Március elején közös szándéknyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ebben megállapodtak, hogy kidolgozzák az akadémiai kutatóhálózat Akadémián kívüli működésének rendszerét, azaz lényegében az MTA több hónapos vita után engedett a kormánynak.

A hvg.hu szerint azonban kedden döntött az MTA elnöksége: mégis az Akadémián belül kell maradnia az intézethálózatnak.

A lapnak az elnökség egy tagja azt mondta, ezt a javaslatot fogják benyújtani a májusi közgyűlésen.

E szerint a kutatóhálózat egy szenátus alá kerülne, a kormányzat nagyobb beleszóláshoz jutna az irányításában, de a kutatóintézetek formálisan az MTA részei maradnának, és a költségvetésük is az MTA költségvetési fejezetében jelenne meg.

Arról is döntöttek, hogy az irányító testületbe ne csak a kormány és az MTA, hanem az érintett intézetek is küldjenek képviselőket, így abban többségben lennének a tudósok. Valamint ragaszkodnának az alapfinanszírozás fenntartásához is, elutasítva a kormányzati javaslatot, amely egy pályázati formában működő finanszírozást erőltetne.

A hvg szerint az elnökség ezt, illetve a minisztérium javaslatát is a közgyűlés elé fogja vinni, óvatosságból, de utóbbit nem fogják ajánlani.

Az MTA és az ITM 7-7 delegáltjából álló testület egyébként április elején mondta ki, hogy az MTA kutatóhálózata az egyik legjobb Európában.