Fakivágás és a kertvárosra zúdított autóforgalom helyett alternatív útvonalat javasolnak dél-pesti civilek

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Alternatív megoldási javaslattal álltak elő a Kiserdővédők, hogy megmentsék a Határ úti, 22 hektáron elterülő fás területet, a Kiserdőt, amelyet a kormány által tervezett, Galvani hídhoz kapcsolódó kétszer két sávos út veszélyeztet.

A koncepció nemcsak az erdőt mentené meg annak részleges kivágásától, hanem számos olyan megoldást javasol, amely jelentősen csillapítaná az autóforgalmat a környéken úgy, hogy közben megőrizné a nagy forgalmú út kapacitását is.

Kérdés persze, hogy meghallják-e a civilek hangját, a terveket ismertető, múlt heti lakossági fórumon ugyanis nem képviseltette magát a kormányzat, jóllehet a dél-budapesti városfejlesztés kiemelt fontosságú ügynek tűnik azóta, hogy felmerült a budapesti olimpiai játékok ötlete. Bár Budapest lakossága nem kért az olimpiából, a közbeszédben „lopakodó olimpia” néven emlegetett projekt folytatódni látszik, és jelenleg a Déli Városkapu Program néven fut.

A Kiserdővédők vizualizációja a NIF által első körben tervezett útról egy előterjesztésben elrejtett terv alapján. Nem merik nagydobra verni.Forrás: JarlDesign/Kiserdővédők
A süllyesztett kétszer két sávos út látványterveGrafika: JarlDesign/Kiserdővédők

A kormány, illetve az érintett fideszes városvezetők távolmaradása a fórumtól azért is meglepő, mert 2017-ben – amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a lefújt olimpiai ellenére az útépítés miatt mégiscsak kivágnák a Kiserdő részét, környékére pedig komoly forgalmat zúdítanának –, érzékelvén a helyiek heves tiltakozását, Kocsis Máté és Bácskai János kerületi polgármesterek is úgy csináltak, mintha komolyan gondolnák, hogy a lakosságot nem lehet kihagyni a tervezésből, sőt a Kiserdőnek maradnia kell:

„...a környéken élők is megérdemeltek volna egy rövid kis tájékoztatást, esetleg. A nagyobb gond azonban az, hogy az egész elképzelés hajmeresztő. Tönkre tenné több tízezer környékbeli ember életét, környezetét...”

- dörgött a VIII. kerületi önkormányzat vezetője a Facebookon. Még aznap Tarlós István főpolgármester bejelentette, egyeztetett Fürjes Balázs Budapest fejleszteséért felelős államtitkárral, és leállítják a beruházás előkészítését, új tervekkel fognak előrukkolni.

A kormányzat azóta sem állt elő alternatívával, a civilek viszont elkészültek eggyel. Bár az egész fejlesztési csomag, amely jelenleg több városrészt, rengeteg projektet foglal magába, a Kiserdővédők csoport által kidolgozott A Van más út! elnevezésű koncepció a Kiserdő, pontosabban a Határ út kispesti és pesterzsébeti szakaszára koncentrál mondván, ez érinti elsősorban a IX., a XIX. és a XX. kerület (József Attila-lakótelep, Kispest és Pesterzsébet) lakóit, és ez az a részterület, ahol a kormány visszavonulásra kényszerült.

Út az erdőn át

A kormány a Galvani-híd megépítését erőlteti, amely Dél-Budán a Galvani utca, Pesten a Kén utca vonalában szelné át a Dunát. Ha a híd elkészül, komoly forgalomnövekedésre lehet számítani az új, a Lágymányosi hídtól délre létrejövő új kapcsolat (Dél-Buda-Csepel-Dél-Pest) útvonalán, amihez a meglévő közúti kapacitás szűkös. Ezt egy 2017-es modellszámítás is remekül szemlélteti, több tízezer járművel több haladna át Dél-Pest érintett szakaszán:

A vastag piros sáv mutatja a megnövekedett forgalmat abban az esetben, ha a Galvani híd elkészül Dél-Buda és Csepel között. Jól látható, hogy már a Határ úton is óriási forgalmat generál az új átjárás Pest és Buda között. A zöld a forgalcsillapodást mutatja, látható, hogy egy új híd a Lágymányosi (Rákóczi) és az M0-ás hídjáról is venne le forgalmat. Forrás: FŐMTERV Zrt.

Meg kell tehát oldani, hogy a pesti oldalról, Kispest irányából az autós forgalom elérhesse a Duna-partot, hogy a még szintén megépítendő Kis Galvani-hídon (a Budát Csepellel összekötő Galvani-híd pesti oldalra eső párján) átjuthasson a szigetre. Ez nem könnyű feladat, hiszen útban a ferencvárosi rendezőpályaudvar, illetve egy még szintén nem létező, de tervezett evezős pálya. 

Ezt a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. eredetileg úgy oldotta volna meg, hogy a Kiserdőn keresztül vezette volna az új, kétszer két sávos utat a Határ út kispesti, illetve az Illatos út nyomvonalán.

Forrás: NIF

A környezetért aggódó civileknek kellett találni tehát egy olyan nyomvonalat, amely elkerüli a két akadályt úgy, hogy közben a Kiserdőt sem kell jelentős részben kivágni. Ezt az elképzelést mutatták be a Kiserdővédők hétfőn egy lakossági fórumon.

A Van más út! koncepció szerint nemcsak a Kiserdő maradna meg, de komoly forgalomcsillapítást is jelentene a fejlesztés a Határ út mentén élők számára, továbbá kizöldülne a kopár, és leginkább egy autópályára emlékeztető Üllő út, külső IX. kerületi szakasza, miközben a nagy átmenő forgalmat a lakott területektől távolabb tudnák felszívni a nagyobb kapacitású utak.

A Kiserdővédők fórumaFotó: Kispesti Magazin/Ruzsa István

A kertváros maradjon kertváros

A koncepció tehát rendezne egy rakás, az érintett városrészeket évtizedek óta aggasztó problémát azáltal, hogy a Határ útra és környékére, nemcsak közúti közlekedési viszonylatként, hanem lakóhelyként tekint.

Azaz látszik rajta, hogy olyanok készítették, akik helyben laknak, és nem olyanok, akiknek csak térkép e táj, vagy rosszabb esetben ingatlanüzlet.

A koncepció első és legfontosabb eleme, hogy a tervezendő utat nem a Kiserdőben, hanem az erdőtől északnyugatra elterülő ipari területen képzelnék el. Azaz az új tranzitútvonal nem is érintené a Határ utat, és nem az Ady Endre útba futna bele, hanem a Gyáli út bevonásával teljesen elkerülné a közlekedési szempontból már így is túlzsúfolt Határ úti metróállomás környékét.

Kékkel a Van más út! koncepció nyomvonaltervei, rózsaszínnel a NIF által belengetett, majd visszavont elképzelés. A Határ út teljesen kimaradna az átmenő forgalomból, azt az Illatos út, az iparterület és a Gyáli út, továbbá az új vonalra helyezett Ecseri úti szakasz venné át az Üllő úitg.Forrás: Van más út! (.pdf)

Ezzel a kertváros mellett futó Határ út mentesülne az átmenő forgalomtól és az erdő is megmaradna, sőt nemcsak a közvetlenül érintett kispesti, hanem a pesterzsébeti szakaszon is, ahol új nyomvonalat húztak a Határ útnak a rozsdaövezetben.

Vagyis nemcsak az átmenő közúti kapacitás nőne, hanem a két kerület kertvárosi része, továbbá a József Attila lakótelep is csendesebb, forgalommentesebb, azaz zöldebb lenne.

A Gyáli utat az ipari területen keresztül lehetne elérni, ez a terv második jelentős eleme. Itt a koncepció több variánst vázol fel mondván, további vizsgálatokat igényel, hogy melyiket lenne a legcélszerűbb megépíteni. Az iparterület után az Ecseri úton vinné tovább tranzitot, de itt is új nyomvonalat húztak a szerzők, hogy az új „autópálya” ne a József Attila lakótelep lakóit bosszantsa.

Sokkal fontosabb közlekedési csomóponton haladna át az új út az Ecseri útnál, továbbá csökkenne a terheltsége az Ülli útnak az Ecseri út és Kőér utca közötti szakaszon. Az új tranzitútvonal észak felé haladna tovább, majd a vasúti sínek mentén a Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál csatlakozna rá a Ferihegyi gyorsforgalmi útra.Forrás: Van más út! (.pdf)

Ezzel az Ecseri útnál kialakulhatna egy nagyon fontos közlekedési csomópont a meglévő villamosmegállókkal, a metróállomással (Ecseri út) és egy leendő vasúti megállóval.

A koncepció harmadik, jelentős eleme az Ecseri úti vonalvezetés folytatása, amely a rozsdaövezetben haladna tovább (a Balkán és Horog utca mentén), és a kőbánya-kispesti metróállomás magasságában csatlakozna rá a Ferihegyi gyorsforgalmi útra. Ezzel jelentős forgalomcsillapítás lehet elérni az Üllő úton, ahol akár egy-egy sávot is meg lehetne szüntetni, amely fasor és kerékpárút kialakítására is lehetőséget adna.

A koncepció megértéséhez a civilek két videót is készítettek, egy animációs-magyarázós verziót, illetve egy olyat, amin madártávlatból lehet megismerni az eredeti és az alternatív megoldást.

A kormány eredeti elképzelései szerint a Határ úti kétszer két sávos út a Kőér utcában folytatódott volna, majd a Gyömrői út elérésével kapcsolódott volna be a ferihegyi útba. Csakhogy a forgalom nagy részének semmi keresnivalója a kertvárosi övezetben. Mint azt Balogh Samu várostervező, a koncepció egyik kidolgozója elmondta, a civilek végeztek forgalomszámlálást a Határ úton, amelyből kiderült, hogy az autósok túlnyomó része csak áthalad a területen, mindössze kis részük megy Kispest felé. (A mérést a Határ út két végpontja között végezték, és figyelték, hogy a Duna felől érkező járművek az Ady Endre út elérésekor balra vagy jobbra kanyarodnak.)

A Van más út! egyelőre csak koncepció, tehát a részletek – például rozsdaövezetek, iparterületek, MÁV-területek hasznosítása, kiváltása – még tisztázásra szorulnak, de hogy mi fontos a helyiek számára -, az egyértelműen kiderül. Ha tényleg elszánt a kormány abban a tekintetben, hogy itt a jövő Budapestje épül, akkor erre a környékre - ahol egymásba gabalyodnak a régóta átfogó koncepció nélkül megépített utak és iparvágányok - amúgy is ráférne egy profiltisztítás már csak az élhetőség jegyében is.

A kényszer szülte, nem a közérdek

A Van más út! koncepciójával nyilvánvalóan lehet vitatkozni, de azt tudni kell, hogy a kényszer szülte. A Galvani-híd és a hozzá tartozó Kültelki körút régóta tervezett projektjéhez organikusan nem a Határ út kapcsolódna, hanem a Kén utca, amelyet jelenleg a ferencvárosi rendező pályaudvar sok-sok vágánya vág el a Gyáli úttól. (A Hungária körúton kívül eső, létező két budapesti körútról a Kültelki és Munkáskörútról, és azok városszervező hatásáról az Ihó-n lehet olvasgatni remek cikkeket: 1., 2.)

A rendezőpályaudvar sorsa viszont megpecsételődött, rövidesen eltűnik, csak azt nem tudni, hogy mikor. A kormány tehát csak azért tervezte meg a Határ úti kerülőt, hogy addig is haladhasson a Galvani-projekt. A Kiserdő részleges eltüntetésére, a kétszer két  sávos út megépítésére illetve egy szakaszon annak igen költséges földbe süllyesztésére csak azért van szükség, mert a pályaudvar elállja az utat, és nem lehet áttörni a Gyáli út felé a Kén utcánál, ezt szemlélteti az alábbi ábra:

A Kültelki körút és a Munkáskörút nyomvonala a Hungária-körgyűrűn kívül. A tervek nem valósultak meg, a nyomvonalat elépítették az évtizedek során. Jól látható, hogy a rendezőpályaudvar megkerülése miatt került csak veszélybe a Kiserdő.Fotó: Van más út! (.pdf)

De hát olyan időket él a főváros, amikor egy üres építési telek (Észak-Csepel, Duna-part) fontosabb ügy, mint Dél-Buda (XI. kerület, Albertfalva), Csepel és Dél-Pest (Pesterzsébet, Kispest, Külső-Ferencváros) adózó, lélegző, létező közössége. 

A lakossági fórumon a kormányzat részéről senki sem jelent meg, Fürjes Balázst sem érdekelte, mire jutottak a civilek, pedig többször lenyilakozta, hogy „Budapest jövőjének eldőlésénél” kíváncsiak lesznek a budapestiek véleményére is. 

A fórumon egyetlen fideszes polgármester sem volt ott, csak ellenzékiek mutatkoztak, ott volt viszont Budapest főépítésze, Mártonffy Miklós, aki megígérte, beszámol róla a Fővárosi Közmunkák Tanácsában Fürjessel egyeztető Tarlósnak.

Fürjes legutóbb azt nyilatkozta, 2019 végére szeretnének előállni a Déli Váruskapu Program végleges koncepciójával, és fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy számítani fog a helyben élők véleménye. „Nem vagyunk a bölcsek kövének a birtokában, érdemes megkérdezni a budapestieket, a Budapesten élő, dolgozó civil és szakmai közösségeket.”

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.