Nem érzik hazugságnak az Operaház énekesei, hogy afroamerikainak vallották magukat

Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója még a múlt héten kérte levélben  a George Gershwin Porgy és Bess című operájában szereplő művészeket, hogy írásban vallják magukat afroamerikainak. Végül a darab 28 énekesből 15-en eleget tettek Ókovács kérésének, és aláírták, hogy „identitásuk elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat.” 

Korábban ugyanis kisebbfajta világszenzáció lett belőle, hogy az Operaház fehérbőrű énekesekkel adta elő Gershwin operáját. Ókovács Szilveszter főigazgató ugyanis bejelentette, hogy „hazai” szereplőgárdával mutatják be Porgy és Besst. Ez azért szokatlan, mert Ira Gershwin, a zeneszerző öccse és az opera szövegírója végrendeletében egyértelmű utasítást adott, hogy azt kizárólag fekete énekesek adhatják elő. 

A darabban Serenát játszó Bakonyi Anikó most az Indexnek azt írta: „Nem hazudtunk arról, hogy genetikailag fekete lenne a származásunk: ilyesmiről szó sem volt a nyilatkozatban. Azt írtuk alá, hogy az afroamerikai tudat az identitásunk részét képezi, és ez így is van. Gershwin zenéje, a jazz és ezzel együtt az afroamerikai kultúra és művészet az összemberiség kulturális örökségét képezi, mindennapjaink részét képezi, hiszen napi szinten élvezzük ezt a kultúrát, ezt a zenét, így az identitásunk elválaszthatatlan részévé vált. Ebben semmi sértő nincsen senkire nézve.” 

Bakonyi Anikó (b) Serena, Palerdi András (b2) Porgy, Rõser Orsolya Hajnalka (b3) Clara és Létay Kiss Gabriella (b4) Bess szerepében George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, Ira Gershwin Porgy és Bess címû operája próbáján a budapesti Erkel Színházban 2018. január 25-én.Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Majd hozzátette, hogy  negatív diszkriminációnak, rasszizmusnak tartja, hogy azért nem adhat elő egy darabot, mert fehér. Szerinte ma olyan túlérzékenység jellemzi a világpolitikát, hogy „most azért vagyunk negatívan megkülönböztetve, mert fehérek vagyunk: az egyik végletből esünk át a másikba”. 

A  Porgyt játszó Palerdi András a lapnak azt írta: „Egy házasságban az egyének identitásának szerves és elválaszthatatlan részét képezi a másik. Ezért házasság, ezért egy test a két egyén: egymásnak részei. Ugyanígy afroamerikai testvéreink a hitben saját identitásunknak elválaszthatatlan részei.”

Azért nem mindenki látta így, a nyilatkozatot alá nem író művészek közül az egyik a neve elhallgatását kérve azt mondta, azért nem írta alá a nyilatkozatot, mert azzal megsértette volna a hazai és a nemzetközi afroamerikai közösséget. Ugyanakkor a  főigazgató kívánságát cinikusnak találja, és szerinte gúnyt űz fekete bőrű emberekből, „az ő identitásukat silányítja súlytalanná ezzel az olcsó geggel”.