• Csütörtök délelőtt egy budapesti konferencián az amerikai kormány Ukrajna ügyében eljáró különmegbízottja felszólította Magyarországot, hogy oldja fel a NATO-ban a vétóját az ukránokkal szemben.
• Németh Zsolt, a Fidesz egyik meghatározó külpolitikusa közölte, hogy erre nincs lehetőség. Azzal érvelt, amivel Magyarország kritikusai is szoktak, és amit a magyar kormány amúgy mindig kikér magának: Ukrajnában nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. 
• Brenzovics László kárpátaljai magyar politikus keserűen figyelmeztette a nyugati politikusokat, hogy ne keverjék össze a kisebbségeket elnyomó ukrán nacionalizmust a nyugatossággal.  

Választás után: Mi lesz Ukrajnával? címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Danube Institute nevű konzervatív intézet Budapesten. A megbeszélés sztárvendége Kurt Volker volt, aki az amerikai kormány ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja. 

A konferencia meghívott előadói között volt Brenzovics László, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője, és Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, további külföldi és magyar biztonságpolitikai szakértők mellett. Felszólalt még Nepop Ljubov, budapesti ukrán nagykövet is. Kiderült, hogy elég mást gondol a magyar és az amerikai kormány az ukrajnai helyzetről. A hallgatóságban is több nagykövet ült, például az USA és Németország képviseletének vezetői.

Kurt Volker 2017 óta képviseli az USA-t az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, még Rex Tillerson külügyminiszter nevezte ki, mint a kelet-európai NATO-bővítés veterán diplomatáját. Volker a 90-es években ugyanis az egykori kommunista országok NATO-csatlakozását szervezte amerikai részről, évekig dolgozott a budapesti nagykövetségen is, és ennek köszönhetően kiválóan beszél magyarul. Két diplomáciai megbízatása között John McCain néhai arizonai republikánus szenátor kutatóintézeténél dolgozott. Tavalyi haláláig McCain azért küzdött, hogy Ukrajnát korszerű amerikai fegyverekkel szereljék fel, hogy esélye legyen az oroszok elleni háborúban. Volker mostanában arról győzködi az oroszokat, hogy engedjenek ENSZ-békefenntartókat a kelet-ukrajnai szakadár területekre.

Semmi sem az, aminek látszik

A konferencia elvben Ukrajna jövőjéről szólt, de érdemben egyik felszólaló sem tudta megmondani, hogy mi lesz ott, miután vasárnap Vologyimir Zelenszkijt elsöprő többséggel elnökké választották. Zelenszkij ugyanis úgy nyert, hogy nem árult el szinte semmit sem arról, hogy mire készül. Főleg nem világos, hogy Oroszországgal békülékenyebb lesz-e, mint a távozó Petro Porosenko, aki a kampányában azt sugallta, hogy Zelenszkij valójában Putyin embere. 

De Ukrajnában semmi sem pont olyan, mint első ránézésre látszik - egyetlen tévécsatorna támogatta például Porosenkót az elnökválasztási kampányban Ukrajnában, de annak a tulajdonosa az a Viktor Medvedcsuk, akit a leginkább oroszbarát oligarchának tartanak éppen, a lánya keresztapja például maga Vlagyimir Putyin. 

Zelenszkij pedig azzal kampányolt, hogy ő a nép egyszerű gyermeke, aki leszámol az oligarchákkak és a korrupcióval, miközben Medvedcsukon kívül szinte az összes dúsgazdag oligarcha őt segítette.

De ha Ukrajnától kicsit nyugatabbra megyünk, például Magyarországra, akkor is igaz az, hogy semmi sem pontosan olyan, mint aminek látszik, és ez egészen bizarr helyzetekhez vezet, ahogy ez történt például csütörtök délelőtt is, a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott konferencián. 

Most egy magyar politikus oktatott ki jogállamiságból egy amerikait

Volker igyekezett empatikus érveléssel felvezetni, hogy szerinte miért kellene a magyar kormánynak feloldania az Ukrajnával szembeni vétópolitikáját a NATO-ban. (Magyarország a kisebbségi nyelvű oktatást durván korlátozó törvény ukrajnai elfogadása óta blokkolja a NATO-ban és az EU-ban is a miniszteri szintű találkozókat, a diplomáciai ellenségeskedésről itt írtunk utoljára részletesen.) Volker hosszan méltatta, hogy a magyarság micsoda történelmi sikert ért el azzal, hogy oly sok megpróbáltatás után, a tatároktól egészen 1956-ig, megtartotta sajátos nyelvét és kultúráját. Azt mondta, hogy az ukránok is csak meg akarnak maradni ukránnak a történelem viharában, és most ők állnak háborúban, és csak most csatlakoznak a nyugati világ szabad közösségébe, ami Magyarországnak már 30 éve megadatott.

Hangsúlyozta, hogy az USA méltányolja, hogy Magyarországnak fontos az ukrajnai magyarok védelme, ebben támogatják is Magyarországot, de ezt a vitát nem kellene bevinni a NATO-ba, mert az másról szól. Volker remélte, hogy az új ukrán elnök megválasztásával sikerül új fejezetet nyitni ebben az ügyben.

Németh Zsolt erre azt válaszolta, hogy a magyar kormány azért kötötte össze a kisebbségi vitát a NATO-s kapcsolatokkal, mert a NATO értékközösség is, ahol a jogállamiság és az emberi jogok védelme a szövetség egyik alapja, és a kisebbségi jogok megsértése éppen ezért a NATO ügye is. Válasza teljesen logikus lenne, ha nem egy olyan kormány nevében érvelt volna, amely ellen a jogállamiság szisztematikus leépítése miatt folyik eljárás az EU-ban, és amely kormány sorosista-migránspárti támadásnak bélyegez minden véleményt, ami nem teljesen azonos a sajátjával. 

A konferencián mindenki úgy tett, mintha Magyarország egy nyugati berendezkedésű ország lenne, ami érzékeny a szabadságjogokra, még Németh Zsolt is, miközben a magyar miniszterelnök Kínában éppen arról beszélt, hogy őt elvi alapon senki sem akadályozhatja abban Nyugat felől, hogy az emberi jogokat lábbal tipró Kínával barátkozik. 

Németh: A Nyugatnak és Ukrajnának is változtatnia kell

Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a Nyugatnak önvizsgálatot kellene tartania, mert azt a Porosenkót támogatta, aki csúfos vereséget szenvedett az elnökválasztáson. Németh szerint Porosenko abba a kulturális háborúba bukott bele, amivel ukránosítani akarta a társadalmat, egy militarista hevülettel vezényelt intoleráns kultúrpolitikán keresztül. (A módszerekről szóló ukrajnai riportunk itt olvasható.) Nepop ukrán követ erre azt mondta, hogy Porosenko nem ezért vesztett, hanem azért, mert az országban fájdalmas reformokat hajtottak végre, miközben a világ legnagyobb hadseregével háborúznak, és ennyi szenvedés után nem csoda, ha megbukik a vezetés. Brenzovics László erre közölte, hogy ő látott olyan közvélemény-kutatást, ami szerint a frissen megválasztott Zelenszkij szavazóinak több mint a fele ellenzi az erőszakos ukránosítást. 

Brenzovics teljesen fel volt háborodva a rendkívül szigorú, új nyelvtörvény csütörtöki elfogadása miatt. Azzal szembesítette az ukrán nagykövetet és a viszályt simítani próbáló amerikaiakat, hogy az nem lehet, hogy 13 kárpátaljai magyar azért adta az életét a donyecki fronton, hogy elvegyék a magyarok iskoláit, újságait, színházát. Nepop erre azt mondta, hogy a most elfogadott nyelvtörvény csak 2023-ban lépne hatályba, és addig hoznak majd egy kisebbségi törvényt is, ami enyhíti a mostani változatot. Az ilyen ígéretekben azonban a kárpátaljai magyarok nem nagyon bíznak, hiszen az oktatási törvény megígért enyhítéséből sem lett semmi. 

A tanácskozás amerikai felszólalói arról beszéltek, hogy az orosz agresszió a felelős Ukrajna gondjaiért, és a donyecki vérontást az oroszoknak kell megállítaniuk. Németh Zsolt viszont elsősorban azt emelte ki, hogy az ukrán politikának kell változtatnia a viselkedésén. 

Brenzovics: Nem nyugatos, aki etnicista politikát visz

Brenzovics László keserűen figyelmeztette a nyugatiakat és az ukrán politikusokat is, hogy a geopolitikát és az identitást szét kell választani. „Nem oroszpárti, aki meg akarja őrizni a nyelvét, és az etnicista ukrán törekvések nem számítanak nyugatos politikának." Amíg ezt nem sikerül tisztázni, addig szerinte nem lehet megoldani Ukrajna problémáit. Szerinte Ukrajna államformája versengő oligarchia, ahol néhány erős ember irányítja a politikusokat, nem pedig egy nyugatos polgári demokrácia. Németh Zsolt pedig arra célozgatott, hogy szerinte a mostani elnökválasztás sem volt tiszta, mert Porosenko talán még 23 százalékot sem kapott valójában.

Az ukrán követ azt mondta, hogy a választás teljesen tiszta volt, és éppen az ukrán demokrácia érettségét jelzi, hogy minden botrány nélkül alakul a békés hatalomátvétel. Brenzovics azért emlékeztetett, hogy a parlament előtt van éppen egy javaslat, ami jelentősen korlátozná az új elnök jogkörét.

Ugyan minden megszólaló reménykedett Ukrajna békésebb jövőjében, de nem nagyon találtak jeleket, amelyekbe kapaszkodni lehetne. Szerdán Putyin aláírta azt a rendeletet, amely alapján a donyecki felkelők területén élők gyorsított eljárásban kaphatnak orosz állampolgárságot. Ez a donyecki és luganszki népköztársaságoknak nevezett terület teljes elszakítását készítheti elő, és az amerikaiak nagyon súlyos lépésnek értékelték. Az ukrán parlament pedig csütörtökön megszavazta a brutálisan szigorú nyelvtörvényt, úgy, hogy a szavazás előtt a végső változat megismerésére Brenzovics szerint mindössze öt percük volt a képviselőknek, miközben módosító indítványból 2400-at nyújtottak be korábban, és a végső változatról egy szerda éjjeli bizottsági ülésen döntött néhány képviselő. Németh Zsolt szerint egyelőre eszkalálódni, és nem konszolidálódni látszik az ukrajnai válság. 

Brenzovics azért megjegyezte, hogy az új elnök talán jobb eséllyel békülhet az oroszokkal, és az emberi jogokat is nagyobbra tartja majd. A felszólalók többsége ugyanakkor aggódott, hogy az őszi parlamenti választásig az elnök és a parlament háborúja blokkolhatja az ukrán belpolitikát, de az sem világos, hogy mi lesz utána. Jelenleg a legnépszerűbb ukrán párt ugyan az új elnök Nép Szolgája nevű pártja, ám ez még csak virtuálisan létezik: nincsenek tagjai, nincsenek politikusai, eddig egyetlen választáson sem indult, és pláne nincsenek ígéretei, tervei. Annyit lehet tudni róla, hogy azé az emberé, aki az elmúlt években egy népéért aggódó ukrán elnököt játszott a tévében, és egyszeriben kilépett a szappanoperából, és igazi elnök lett belőle.