Tíz éve ölték meg a négyéves Csorba Robikát a romákra vadászó sorozatgyilkosok

Szombaton országszerte több megemlékezést is tartottak a 10 éve meggyilkolt Csorbáék halának évfordulóján. 2009. február 23-án hajnalban a tatárszentgyörgyi Fenyves sor egyik házára Molotov-koktélt dobtak, majd a kimenekülő lakókra tüzet nyitottak. A 27 éves Csorba Róbert és négyéves fia, Robika meghalt, a hatéves Bianka pedig maradandó sérüléseket szenvedett.  A támadást a cigányok ellen elkövetett gyilkosságsorozatért később elítélt K. Árpád, öccse, K. István és P. Zsolt követte el, akik csak cigány származásuk miatt támadták meg a családot.

Megemlékezés Csorbáék sírjánál

Szombat délben Csorbáék sírjánál tartottak megemlékezést Tatárszentgyörgyön. Délután pedig a budapesti II. János Pál pápa téren táblát avatnak az áldozatok emlékére, majd a program végén fáklyás felvonulás indul a Deák téri evangélikus templomhoz, ahol istentisztelettel emlékeznek. Szombat délelőtt az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára és a minisztérium munkatársai is koszorút helyeztek el az áldozatok sírjánál. 

Végiggyilkolták az országot

K. Árpád, K. István és P. Zsolt 2008 és 2009 nyara között kilenc helyszínen hajtott végre Molotov-koktélos, fegyveres támadást cigányok ellen, összesen hat embert öltek meg származásuk miatt, öten súlyosan megsérültek.

A Magyar Narancs korábban idézett az ügy vádiratából, ami így írta le a Tatárszentgyörgyön történteket: „A teraszról leesés közben Csorba Róbert megpördült, azonban a fiát még mindig a kezében tartotta. Ezalatt II. r. K. István követte a fegyverével mozgását, majd az előző lövések után szinte azonnal ismét leadott két lövést Csorba Róbertre (...). Dőlés közben kiejtette a kezéből kk. Csorba Róbert sértettet, aki tőle kicsit távolabb zuhant a földre.

A négyéves Csorba Robikát több találat is érte: „Kk. Csorba Róbert sértett az őt ért legalább két lövésből származó sörétszemek okozta sérülések következtében 42 rendbeli, az arc és az agykoponya, a mellkas és a has, valamint mindkét felső végtag lőtt sérülését szenvedte el. A sérülések vetületében az agy többszörös lőtt sérüléseit, a mellkas- és hasfal áthatoló lőtt sérüléseit, a hasüregben és a mellüregben jelentős mennyiségű vérgyülemet, a szívburok lövedék okozta sérülését, a szív balkamra falának áthatoló jellegű lőtt sérülését, a mellkasi főverőér lőtt sérülését, a jobb tüdő többszörös lőtt sérülését, a felső és alsó légutakban vért, a máj lőtt sérülését szenvedte el.” 

A rendőrség a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságot eleinte lakástűzként kezelte, az egyik rendőr a helyszínen levizelte a nyomokat, a Csorbáékat ért lövésekről pedig először azt mondták, hogy a gerendákból kiálló szögek okozták. Az is csak később derült ki, hogy a támadás egy cigányok elleni gyilkosságsorozat része. 

A gyilkosok Tatárszentgyörgy előtt már több támadást is elkövettek: több házra rálőttek vagy Molotov-koktélt dobtak, két embert megsebesítettek, 2008 novemberében pedig Nagycsécsen megölték Nagy Tibornét és Nagy Józsefet, Nagy Tibor súlyosan megsérül. 

A rendőrség ezeket az eseteket cigányok közötti leszámolásként kezelték, a tarnabodi lövöldözés után például két roma fiatalt vettek 11 hónapra őrizetbe, akiknek semmi köze nem volt a történtekhez. Nagyobb figyelmet is csak a tatárszentgyörgyi gyilkosság után kapott az ügy, ezután még az FBI-tól is segítséget kaptak a hatóságok. De a tatárszentgyörgyi támadás után még két embert meggyilkoltak. 

Fotó: Tbg/444

A tetteseket 2009 szeptemberében fogták el Debrecenben, és 2016 januárjában ítélték őket jogerősen életfogytiglanra.  Feltétetelesen sem bocsáthatók szabadlábra.  Az ügy negyedrendű vádlottja, Cs. István, aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, 13 év börtönt kapott.

A banda elfogása után mind a nyomozást, mind a bírósági eljárást rengeteg kritika érte. K. Istvánról kiderült, hogy  korábban megfigyelte a titkosszolgálat, de nem sokkal a támadássorozat kezdete előtt aztán befejezték a megfigyelést. Cs. pedig pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) titkos megbízottja volt, a tiszalöki gyilkosság után pedig fel is kereste őt kapcsolattartója, de csak általánosságban érdeklődött a gyilkosságokról. A fegyvervásárlásokra is felfigyeltek, de mégsem tudták megakadályozni a támadásokat. 

K-ék az Kúria ítélethirdetésénFotó: Botos Tamás/444

Az ítélethozatal is nagyon elhúzódott.  Első- és másodfokon is tényleges életfogytiglani büntetésre ítélték őket, K-ék viszont eljárási hibák, illetve az első és másodfokú eljárásokban tapasztalt különbségek miatt az ítéletek hatályon kívül helyezését és új tárgyalást akartak. A három vádlott ügyében ezért harmadfokon a Kúrián folytatódott a büntetőper.  Fellebbezésre azért volt lehetőségük, mert a másodfokú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla egy olyan bűncselekményben is kimondta a bűnösségüket, ami az elsőfokú ítéletben még nem szerepelt. Ugyanis amikor a gyilkosok fegyvert raboltak Besenyőszögön a későbbi támadásokhoz, a kirabolt vadászt és családját megkötözték, ezzel pedig korlátozták a személyi szabadságukat.

A Kúrián végül úgy döntöttek, hogy voltak ugyanis kisebb eljárási hibák, de azok nem befolyásolták érdemben az eljárás eredményét, ezért helyben hagyták a korábbi ítéletet.

A gyilkosságsorozatról korábban hosszasan beszélgettünk az események utóéletét végigkövető fotóssal, Turay Balázzsal, a háttér megismeréséhez érdemes ezt is elolvasni.