordul, akkor az eladósodottság és a több gyerek is csak a családok, rajtuk keresztül pedig az egész magyar társadalom kiszolgáltatottságát fogja növelni.

Fotó: botost/444.hu Grafika: Kiss Bence

Ezt elvileg ellensúlyozná, hogy a 40 év alatti, gyereket vállaló nőknek járó 10 milliós kedvezményes hitelt teljesen elengedik, ha a nő szül még két gyereket. De plusz két gyerek jóval többe kerül, mint a 10 milliós kedvezményes hitel továbbtörlesztése, így ez a lehetőség csak akkor lesz csábító, ha a magyar gazdaság az elkövetkező években (sőt inkább évtizedben) folyamatosan stabil marad. Ha a szülők gazdaságilag racionálisak (márpedig a kormány ilyen szülőkkel kalkulál, hiszen gazdasági ösztönzőkkel akarja rávenni a magyarokat a gyerekvállalásra), akkor amint felmerül annak esélye, hogy a most, kedvező gazdasági helyzetben hazavitt jövedelmük érdemben csökkenjen, valószínűleg inkább lemondanak a további gyerekvállalásról, mintsem hogy csak azért vállaljanak a gazdasági bizonytalanság ellenére is több gyereket, hogy az állam majd elengedjen nekik egy néhány milliós tartozást, amiből ráadásul optimális esetben a fedezeti ingatlan eladásával könnyedén ki is tudnak ugrani.

Ez az egész persze nem zárja ki azt sem, hogy Orbánéknak van valami nagy tervük arra is, hogy hogyan védjék meg az országot egy közelgő gazdasági válság hatásaitól, és attól függően, hogy ez a válság honnan jön, erre lehet is esélyük, hiszen a magyar gazdaság lényegesen stabilabb most, mint amilyen 2008-ban volt. Ha pedig a kormány és a jegybank képes kivédeni vagy legalább komolyan tompítani egy világgazdasági visszaesés hatásait, akkor nem kell tartani az eladósodott nagycsaládok számának esetleges növekedésétől sem. Az viszont már csak a történelmi tapasztalatokból is látszik, hogy Magyarország eddig sosem volt túl sikeres abban, hogy elszigetelje magát a kedvezőtlen világgazdasági folyamatoktól.