„ Most csak egyben lehetünk biztosak: ezek tényleg mindenre képesek, éppen ezért ennek tudatában kell velük harcolni.”

Így sommázza Bayer Zsolt, fideszes médiaszemélyiség a Magyar Nemzetben az osztrák belpolitika történeseit. Bayer azért haragos, mert szombaton lemondásra kényszerült Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár. Az idézett mondatban az 

„ezek”

egy pontosan meg nem határozott titkosszolgálatot jelölt, a

„mindenre képesek”

pedig azt, hogy rejtett kamerával felvették, ahogy az osztrák politikus befolyásával üzérkedik.

Stracheről még 2017-ben készült videofelvételek kerültek a napokban nyilvánosságra, amin a politikus egy magát befolyásos orosz gazdasági-politikai szereplőnek kiadó nővel beszélget arról, hogy milyen politikai segítséget nyújthatnának neki az oroszok, és ezért cserébe ő milyen közbeszerzéseket tudna feléjük irányítani. Konkrétan arról volt szó, hogy orbáni mintára az oroszok megvásárolhatnának egy osztrák lapot, ami aztán Strachét tolná a nyilvánosságban.

Máig nem tisztázott, hogy a 2017-es beszélgetésről ki készítette a rejtett kamerás felvételeket, de persze könnyen elképzelhető, hogy valamilyen titkosszolgálat áll az akció mögött. Strache éppen ma beszélt arról, hogy meg akarja találni a politikai karrierjének véget vető videó készítőit.

Bayer a

Titkosszolgálatok akcióban

című mai cikkében arról ír, hogy Strache egyértelműen titkosszolgálati akció áldozata lett, és utal rá, hogy Jörg Haidert, az FPÖ korábbi vezetőjét, aki 2008-ban autóbalesetben halt meg, esetleg szintén titkosszolgálatok ölhették meg. Ezzel kapcsolatban a publicista bizonyítékokat nem vezet elő.

Bayer mai cikkében tetten érhető egyfajta evolúció, a publicista korábban nem utasította el ilyen szilárd elvi alapról a titkosszolgálati módszerekkel készült anyagok felhasználását.

Így például kicsit több mint egy évvel ezelőtt, 2018 márciusában még a Magyar Időkben indította el Bayer a

PÉNZÜGYI ÉRDEKEK A HUMANIZMUS MÖGÖTT

című cikksorozatát.

Mint azóta kiderült, a publicista a Black Cube nevű izraeli magántitkosszolgálat akciója során készült lehallgatott beszélgetésekre alapozta cikkeinek egyes állításait. Az anyagra később Orbán Viktor miniszterelnök Bayerrrel beszélgetve maga is hivatkozott.

link Forrás

Ezen a ponton Bayernek láthatóan nem okozott problémát, hogy egy a titkosszolgálati eszközökkel készült, lehallgatott felvétel alapján kell dolgoznia. A cikksorozat első részében egyébként Bayer ezt írja az anyagainak forrásáról:

„Informátorunk – egy beépített, oknyomozó újságíróról van szó – egy Siewerttel történt beszélgetés alapján a következőkről számolt be”

Később, miután egyre nyilvánvalóbb volt, hogyan készültek a Bayer cikkeit megalapozó, vágott hangfelvételek a Magyar Időkben

BAYER ZSOLT: A HANGFELVÉTELEK EREDETISÉGÉT NEM LEHET MEGKÉRDŐJELEZNI

címmel jelent meg egy cikk, mely szerint

„A hangfelvételeket nem az izraeli vagy más titkosszolgálat, és nem egy bizonyos „black cube” nevű cég juttatta el hozzám. Az informátor védelme miatt természetesen nem mondom el, ki volt az illető.”

 (Bár a két szituáció formailag nagyon hasonlít egymáshoz, fontos különbség, hogy míg Strache valószínűleg bűncselekményt követ el a róla készült felvételeken, amikor a befolyásával üzérkedik, a Bayer által "leleplezett" civilek semmi maliciózusat nem mondanak.)

Bayert, egyébként tényleg nagyon helyesen, 2006-ban sem izgatta, hogy pontosan milyen körülmények között került nyilvánosságra az őszödi beszéd hangfelvétele, erről

Angolna a vödörben

című, Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájában ír.

„De ezek a gazemberek most abból akarnak kérdést csinálni, hogy a Fidesz hozta-e nyilvánosságra az anyagot.

Igen. A Fidesz. Jómagam például Nagyvárad határában hallgattam meg a felvételt, telefonon játszották be nekem, egy nappal a nyilvánosságra hozatal előtt. És? Egyetlen ember nem volt ebben az országban, aki mást gondolt volna. S 2006 óta is csak arról megy a vita és a találgatás, hogy ki juttatta el a beszédet a Fideszhez – semmi másról.”

Ebben az esetben Bayer érezhetően fontosabbnak tartja a közérdeket, hogy Gyurcsány hírhedt beszédét minél szélesebben körben megismerje a nyilvánosság, mint a körülményt, hogy a beszédét nem a nyilvánosságnak szánta a miniszterelnök.