Interjút adott a Népszavának a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László. 

Mint hétfőn megírtuk, jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány egyszerűen államosítani akarja az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az interjúban végig diplomatikusan fogalmazó Lovász is arról beszélt, hogy a hírek szerint a Palkovics László vezette minisztérium hasonló modellt képzelt el a MTA esetében, mint ami a Budapesti Corvinus Egyetem átszervezésénél alkalmaznak, azaz beterelnék az egész akadémiát, minden értékével együtt egy alapítványba. 

Majd hozzátette, hogy nem tud mit mondani arra, hogy ez az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatár, nagyok a különbségek köztünk és a Corvinus működése között. És, tette hozzá Lovász, ez csak az egyike a felröppent átszervezési ötleteknek. 

Az MTA elnöke beszélt arról is, hogy a kormány azon céljával, hogy az Akadémia kutatóhálózatát bekapcsolják az innovációs láncolatba, teljesen egyet tud érteni. 

„Az viszont nem megy, hogy egyik napról a másikra átállítsuk azokat a kutatókat, akik alapkutatásokat végeznek, egy egészen más típusú működési módra. Olyan megoldást kell találnunk, amellyel a mi intézethálózatunk nem megy tönkre, sőt mind jobban kihasználhatóvá válik a hálózat nemzetközi tekintélye, elismertsége.”

Az interjúból kiderül az is, hogy az MTA koncepcióját még nem is értékelte a kormány, de Lovász reméli, hogy majd erre is sor kerül. Arra a kérdésre pedig, hogy a kormány részéről hallott már fontos, megalapozott érvet, ami az MTA átalakítása mellett szólt, az MTA elnöke azt mondja: 

„Olyan mértékben megalapozottat, amiből konkrétumok is kiderülnének, nem tudnék most idézni.”

Az MTA kutatóintézeteinek átvilágítása jelenleg is zajlik, és a tervek szerint ez március végén zárul majd le, Palkovics ugyanakkor azt szeretné, ha márciustól az új rendszer szerint működne minden. Lovász szerint nem nagyon elképzelhető, hogy ez megvalósuljon. Szerinte arra van esély, hogy addigra kialakuljon egy kölcsönösen elfogadható, vázlatos terv. 

A kormány mindenesetre már erre az időszakra is visszatartotta az MTA-nak törvény szerint járó finanszírozás nagyobb részét. Lovász szerint ezt az időszakot át tudják vészelni, mert egyes beszerzéseket és kifizetéseket, pályázati kiírásokat el tudtak halasztani. 

„Az viszont továbbra sem világos, hogy miért van erre szükség. Az, hogy nem kapjuk meg a nekünk járó költségvetési pénzeket, véleményünk szerint törvénybeütköző.” – mondja erről az MTA elnöke, aki arra a kérdésre, hogy zsarolva érzi-e magát, ugyanis elődje, Pálinkás József szerint most zsarolás zajlik, azt mondta:

„Mondjuk úgy, nem cáfolom Pálinkás úr állítását. Egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az ország egyik legrégebbi szervezetével szemben is.”

Lovász László szerint ha a legrosszabb forgatókönyv érvényesülne, és a kormány továbbra sem lesz hajlandó biztosítani a törvényben rögzített alapfinanszírozást, és az MTA kutatóhálózatainak pályáznia kell erre, akkor „a költségvetési törvény is sérül, a kutatóintézetek pedig nehéz helyzetbe kerülnek. Ebben az esetben nem tudom megjósolni, mi lesz. A másik oldalon fog pattogni a labda: fölvállalja-e a minisztérium vagy a kormány, hogy a véleményem szerint nemzeti kincset jelentő intézethálózatot lerombolja, szétdarabolja, megszünteti vagy államosítja?”

Az MTA elnöke korábban jelezte, hogy ha ez bekövetkezik, akkor lemond. Ezt most is megerősítette: „Ha nem tudom biztosítani, hogy az intézetekben a kutatás tisztességesen, függetlenül folyjék, akkor lemondok. Ehhez tartom magam. De nem látom azt, hogy a kormánynak ez lenne a célja.”

Majd hozzátette, hogy az átmeneti időszak fele telt el eddig, örülnek, hogy ezt túlélték. A héten találkozik ismét Palkovics Lászlóval, és nagyon reméli, hogy valamiféle előrelépésre vagy megállapodásra sor kerülhet.