Az autokrácia új szintje, ha az elnöknek nem tetsző választási eredményt eltörlik

külföld
2019 május 09., 20:16
comments 156

A március 31-i törökországi helyhatósági választáson a legnagyobb török városban, Isztambulban szoros versenyben ugyan, de 15 évnyi kormánypárti vezetés után a legfőbb ellenzéki szövetség, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu szerezte meg a főpolgármesteri széket.

A helyhatósági választás egyik nagy kérdése volt, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök továbbra is erőt tud-e mutatni, miközben az országban éles gazdasági visszaesés tapasztalható. Bár Erdogan hatalmon lévő pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezette szövetség országos szinten 51 százalékkal győzött, a szekularista CHP elvitte a fővárost, Ankarát, illetve Izmirt és Isztambult is, utóbbinál volt a legszorosabb az eredmény: több mint 8 millió szavazat érkezett, és Imamoglu kevesebb mint 14 ezer szavazattal nyert.

Bár Imamoglu már át is vette a megbízólevelét, AKP a választáson elkövetett szervezett szabálytalanságokra hivatkozva rendkívüli fellebbezésben kérte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK) az ankarai és az isztambuli szavazás érvénytelenítését és megismétlését. Az YSK az isztambuli keresetnek helyt is adott, és a főpolgármester-választás június 23-i megismétléséről döntött.

A nagy török kisebbséggel rendelkező Ausztria és Németország is élesen bírálta a döntést, és a francia kormány is kérte, hogy Törökország tartsa tiszteletben a demokratikus elveket, a pluralizmust, a méltányosságot és az átláthatóságot. Az Európai Parlament pedig közölte, hogy a választás megismétlése megszünteti a demokratikus választások hitelességét Törökországban.

Imamoglu szerint „árulás” történt, hétfőn több száz támogatója vonult Isztambul utcáira, és fazekakkal és serpenyőkkel csörömpölve kormányellenes szlogeneket kiabáltak. Azóta több tüntetést is tartottak.

photo_camera Ellenzéki tüntetők Isztambul utcáin május 8-án. Fotó: Bulent Kilic/AFP

Erdogan viszont azt mondta: az YSK határozata a leghelyesebb lépés, megerősíti a demokráciát, és „szétoszlatja azt az árnyat, ami az isztambuli választásra vetült”.

Ha ez nem volt érvényes, akkor Erdogan újraválasztása sem

A CHP erre szerdán azt kérte, hogy teljesen érvénytelenítsék a helyhatósági választás isztambuli eredményeit: ne csak a főpolgármester személyére, hanem a 39 kerületi polgármesterre és a városi tanács összetételére vonatkozót is. A CHP az indoklásában arra emlékeztetett, hogy az YSK a számlálóbizottságok összetételében mutatkozó szabálytalanságokra hivatkozva hozta a határozatot, azt kifogásolva, hogy több bizottságnak olyan elnöke és olyan tagjai voltak, akik nem közalkalmazottak.

Onursal Adiguzel, a CHP egyik elnökhelyettese azt mondta, kiderült, hogy „törvénytelen győzni az AKP ellen”, és a döntés „egyszerűen diktatórikus”. „Ez a rendszer, ami felülbírálja a nép akaratát, és figyelmen kívül hagyja a törvényt, sem demokratikus, sem legitim” – mondta.

A CHP másik elnökhelyettese, Muharrem Erkek szerdán az YSK ankarai épülete előtt azt mondta, a számlálóbizottságokra vonatkozó törvénymódosítás a parlamenti elfogadása után, 2018. március 31-én lépett hatályba, és azóta két választás is volt, a tavaly június 24-ei elnök- és parlamenti választásra, továbbá az idén március 31-i helyhatósági választásra.

„Tehát ha azt mondják, hogy a helyhatósági választáson szervezett szabálytalanságok történtek, akkor úgy volt a 2018-as elnök- és parlamenti választáson is” – mondta Erkek.

Vagyis ez alapján Erdogan tavalyi újraválasztása is kételyeket vet fel, miután akkor is láttak el feladatot a számlálóbizottságokban olyanok, akik nem voltak közalkalmazottak.

photo_camera Recep Tayyip Erdogan török elnök és felesége ünnepelteti magát Ankarában 2018. június 25-én, miután az előző nap újabb 5 évre megválasztották. Fotó: Kayhan Ozer/AFP

Nem a bizottsági tagokon múlt a választás, és a tagok jelölését eleve az YSK felügyelte

Erkek szerint csak a szóban forgó bizottságokban feladatot ellátók személye nem egyértelműen eredményt befolyásoló tényező, ráadásul a bizottsági elnökök és tagok kijelölése teljesen az YSK felügyelete alatt zajlik.

Erkek azt mondta, az idei, illetve a tavalyi választás eredmények érvénytelenítését célzó kérelmüket teljes törvénytelenséggel indokolták, ami nem évül el.

Nem sokkal később a CHP-vel választási szövetségben induló, nacionalista Jó Párt (IP) szintén a helyhatósági választás isztambuli eredményének teljes érvénytelenítését célzó fellebbezést nyújtott be az YSK-hoz ugyanezzel az indokkal.

Az YSK ugyan nem közvetlenül a kormány alárendeltje, de az Európa Tanács Velencei Bizottsága tavaly megállapította, hogy a testület pártatlansága „függ a bírói függetlenségtől”, márpedig az AKP évek óta aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Imamoglutól kedden vissza is vették főpolgármesteri megbízólevelét, a belügyminisztérium a pozíciót helyettesi tisztségben ideiglenesen Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának adta át.

A CHP vezetése kedden azt a döntést hozta, hogy nem bojkottálja a szavazást, hanem részt vesz rajta, és újra Imamoglut indítja a főpolgármesteri székért, ahogy az AKP-nak is újra a korábbi miniszterelnök, Binali Yildirim lesz a jelöltje. Imamoglu egy tüntetésen a tömegnek azt mondta: „Sosem fogunk kompromisszumot kötni az elveinket illetően. Ebben az országban 82 millió patrióta fog harcolni az utolsó pillanatig a demokráciáért.”

Erdogannak nyernie kell

Erdogan – aki egyébként Isztambulban született, és a város polgármestere is volt 1994 és 1998 között – többször is azt mondta, hogy „aki megnyeri Isztambult, megnyeri Törökországot”, így elhatározta, hogy visszaszerzi az ország gazdasági központját.

De ez a stratégia kockázatos: a török líra, ami az elmúlt évben 30 százalékot veszített az értékéből, újra beesett. Egy gazdaság, ami recesszióban van, nehezen tud több bizonytalansággal megbirkózni, és Isztambult eleve a gazdasági hanyatlás miatt veszítette el Erdogan pártja 15 év után. A Török Ipari és Üzleti Egyesület (TÜSİAD) óvatosan aggodalmát fejezte ki a választás megismétlése miatt, és kedden arra kérte Erdogant, hogy mondja el az üzletembereknek, hogy „ismerjék a helyüket”.

Paul T. Levin, a Stockholmi Egyetemen lévő Török Tanulmányok Intézetének igazgatója a Politicónak azt mondta, a választás nem volt fair, de annyira még igen, hogy Erdogan a támogatóival és a szélesebb török közvéleménnyel elhitesse, hogy őt illeti meg Törökország vezetése. Az ellenzék – ahogy a hasonló rendszerekben, például Magyarországon is – nehezített pályán játszik, de azért kisebb választási sikerei voltak az elmúlt években is.

Erdogan ez ellen különböző trükköket vetett be. 2015-ben előrehozott választást tartott nem sokkal azután, hogy az általános választáson az AKP elveszítette a parlamenti többségét, de csak azután, hogy a koalíciós tárgyalások besültek. Kurd többségű városokban pedig terrorizmus vádjával leváltottak néhány megválasztott polgármestert a kormány embereire.

De Erdogan ezelőtt sosem utasította el, hogy elfogadja egy választás eredményét. A mostani döntés még a rendszere meglévő, nagyon sovány demokratikus legitimációját is megkérdőjelezi.

Közben pedig a konzervatív hátterű Ekrem Imamoglu népszerűsége gyorsan nő, sikerült a bázisán túlnőnie, könnyedén beletanult az új szerepébe, és régóta először tűnt fel valaki, aki valamiféle vezető képét mutatja az ellenzéknek. A megismételt választáson még növelheti is a győzelmét – hacsak nem csalják el még jobban a választást, amitől sok támogatója tart. Csütörtökön az AFP-nek adott interjúban azt mondta: amit ők most csinálnak, az küzdelem és mobilizáció a demokráciáért, és ha elérik az eredményt, az forradalom lesz.

photo_camera Ekrem Imamoglu interjút ad az AFP-nek május 9-én. Fotó: Bulent Kilic/AFP

Állítólag még Erdogan pártjában is törést okozott a kérdés: a leglojálisabbak persze azt mondják, ellopták tőlük a választást, de a párt más szárnyai már elfogadták a vereséget, és ők is úgy látják, a választás megismétlése újabb szög a török demokrácia koporsójában – írja a BBC.

Erdogan azonban már korábban is kockáztatott, de mindig győztesként került ki a szorult helyzetekből. Valószínűleg most sem terv nélkül vág neki az újabb megmérettetésnek. (BBC, Politico, AFP, MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.