Ez a magyar diplomácia legnagyobb küzdelme most (ha nem számítjuk a Gruevszki-botrányt)

  • A magyar és az ukrán kormány között feszülő konfliktus a legjelentősebb kétoldalú külpolitikai vitája jelenleg Magyarországnak. 
  • Nemcsak azért, mert itt tettlegesség is történt már, hiszen februárban Molotov-koktélt dobtak a kárpátaljai magyarság legfontosabb szervezetének székházára, hanem mert ez egy olyan ügy, amivel az amerikai kormány, a NATO-főtitkár és az orosz kormány is érdemben foglalkozott már, és így igazi világpolitikai ügy lett a konfliktusból. 
  • Az immár több mint egy éve húzódó vita meglehetősen összetett. Ezt jól érzékelteti, hogy miközben a két ország kormánya közötti nyilatkozatháború néha egészen durva tud lenni, addig Ukrajna magyar lakta vidékére évről évre egyre több magyar kormányzati pénz áramlik, amit örömmel fogad a helyi ukrán politikai vezetés is.
  • Hasonlóan érdekes kettősség, hogy Magyarország vétóval blokkolja ugyan a NATO és Ukrajna közti miniszteri találkozókat, de az ellen már nincs kifogása, ha a NATO-csúcsokon meghívott vendégként megjelenik az ukrán egy kormány tagja.  
  • A magyar - ukrán konfliktus egyszerre valóságos ügy, igazi sérelmekkel, de közben egy színjáték is, mert úgy tűnik, hogy egyik fél sem érdekelt sem a megoldásban, sem pedig a viszály végzetes elmérgesítésében. 

Október 23-án ezzel a témával vezették fel Orbánt

Hogy az ügy nagyon fontos a magyar vezetés számára, és belpolitikai céljai is vannak vele, az látszik abból is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idei október 23-i beszéde előtt Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar főiskola rektora szólhatott a Terror Háza előtt. 

Orosz súlyos szavakkal festette le a kárpátaljai magyar kisebbség megpróbáltatásait, a hangulatot egyenesen a cári idők pogromjaihoz hasonlította: "Az események emlékeztetnek a 100–150 évvel ezelőtti zsidók elleni tüntetésekre" - fogalmazott. (Nem fejtette ki, de itt arra utalhatott, hogy az oroszországi pogromok elől 100-150 éve sok zsidó menekült Kárpátaljára.) Beszédének másik fő motívuma az volt, hogy köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért határozottan megvédi a kárpátaljai magyarságot. "Mi, kárpátaljai magyarok nagyon hálásak vagyunk a magyar kormánynak a gazdasági, szociális, kulturális segítségért és a politikai kiállásért, amely olyan őszinte, tiszta, nemes, mint az ’56-os ifjak küzdelme volt" - mondta például.

Tavaly ősszel kezdődött

2017. szeptember 5-én fogadta el az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, ami kirobbantotta a konfliktust. A törvény sok tekintetben elég progresszív, világszerte elismert külföldi szakértők segítették elkészültét, azonban a végén belekerült egy olyan módosítás, ami rengeteget ártott eredeti szellemiségének. E módosítás értelmében a felső tagozattól lényegében megszüntetik a nem ukrán nyelvű oktatás lehetőségét, az egész országban. Ez többek között 43 magyar nyelvű iskola sorsát pecsételné meg. 

A magyar kormány rögtön éles nyilatkozatokkal ítélte el a törvényt, és pont három héttel az elfogadása után Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a NATO-ban és az EU-ban minden Ukrajnát segítő intézkedést meg fog vétózni.

A helyzet azóta sem változott: a törvény továbbra is hatályban van, és Magyarország azóta is igyekszik nehezíteni Ukrajna kapcsolatait a nyugati szövetségekkel. Például most ősszel Magyarország vétót emelt egy decemberre tervezett NATO - Ukrajna magas szintű találkozó ellen, és az EU tanácsában nemmel szavazott egy Ukrajna számára előkészített egymilliárd eurós hitel kifizetésére. 

A helyzet azonban egy kicsit bonyolultabb, mint e hírek alapján látszik: 

  • Az új ukrán oktatási törvény egyelőre nem érinti a magyar iskolásokat, mert csak 2020-tól kellene alkalmazni. A határidő közeleg, de a korrekció lehetősége még nem úszott el.
  • A NATO és Ukrajna között a magyar vétók ellenére is folyamatos az együttműködés, a nyáron az ukrán elnök is meglátogatta a NATO-csúcsot, és vendégként a decemberi külügyminiszteri csúcson is részt vehet az ukrán külügyminiszter. Nyitottak azok a diplomáciai kiskapuk, amelyeken keresztül a helyzet kezelhető, hiába van érvényben formailag a magyar vétó.
  • Az EU-tól pedig Ukrajna megkapta a hitelt, mert a magyar kormány októberben kisebbségben maradt az elutasító szavazatával. Most hétfőn pedig a magyar kormány is elfogadta azt a határozatot, ami alapján az EU elítélte a donyecki választásokat, és újra határozottan kiállt Ukrajna területi épsége mellett. 

A feszültség közben nem enyhül

Miközben egyelőre nem maradt el magyar nyelvű tanóra sehol Kárpátalján még, és Ukrajna is élvezi a NATO és az EU támogatását az Oroszország elleni háborújában, a magyar - ukrán viszony továbbra is feszült, és rendszeresek az éles helyzetek. Az idei év legfontosabb eseményei ezek voltak: 

Februárban kétszer is megrongálták a KMKSZ (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége) székházát. A második támadás volt a komolyabb, akkor Molotov-koktélt dobtak az irodára. Az ukrán hatóságok szerint provokátorok voltak, akik az oroszoknak dolgoztak. Lengyelországban két lengyel állampolgárt letartóztattak a támadás miatt, akiket egy oroszbarát szélsőséges szervezet tagjaiként tartottak nyilván. A magyar kormány szerint az ukránok nem nyomoztak elég alaposan, és az ukrán kormány gerjesztette a magyar-ellenes hangulatot.

Helyszínelő rendőrök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájánál 2018. február 27-én hajnalban.Fotó: Nemes János/MTI/MTVA

Februárban és júniusban is volt egy olyan pontja a magyar - ukrán egyeztetéseknek, amikor az ukrán kormány bejelentette, hogy megoldották a problémákat, amit viszont a magyar kormány cáfolt. Mindkét fél rendszeresen azzal vádolja a másikat, hogy ha sikerül valamiben megállapodni, akkor azt napokon belül felmondják a túloldalon.

Márciusban az ukrán kormány bejelentette, hogy kinyitnak egy régóta bezárt katonai bázist Beregszász mellett, és közel 800 katonát telepítenek oda. A magyar kormány ezt azóta is sérelmezi, az ukránok szerint a lakosságot védik. 

Júniusban az ukrán elhárítás (SZBU) bűnvádi eljárást indított a magyar kormány kárpátaljai gazdaságfejlesztési és segélyezései szervezete, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány ellen. A vád szeparatizmus volt. Azóta nincs hír erről a nyomozásról, de fontos körülmény lehet, hogy október végén leváltották az SZBU kárpátaljai főnökét. 

Júliusban Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében azt mondta, hogy Ukrajna az oroszokkal való szakítás után nem egy szabad ország lett, hanem az adósrabszolgaság felé tart, és teljesen reális, hogy az oroszok visszaszerzik a befolyásukat, és ezt az európai hatalmaknak is fel kellene fogniuk. "Az oroszok célja, hogy visszabillentsék a korábbi állapotot, úgy tűnik, nem irreális" - mondta. Az ukrán kormány élesen tiltakozott, és azt is terjesztették nemzetközi találkozókon, hogy ez volt az a pont, ami után már nem látták lehetségesnek, hogy parlamenti többséget tudjanak szervezni az oktatási törvény enyhítéséhez.

A nyár végére sikerült viszont egy konfliktust megoldani. Az áprilisi választások után a magyar kormány Grezsa Istvánt  Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Az ukrán kormány ezt nem fogadta el, mondván Kárpátalja nem Magyarországhoz tartozik, pedig a címe ezt sugallja, és Grezsát nem akarták beengedni Kárpátaljára. Augusztus végére a magyar kormány engedett, és a miniszteri biztos titulusát úgy módosították, hogy a Kárpátalja szó után zárójelben, cirill betűkkel oda van írva, hogy  (Закарпатська область), vagyis Kárpátalja ukrán neve, és a megye szó, szintén ukránul. A kormany.hu-n most is így néz ki, bár az MTI-ben például e cirill kitétel nélkül hivatkoznak rá azóta is

Szeptemberben megjelent egy titokban rögzített videó, amin a beregszászi magyar konzul irodájában állampolgársági esküt tesznek ukrajnai magyarok. A felvételt egy ukrán határőr készítette. Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot, de nem is szankcionálja. Magyarország közben legalább százezer ukrán állampolgárnak adott 2010 óta magyar állampolgárságot. A felvétel nyomán Ukrajna kiutasította a magyar konzult, mondván ukrán területen megszegte az ukrán törvényeket a kettős állampolgárság adományozásával. A magyar kormány szerint joga volt a konzulnak az állampolgársági eskük levezénylésére. A kettős állampolgárság ügye visszatérő érve az ukrán oldalnak, amikor azt akarják demonstrálni, hogy ők milyen türelmesek, hiszen elnézték évekig szó nélkül, hogy kiadják ezeket a dokumentumokat.

Október elején nemhogy az oktatási törvény enyhítése nem került az ukrán parlament elé, ahogy azt még júniusban is ígérte a kijevi kormány, hanem egy másik, a kisebbségi nyelvhasználatot általában is súlyosan korlátozó törvényt vettek elő, amit első olvasatban meg is szavaztak (végső változatát azóta se fogadták el). A törvény mindent tilt, ami nincs teljes terjedelmében lefordítva ukránra is, például újságokat, színházi előadásokat. Továbbá a hivatalokból, üzletekből is kitiltanák a kisebbségi nyelvek használatát. Az ukrán nyelv agresszív erőltetése elsősorban az orosz befolyás elleni küzdelem jegyében megy, erről itt írtunk részletesen, de ettől még más nemzetiségűek, így a magyarok jogait is súlyosan korlátozza.  

Októberben egy nacionalista ukrán honlap listázni kezdte az ukrán közigazgatásban dolgozó, magyar állampolgársággal is rendelkező személyeket. Ezt a magyar kormány "halállistának" nevezte, mert 2015-ben ismeretlenek megöltek két embert, akiket ugyanezen az oldalon előtte orosz ügynököknek neveztek. A listát azóta leszedték a netről. 

Októberben óriásplakátokon is hergeltek Kárpátalján a listán szereplő néhány magyar politikussal szemben. A plakátokat az ukrán hatóságok eltávolították, és ismeretlen tettes ellen nyomozni kezdtek kihelyezésük miatt, de senkit se kaptak el. Az ukránok azt terjesztik, hogy orosz ügynökök akartak ellenségeskedést kiprovokálni. 

Az egyik letávolított magyarellenes plakát helye Ungváron.Fotó: Nemes János/MTI/MTVA

Szintén októberben a magyar kormány tiltakozott, mert az ukrán parlament honlapján valaki elhelyezett egy lakossági kezdeményezést, amiben a kettős állampolgárságú magyarok kitelepítését követelik.

Novemberben az ukrán kormány bekérette az alig egy napja kinevezett új magyar nagykövetet, hogy tiltakozzanak Orbán Viktor 15-i beszéde ellen, mert elhangzott benne, hogy "a mostani politikai vezetésével Ukrajnának semmilyen megállapodásra nem látok esélyt". Orbán arra célzott, hogy csak a 2019-es ukrajnai választások után lehet javítani a helyzeten. Az ukránoknak az volt az egyik fő bajuk ezzel, hogy Putyin orosz elnök éppen ugyanazon a napon azt mondta a donyecki állóháborúról, hogy "a legfontosabb kérdés, hogy meg lehet-e állapodni a mostani ukrán vezetéssel a rendezésről. Szerintem nem." Az ukrán kormány a két nyilatkozatot összehangolt támadásként értékelte. 

Vádak

Magas rangú ukrán politikusok egyre többször mondták azt, hogy az Orbán-kormány Putyin orosz elnök parancsára gerjeszti a konfliktust, és Magyarország az oroszok trójai falovaként viselkedik a NATO-ban és az EU-ban. Ezt a magyar kormány mindig határozottan kikérte magának. Ebben a vitában nem feltétlenül jött jókor a Gruevszki-ügy, amely sok nyugati politikusban azt a benyomást erősíti, hogy a magyarok tényleg az orosz nagyhatalmi érdekek alapján működnek.

Az biztos, hogy az orosz politika igyekszik felhasználni a magyar - ukrán konfliktust az Ukrajna elleni kampányához, és rendszeresen hivatkoznak a magyar kisebbség elleni atrocitásokra. Néha jól elhelyezett cikkekkel is gerjesztik a feszültséget, ahogy ez a múlt héten is történt.

Nem segíti a magyar kormányt a nemzetközi színtéren az sem, hogy képtelen volt kihasználni a Velencei Bizottság jelentését, amiben sok erős kritikát fogalmaztak meg az ukrán oktatási törvény kisebbségeket korlátozó paragrafusaival szemben. Ugyanis a magyar kormány közben lesöpörte ugyanennek a bizottságnak a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomagot ért kritikáit, és ezzel a magyar kormány egy nagyon fontos hivatkozási alapját veszítette el a nyugatiak előtt. Nem tud most egy magyar diplomata azzal jönni, hogy "dehát a velencei bizottság is kimondta", mert megmosolyogják. 

A vitában többször is felmerült, hogy árnyakat kergetnek a felek. Az egyik praktikus megközelítésű érvelés úgy hangzott, hogy úgysem lehet végrehajtani az ukrán oktatási törvényt, mert nincsenek az ukrán nyelvet jól tudó tanárok, akik a magyar iskolákba mennének dolgozni, a kiképzésükre pedig se pénzt, se intézményt nem jelöltek ki, és a végén ezért gyakorlati okok miatt muszáj lesz elhalasztani vagy visszavonni a törvényt. Vagy csak majd nem hajtják végre, ez se lenne teljesen meglepő Ukrajnában. Ez azonban nem garancia semmire. Ráadásul a törvény végrehajthatatlansága egy rosszabb forgatókönyv esetén okot adhat az ukrán hatóságoknak a teljes magyar iskolarendszer felszámolására is. 

Van egy olyan, félhangosan emlegetett ukrán érv, hogy egyre kevesebb magyar gyereket érint a törvény, és néhány évtized múlva pedig egyet sem fog, mert a magyar állampolgárságot kapott kárpátaljaiak közül a fiatalabbak úgyis kivándorolnak Ukrajnából. 

A 2001-es népszámláláskor 152 ezer ember mondta magát magyarnak Kárpátalján, de az ukrán külügyminiszter szerint mostanra már 100 ezer magyar sem él ott. Ugyanakkor egy 2017-es magyar kárpátaljai kutatás inkább 130 ezer körülire becsülte a számukat. 

Feltűnést keltett

Az ukrán-NATO kapcsolatok akadályozása felértékelte Magyarország szerepét a nemzetközi diplomáciában. Több diplomata véleménye is az, és az ukránok egész határozottan állítják, hogy ez az ügy tette lehetővé, hogy Szijjártó Pétert május végén fogadja Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter. Pompeo ugyanis rá akarta venni, hogy ne a NATO-t használja a kétoldalú viták kezelésére a magyar kormány. A helyzet alkalmat adott ugyanakkor Szijjártónak arra, hogy hosszú évek után ne csak államtitkári szinten fogadják Washingtonban. 

Szijjártóval a NATO-főtitkára is tárgyalt a konfliktusról, neki a magyar külügyminiszter azt bizonygatta, hogy a vita túlmutat a két ország problémáján, hiszen Ukrajna nemzetközi egyezményeket, többek között a NATO-nak tett kötelezettségvállalásait sérti, amikor csorbítja a kisebbségek jogait. Jens Soltenberg szintén azt akarta elérni, hogy a vitából hagyja ki a magyar kormány a NATO-t. 

Az ukrán politikusok ukránságból versenyeznek

Tavasszal az ukránok még azt adták elő, hogy remélték, a magyar kormány keménysége csak a parlamenti választáshoz kötődő kampánynacionalizmus, és április után megenyhülnek. Most a magyar kormány mondja azt, hogy a jövő évi ukrán elnökválasztás (március), vagy az azt követő parlamenti választás (október) előtt úgyse lesz politikai akarat Kijevben a békülésre. Ennek okát abban látják, hogy a leginkább orosz orientációjú vidékek elszakadásával (Krím, Donyeck, Luganszk) elveszett annak a szavazói bázisnak a nagy része, amelyet meg lehetett szólítani az orosz nyelv iránt mutatott türelemmel. Márpedig a kisebbségi nyelvek korlátozása főképpen az oroszok ellen szól, a magyarok ebben az ügyben a forgács, ami leesik a fűrészeléskor.

A 2019-es választásokon a pártok és a jelöltek ezért azon versenyeznek, hogy kik az ukránabbak, kik oroszellenesebbek, és ebben a helyzetben minden engedékenység nyelvügyben politikai kockázatot jelent számukra. Nincs esély arra, hogy az oroszokkal (és így a kisebbségekkel) szemben megengedőbb erők alakíthatnák meg a következő kormányt. 

Sokat költ a magyar állam Kárpátalján

A két kormány vitái ellenére a kárpátaljai ukrán politikusok a jó viszonyban érdekeltek, a magyar kormány ugyanis egyre több pénzt költ el a régióban. Ebben benne van az is, hogy az ukrán központi költségvetésből egyáltalán nem jut helyi fejlesztésekre, így szinte minden a budapesti támogatásokból épül. A magyar kormány pedig úgy küldi a pénzt, hogy a szétosztásáról szóló egyezkedésbe bevonja a regionális vezetést, így az ukrán politikusokat is. 

Az elmúlt két évben 17 milliárd forintot költött a magyar kormány a kárpátaljai magyar vállalkozók támogatására (az említett Egán Ede Alapítványon keresztül), van egy 50 milliárd forintos magyar állami hitelkeret útépítésre, és hosszú évek óta minden felújítási és karbantartási munkát a magyar állam fizet a magyar nyelvű iskoláknak és óvodáknak, továbbá lényegében Magyarország tarja fenn a beregszászi főiskolát is. Júliusban pedig klórt adományozott Magyarország a térségnek, miután veszélybe került az ivóvízellátás egy ukrán klórgyár leállítása után. A magyar kormány 2019-ben még többet tervez költeni Kárpátaljára, mint eddig.

Bezzeg kisebbség

Az Orbán-kormánynak igen fontos a határon túli magyarok szimpátiája, 2014-ben például az ottani szavazatokon múlt a Fidesz kétharmados többsége, és jövőre várhatón az EP-választásokon is szavazhatnak majd a kárpátaljai és a vajdasági magyarok is (a szlovákiai és romániai magyarok EU-tagországok állampolgáraiként a helyi pártokra szavaznak).

Az Orbán-kormány mozgástere messze a kárpátaljai magyarok segítése esetében a legnagyobb, így rajtuk keresztül tudja mutatni a többieknek is, hogy komolyan tesz a kisebbségi sorban élőkért. 

A szlovákiai magyarok melletti kemény kiállást felülírta a V4-es szövetség jelentősége. 2012 október 23-án Orbán még nem a kárpátaljai, hanem a felvidéki kettős állampolgárságú magyarok üldözését emelte ki, amikor Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a szlovák állampolgárságától megfosztott idős hölgy beszélhetett a miniszterelnök előtt. Szlovákia azóta se fogadja el a kettős állampolgárságot, sőt, Ukrajnával szemben még keményen szankcionálja is, hiszen már 106 magyart fosztottak meg a szlovák állampolgárságától. Ám a magyar kormány azóta kiszállt ebből a vitából. Romániával se keresi a konfliktust mostanában a magyar kormány, főleg hogy az RMDSZ kívülről támogatja éppen a bukaresti koalíciót. A szerb kormánnyal pedig kifejezetten bensőséges Orbánék viszonya. 

Így ha feltűnően akar segíteni egy határon túli csoportot a magyar kormány, akkor azt a legkényelmesebben a kárpátaljaiak esetében teheti meg. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy éppen itt visz leginkább agresszív külpolitikát magyar kormány.