Szerdán Izraelben egy nappal az erre lehetőséget adó határidő lejárta előtt választási megállapodást kötött Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a jobboldali Likud a Zsidó Otthon nevű, szélsőjobboldali párttal, hogy egyesítse a keményvonalas politikai tömbjét az április 9-i parlamenti választások előtt.

A Likud közölte, hogy helyet ad a választási listáján a Zsidó Otthon (HaBájt HaJehudi) nevű pártnak, és felajánl két minisztériumot neki egy leendő kormányban, ha a párt egyesül a Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) nevű párttal. A két párt beleegyezett az egyesülésbe, hogy az „megakadályozza egy baloldali kormány megalakulását”.

A Zsidó Hatalom keményvonalas vallási és nacionalista nézeteket valló párt, a politikusai annak a betiltott kahanista mozgalomnak az örököseinek tartják magukat, ami a palesztinok erőszakkal való eltávolítását szorgalmazta Izraelből. A pártot, ami támogatja az azonos neműek kapcsolatának betiltását és a nem zsidók kitoloncolását Izraelből, Michael Ben-Ari vezeti Baruch Marzellel, Itamar Ben-Gvirrel és Benzi Gopsteinnel, akik mind bevallottan Meir Kahane tanítványai és utódai.

Ő volt az az amerikai rabbi, aki aztán a kneszet tagja lett, majd az arabellenes, rasszista pártját eltiltották attól, hogy elinduljon az 1988-as választáson. Két évvel később, egy manhattani szállodában megölték. A pártot Izraelben 1994-ben tiltották be, miután az egyik híve, Baruch Goldstein agyonlőtt 29 palesztint, amikor egy hebroni mecsetben imádkoztak.

A Hebronban élő Marzel minden évben ünnepséget tart Goldstein sírjánál, Ben-Gvir ügyvédként terrorizmussal vádolt zsidókat véd, Gopstein pedig azt a Lehava csoportot vezeti, ami ellenzi a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötéseket.

A legutóbbi választási előrejelzések szerint a Likud kb. 30 helyet szerezne a 120 fős törvényhozásban, míg a Zsidó Otthon és a Zsidó Hatalom magában nem tudna elég támogatást szerezni ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. A Forward amerikai zsidó magazin a hírt úgy kommentálta, hogy Netanjahu összefogott a Ku-Klux-Klan izraeli megfelelőjével. A Zsidó Hatalom annyira szélsőségesen jobboldali, hogy még a Nemzeti Unió és a Zsidó Otthon tagjai között is voltak ellenzői az összefogásnak.

A megállapodás értelmében a Zsidó Hatalom a közös lista ötödik és nyolcadik helyét kapja meg, vagyis ha öt helyet megszereznek, a párt beküldhet egy képviselőt (Ben-Arit) a kneszetbe. A Közel-Kelettel foglalkozó szakértők szerint az összefogás aggasztó ugyan, de csak szimbolikus, a Zsidó Hatalomnak az egyetlen parlamenti helyével gyakorlatilag semmilyen befolyása nem lesz a kormányra.

Netanjahu a 13-as, kereskedelmi tévécsatorna értesülései szerint a héten komoly nyomást gyakorolt a jobboldali Nemzeti Unió és a Zsidó Otthon vezetőire, hogy egyesüljenek a szélsőjobboldali Zsidó Hatalommal. A radikális pártok támogatottsága a 3,25 százalékos parlamentbe jutási küszöb alatt van, így a kiesésükkel sok ezer jobboldali szavazat veszne kárba.

A Likud és a Zsidó Otthon közölte, hogy a kampányban nem fogják egymást támadni, hanem inkább erősítik egymást a jobboldali győzelemért. Netanjahu azt mondta, a választás arról szól majd, hogy ő alakíthat-e kormányt, vagy a Beni Ganc és Jaír Lapid pártjából egyesült új, Kék-fehér nevű centrista párt.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Kék-fehér magasan vezet. Az izraeli média élőben közvetítette a Kék-fehér párt bemutatkozását, amin Beni Ganc, az új párt vezetője beszédet mondott. Az április 9-i választások után, a győzelmük esetén 2,5 évig vezetné a kormányt, hogy utána átadja a helyét a kormányzati ciklus hátralévő idejére Jaír Lapidnak – mondta.

Ganc bejelentette, hogy a Kék-fehér párt Izrael legendás gondolkodóinak és államférfiainak, Herzl Tivadarnak, Zeév Jabotinskynek, David Ben Gurionnak, Menáhem Beginnek, Jichák Rabinnak és Ariel Saronnak az örökségét akarja követni. A gondosan megválogatott politikusok között bal és jobboldaliak is szerepelnek, köztük három volt izraeli vezérkari főnök is. Az izraeli hadsereg 2011 és 2015 közötti vezérkari főnöke, Beni Ganc közölte, hogy az ő kormányukban nem lesz se Balad (ami egy arab többségű párt), se kahanista párt, és szerinte „Netanjahu elvesztette a cionizmust.”

Azt mondta, egyformán hangsúlyt kívánnak helyezni a biztonsági kérdésekre, és az emberek megélhetési kérdéseire, jólétére. Ganc azt is közölte, hogy az egyesülést létrehozó tárgyalásokon emlékeztek arra, hogy az anyja a II. világháború végén egy épületben lakott a budapesti gettóban Lapid apjával.

A 13-as kereskedelmi tévé közvélemény-kutatási adatai szerint ha most lennének a választások, akkor az izraeliek az új párt 36 képviselőjét választanák be a kneszetbe, miközben a kormányzó jobboldali Likud csak 26 mandátumot szerezne. A 12-es rivális csatorna is 36 mandátumot ígért Gancéknak, de szerintük a Likudnak 30-at sikerülne szerezni velük szemben. Viszont a baloldali blokk az arab pártokkal együtt 59, a jobboldal pedig 61 parlamenti helyet szerezne, ami a két szemben álló oldal között jóval szorosabb eredmény, mint az utóbbi években volt.

Benjámin Netanjahu a párt zászlóbontása utáni beszédében erősen, személyesen támadta az új párt vezetőit. Baloldalinak bélyegezte őket, az eddigi kudarcaikról beszélt, és veszélyesnek nevezte az esetleges megválasztásukat. Mindezt pár órával azután mondta, hogy lemondta a Vlagyimir Putyinhoz tervezett moszkvai útját a belpolitikai körülményekre hivatkozva.

Az idei választás egyik fontos tényezője lehet, hogy a főállamügyész vádat emel-e Netanjahu – és a felesége – ellen három korrupciós ügyében. (A Likud a korrupciós ügyeket feltáró újságírók képeivel tett ki plakátokat, mondván, nem ők fognak dönteni a választáson.) Netanjahunak már csak a vádemelés miatt is nehezére eshet koalíciós partnert találni, ezért lépett a szélsőjobboldal felé.

Izraelben azért tartanak előrehozott választást, mert a kormány – aminek egyre több minisztériumát vette át maga Netanjahu – egyhangúlag döntött a parlament feloszlatásáról, miután nem sikerült többséget szerezniük a szolgálat alól eddig felmentett ultraortodox zsidók besorozását előíró törvény elfogadásához. Az ultraortodox zsidók sorkötelességének terve a kormány ultraortodox pártjain bukott el, a kiskapukat hagyó jogszabályjavaslat veszélybe sodorta a koalíciós többséget, mert ezek már elfogadhatatlanok voltak az általános sorkötelezettségért küzdő koalíciós pártoknak. (Haaretz, Times of Israel, LA Times, MTI)