A Velencei Bizottságra csak akkor kell hallgatni, ha épp velünk ért egyet

A múlt héten szép példáját láthattuk a kormány kettős kommunikációjának, amikor egyszerre adott ki közleményt a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség.

  • A KKM a Velencei Bizottság jogi szakvéleményére alapozva várta el az ukrán kormánytól, hogy változtasson az oktatási törvényén.
  • Viszont mivel a Velencei Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy vonják vissza a „Stop Soros”-törvénycsomag egyes elemeit, a Miniszterelnökség épp ellenkező tartalmú közleményben reagált: „Sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Nem ez az első eset, hogy összevissza beszélnek arról, mit és miért csinál a Velencei Bizottság, és hogy most akkor hallgatni kell-e rá. A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete, ami sokszor az Európai Bizottság vagy egyes kormányok kérésére véleményeznek törvényeket. Az ajánlásait nem kötelező, de illik betartani. A kormány szerint főleg akkor, amikor egyetért a magyar kormánnyal.

A Velencei Bizottság fontos → a Velencei Bizottság Soros

2010-ben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára még annyira fontosnak tartotta a Velencei Bizottság véleményét, hogy a testületnek a szlovákiai nyelvtörvényt bíráló jelentéséről azt mondta, a magyar fél soha nem vitatta a bizottság állásfoglalásának azt a megállapítását, hogy az államnyelv védelme legitim cél, amivel egyet is lehet érteni, de a konkrét elemzés kimutatja, hogy a szlovákiai nyelvtörvény aránytalan mértékben korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot. „Tehát ebből adódóan szöges ellentétben áll az alapvető nemzetközi jogi, emberjogi elvekkel és normákkal” – mondta a külügyi államtitkár, aki szerint az egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető Velencei Bizottság állásfoglalása lehetőséget teremt arra, hogy átfogó módon szabályozzák Európában a kisebbségi és többségi nyelvek használatát, ezek egymáshoz való viszonyát. Így fogalmazott:

„Úgy vélem, ahogyan annak idején precedensértékű fordulatot jelentett a Velencei Bizottságnak a státusztörvénnyel kapcsolatban elfogadott jelentése, úgy a testület mostani állásfoglalása nyomán az európai közösség meg tudja alkotni a megfelelő jogszabályt, amely elkerülhetővé teszi a szlovákiaihoz hasonló, súlyosan diszkriminatív törvényeket.”

2011-ben, amikor a Velencei Bizottságnak az Alaptörvény egyes részeit kifogásolta, a magyar kormány sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kormány a kritikák közül semmit sem tekint megfontolandónak, csak a dicséretet tartották jogosnak.

2012-ben Navracsics Tibor akkori közigazgatási miniszter azt mondta, egyelőre nem kell tragikusan felfogni a Velencei Bizottságnak a bírósági reformról szóló bírálatát, „fogjuk fel úgy, hogy a magyar törvényeket meg kell védeni”. „Persze bántó az igazságtalanság”, „akkor lenne fair, ha a többi ország gyakorlatát is ugyanilyen alaposan vizsgálnák” - mondta akkor Navracsics, aki szerint Magyarország nem összeesküvés áldozata, nehéz kérdés, miért van Magyarország a világ figyelmének középpontjában, „de ez nem új, körülbelül 120 éve küzdünk azzal, hogy reménytelenül rossz hírünk van”, „olyan, mint a délszláv háború idején Horvátországnak”.

2013-ban, amikor a negyedik alkotmánymódosítást kifogásolta a Velencei Bizottság, a kormány részéről még szintén fel sem merült, hogy politikai ítéletet hozott volna a testület. 2015-ben sem, amikor a Velencei Bizottság a médiatörvényt is vizsgálta, és a kormány által kezdeményezett módosítók négyötödét vita nélkül elfogadta.

Tavaly áprilisban viszont már igen. Akkor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felszólította Magyarországot, hogy függessze fel a Fidesz szándékai szerint Soros ügynökeit lebuktató civiltörvény parlamenti vitáját, és ne léptesse életbe a lex CEU-ként ismert felsőoktatásitörvény-módosítást, amíg az ET „alkotmánybírósága”, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt.

Az Igazságügyi Minisztérium előbb azt jelezte, hogy teljesen természetesen elfogadja a döntést, hiszen „Magyarország Kormánya fontosnak tartja a Velencei Bizottsággal való együttműködést”, és egyeztetni kezdtek, szigorúan jogi alapon. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta: a Velencei Bizottság „teljesen megérti, és elfogadja a szabályozásnak a szükségességét. Amin vita van, az néhány technikai szabálynak a kérdése, azt meg, azt gondolom, hogy mindig szívesen veszünk jó ötleteket, megfontolandó véleményeket, azt evidens módon a jogalkotó figyelembe fogja venni. És biztos vagyok benne, hogy ez az ügy megnyugtatóan le fog zárulni, és akkor innentől kezdve csak egy felesleges vita fog folyni olyanról, amiről nem kellene vitatkozni, mert azt gondolom, a tények, azok makacs dolgok.”

Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyeztetések után azt mondta, a Velencei Bizottság jogi és politikai ítéleteket hozott, a kormány az előbbieket elfogadta, az utóbbiakat elutasította. Az Országgyűlés megszavazta a civiltörvényt, és kiderült, hogy a kormány még azon javaslatok közül sem fogadott el mindent, amik saját maga szerint is jogi jellegűek voltak, ötből csak hármat vettek figyelembe, a politikainak minősítettek közül semmit.

Ezután már Trócsányi sem mondta, hogy csak apróbb pontokban vannak viták: „A Kormány mindenkor fontosnak tartotta és tartja az együttműködést a Velencei Bizottsággal, ezért az Igazságügyi Minisztérium értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a Velencei Bizottság – annak ellenére, hogy javaslatai többségét az Országgyűlés elfogadta – politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét.”

Miután a törvényt elfogadták, a Velencei Bizottság jelezte, hogy a néhány figyelembe vett módosítás ellenére továbbra is aggályos a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, ami csak részben felel meg a bizottság korábban megfogalmazott fő ajánlásainak.

Orbán Viktor miniszterelnök így értékelt:

„Ha a Velencei Bizottság jelentését valaki elolvassa, akkor láthatóan két különböző részből áll. Van egy szikár jogi okfejtés, azzal lehet vitatkozni, az ottani állítások zömével egyébként nem is vitatkozunk, egy részével talán igen, de ennek nagyobb jelentősége nincs, és van egy másik rész, amely egy politikai epeömlés. Az a helyzet, hogy a Velencei Bizottság nem szereti azokat a kormányokat, amelyek ilyen szabályokat hoznak létre.”

Kósa Lajos pedig meg is nevezte, ki áll a Velencei Bizottság mögött: „Szerintem az derült ki, hogy Soros György által pénzelt emberek a Velencei Bizottságban is szép számmal vannak, és meg kell találni a jogi magyarázatot.”

Augusztusban aztán a Velencei Bizottság az előzetes állásfoglalásában a lex CEU-t is több pontban elmarasztalta, de ebből a fideszes politikusok csak azt a részt ismételgették, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.