Hosszú beharangozóban ír Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő hétfői találkozójáról a Politico. 

A cikk egyik fő állítása az, hogy ugyan a két országvezető a bevándorlást érintő témákban egy oldalon áll, a találkozónak lehetnek kellemetlen pillanatai a magyar miniszterelnök számára, mert a Fehér Házban is sokan aggódva figyelik az orosz, és főként a kínai befolyás növekedését Magyarországon. 

Orbán Viktor 2010 óta miniszterelnök, de az Obama-adminisztráció idején esélye sem volt arra, hogy fogadják Washingtonban. Nem sokat változott a helyzet a Trump-kormány első időszakában, annak ellenére sem, hogy Orbán egyike volt azon kevés miniszterelnököknek, akik támogatásukról biztosították Trumpot 2016-os megválasztása előtt. Rex Tillerson külügyminiszter távozásával, és Mike Pompeo érkezésével kezdtek megnyílni a kapuk. 

A Politico arról ír, hogy az elmúlt három évben a magyar kormány hatalmas energiákat mozgatott meg a találkozó létrehozása érdekében.  

A cikkben megszólal Steve Bannon, az elnök egykori tanácsadója, aki az elmúlt években az új európai jobboldal összekovácsolásán dolgozott. (Bannon előadott Budapesten is a nyáron, és emberei dolgoztak is az Orbán-kormánynak, de nem fogadták szívesen mindenhol, a német radikális AfD is kikosarazta, és úgy tűnik, beletört a bicskája az európai projektbe.) Bannon szerint Trump régóta szimpátiával figyeli Orbán politikáját, és a találkozó csak idő kérdése volt.  

A Politico szerint szóba kerülhetnek a találkozón azok a témák is, amiket két nappal ezelőtt a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch és a párt 2016-os elnökjelölje, Marco Rubio a bizottság rangidős demokrata tagjával, Robert Menendezzel és Jeanne Shaheennel küldött meg az elnöknek egy levélben. 

A szenátorok azt vetették fel az elnöknek, hogy kérje számon a jogállam leépítését, az orosz befolyás növekedését, a NATO-kötelezettségek kérdéseit; konkrétumként említették az z energiafüggőség, a letelepedési kötvények és a Nemzetközi Beruházási Bank ügyét.

Trump a lap szerint lelkes a találkozó miatt, de tanácsadói közül többen figyelmeztették, hogy emeljen szót a fenti ügyekben, mert azok sértik az ország érdekeit. A magyar kormány által megbízott Connie Mack volt floridai képviselő másfél éven keresztül dolgozott a találkozón, de csak egy telefonhívásig jutott, pedig több tucat kongresszusi taggal, külügyminisztériumi képviselővel is egyeztetett, sőt Bill Stepie, a Fehér Ház politikai ügyeinek koordinátora és Andrea Thompson, az alelnök Mike Pence akkori nemzetbiztonsági tanácsadója is fogadta, de hiába. 

Mack azzal lobbizott, hogy mégis csak Orbán volt az egyetlen elnök, aki nyíltan támogatta Trumpot, és egy találkozó segíthet az izraeli kapcsolat javításán is. Több képviselő levélben kérte Tillerson külügyminisztert, hogy segítse elő a találkozót, eredmény nélkül. Mindeközben a magyar kormány három washingtoni lobbicéget is foglalkoztatott a kapcsolatok erősítése érdekében (Barnes & Thornburg, Munk Policy and Law, Policy Impact Communications).

A dinamika 2018 áprilisában változott meg, amikor Mike Pompeo lett a külügyminiszter, de Bannon szerint a találkozót elősegítette  David. B. Cornstein nagyköveti kinevezése is.  

Még az Orbánt nagyra tartó Bannon szerint is az egyik legfontosabb oka a találkozónak az, hogy a kínai befolyás látványosan növekedni kezdett az európai térségben. Egy megszólaltatott kormányzati tisztviselő szerint ugyan a felek valóban osztoznak a migrációs kérdések megítélésében, de ezeket az ügyeket alacsonyabb szinteken tárgyalják, és fontosabb, stratégiai kérdések kerülnek majd szóba Washingtonban.  

Elsősorban a kínai és az orosz befolyás az ami aggasztja a Fehér Házat. Az amerikai külügy hivatalos közleményben is kifejezték rosszallásukat, többek közt az orosz és kínai állami vállalatok, pénzintézetek növekvő és egyre dominánsabb jelenléte miatt. Így miközben a Politico forrásainak többsége szimbolikus jelentőségűnek látja a találkozót, azon alighanem szóba kerülnek majd a keleti nagyhatalmak befolyását övező aggodalmak is.