Elismerte a Black Cube, hogy ők kémkedtek a magyar civilek után

Magyar idő szerint kedden késő este a Black Cube nevű exkémekből álló izraeli magánhírszerző cég gyakorlatilag elismerte, hogy ők álltak a magyar civil szervezetek tavaszi megfigyelése mögött. A Yedioth Ahronoth nevű izraeli újság angol nyelvű kiadásában többek között az olvasható, hogy

a cég [a Black Cube] cáfolta, hogy a [magyar] választást próbálták volna befolyásolni, és új részletek arra utalnak, hogy pénzügyi okokból bérelték fel őket egy milliárdosok közötti vita miatt.

A lap egy Black Cube illetékest idéz, aki arról beszél, hogy

„ez egy üzleti vita Soros és egy másik befolyásos milliárdos között, ami több országot is érint gazdasági érdekek mentén, és nincs köze a magyar választásokhoz. Az állami tisztviselők egyszerűen kihasználták a nekik kedvező alkalmat.”

Ez utolsó mondattal feltehetően arra utal, hogy a civilekkel folytatott beszélgetések titokban készült, megvágott hangfelvételei miért jelentek meg a magyar kormánysajtóban. Arra az izraeli lapban megjelent cikk, illetve az abban megszólaló Black Cube tisztviselő egyébként nem ad magyarázatot, hogy miért a magyar politikáról beszélgettek a civilekkel, ha egy üzleti vita rendezéséhez bérelték fel őket, és miért kerestek meg olyan civil szervezet is, aminek nincs köze Soros Györgyhöz.

Politikai jóváhagyás kellett

Egy ilyen titkosszolgálati eszközöket alkalmazó akciónál nem csak a magyar, de még az izraeli politikai érdekeket is figyelembe veszik

- ezt egy titkosszolgálati témákban jártas forrásunk mondta arról a műveletről, amivel magyar és nemzetközi civil szervezeteket próbáltak lejáratni a 2018-as magyar országgyűlési választási kampányban titokban készített hangfelvételek segítségével. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak. A titokban készített, megvágott hangfelvételeket aztán a kampányban igyekezett felhasználni a kormány sajtója. A Politico pénteki cikke nevezte meg az akció kivitelezőiként az exkémekből álló izraeli céget, a Black Cube-ot.

Forrásunk szerint egy ilyen műveletet nem úgy szerveznek, hogy valaki az utcáról besétál a magántitkosszolgálathoz, hogy „Szeretném ha elcsalnák a Migration Aid vezetőjét Bécsbe, és titokban felvennék, amit mond.” Senki sem vállal egy ilyen érzékeny munkát, ha nem gondolják valamiért, hogy a helyi politika bizonyos meghatározó szereplői tudnak a dologról, és így az akció nem okoz majd váratlan, nem kívánt politikai feszültséget Izrael nemzetközi kapcsolataiban.

Az az életszerű, hogy ezt izraeli oldalról is bebiztosítják, tehát az ottani politikai kapcsolataik segítségével informálódnak, hogy biztosan ne sértsen hazai politikai érdeket a művelet

- fejtegette a forrásunk. Ezt erősíti a Times of Israel idén májusban megjelent cikke, ami arról szól, hogy az izraeli magántitkosszolgálat hogyan dolgozott az amerikai-iráni atomalku ellen, és hogy erről a munkáról az izraeli kormánynak minden valószínűség szerint tudomása volt. Informátorunk egy ilyen akció költségét a 10-20 ezer dolláros nagyságrendre becsülte.

A Black Cube tisztviselője az izraeli lapban megjelent cikkben egyébként éppen arról beszél, hogy nem vállalnak politikai munkákat, választásokkal kapcsolatos megbízásokat, csak az üzleti világban mozognak.

Valahogy kimaradt az a bizonyos szó

Maga a művelet legkésőbb 2017. decemberében kezdődött: ekkor kaptak emaileket Soros Györgyhöz köthető külföldi magánszemélyek, illetve magyarországi civil szervezetek munkatársai. Ezekben különböző indokokkal találkozókat kértek tőlük, amelyeken a beszélgetéseket titokban rögzítették. Az álnéven bemutatkozó levélírók álcégei közül az egyiket már 2017 februárjában bejegyezték, tehát akár egyéves előkészítés is állhatott az akció mögött. Az Index és az Intercept is úgy tudja, hogy más magyar szervezeteket is megkerestek, de végül összesen négy beszélgetésből jelentek meg részletek.

  • 2018. március 15-én a Jerusalem Post közölt részleteket Dénes Balázs, a Soros által támogatott, berlini székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért vezetőjének magánbeszélgetéséből. 
  • Március 19-én jelent meg a Magyar Időkben Bayer Zsolt aláírásával a Pénzügyi érdekek a humanizmus mögött, amely Siewert András, a Migration Aid vezetőjének összevágott szavait tartalmazta.
  • Március 21-én jelent meg ugyanott a „SorosLeaks” második része, a Kétezren dolgoznak a mágnás érdekeiért, amelyben Tracie Aherntől, Soros amerikai pénzügyi alapjának korábbi vezetőjétől szerepelnek idézetek. Két nappal később lehoztak egy agyonvágott hangfelvételt is erről.
  • Március 26-án egy ukrajnai Soros-alapítvány korábbi vezetője, Jevhen Bisztrickij mondatait ismerhették meg a Magyar Idők olvasói SorosLeaks: Ukrajna volt annak idején a „legsikeresebb” akció címmel. A cikk először Bayer Zsolt aláírásával jelent meg, ezt az MTI és nyomában a vidéki lapok külön ki is emelték, de nem sokkal később már Magyar Időkre változott a szerzői név. Az ukrán szálat tovább szövő folytatás viszont megint Bayer szerzeményeként van feltüntetve. 

Orbán Viktor a választás előtti nagyinterjúban külön kiemelte Bayer személyes hozzájárulását a nagy leleplezéshez.

Magukon a felvételeken egyébiránt nem hangzik el semmilyen eget rengető információ:

  • Dénes Balázs arról beszél, hogy a civil szervezeteknek ártalmas magyar törvények ellen lobbizott Németországban; 
  • Siewert András - az általa közzétett részletek tanúsága szerint - épphogy visszautasítja, hogy politikai akciókat szervezzen; 
  • Tracie Ahern azon csodálkozik, hogy pont a Soros-ösztöndíjas Orbán miatt van ilyen sok problémájuk Magyarországon a Soros-alapítványoknak; 
  • Jevhen Bisztrickij pedig elmondja, hogy szakpolitikai javaslatokat dolgoztak ki és tanácsokat adtak az új ukrán kormánynak a forradalom után.

Ettől még, persze, aki csak a kormánymédiából tájékozódott a választás előtti hetekben, arra nagy hatással lehettek a bombahírek, hogy hangfelvételek tanúsítják a Soros-hálózat mesterkedéseit. Hogy milyen színvonalú ez az egész oknyomozás, és mennyire hitelesek a következtetések, azt már korábban jeleztük, amikor bemutattuk, hogy Orbán a legröhejesebb kamura húzta fel a 2000 Soros-zsoldosról szóló mesét. Egyszerűen azt csinálták a Magyar Időknél, hogy nem feliratozták a Tracie Ahern-beszélgetésről készült, egyébként hallhatóan agyonvágott felvétel épphogy hallható utolsó szavát. 

Azt, hogy globally.

Vagyis Ahern annyit állít, hogy a Soros-alapítványoknak 2000 ember dolgozik világszerte. Ami nyilvános adat, és köze nincs Orbán riogatásához a magyarországi Soros-zsoldosokról.

Eddig sem tagadta senki igazán, hogy a Black Cube készítette a felvételeket

A titkos hangfelvételek készítésének körülményeiről először az Index írta meg részletesen, hogy „egy izraeli hátterű, illegális titkosszolgálati módszereket is alkalmazó, jórészt exkémekből álló privát biztonsági cég emberei dolgozhattak rá azokra a civilekre, akikben van egy közös: mindegyiküket kipécézte az Orbán-kormány.” Az április elején megjelent cikk első változata megemlítette a Black Cube-ot, mint amelyik hasonló munkát végez, de a szerző, Dezső András az Interceptnek azt nyilatkozta, hogy eltávolította ezeket az említéseket, miután a Black Cube ügyvédei perrel fenyegették.

Az Index cikkéből egyébként közvetve az is kiderült, hogy a magyar elhárítás korrektül végezte a dolgát az ügyben. A magyar civilek, amikor érezték, hogy a nekik küldött megkereséssel valami nincsen rendben, megkeresték az Alkotmányvédelmi Hivatalt, erről tanúskodik a nyilvánosságra került magyar titkosszolgálati jegykönyvrészlet, és az AH-nak is szerepe volt benne, hogy lelepleződött az akció.

Az egyébként értelmezhető viszonylag jó jelként a magyar szolgálatokra nézve, hogy a politika nem hozzájuk fordul az ilyen megrendelésekkel. Az AH közreműködése azt is mutatja, hogy a Belügyminisztériumban és hozzájuk tartozó szervezeteknél valószínűleg nem tudtak a civilek ellen tervezett műveletről, mert feltehetően nem mentek volna direkt szembe a kormány politkai érdekeivel egybeeső akcióval. 

Múlt hét végén a Politico megnevezte a Black Cube nevű hírszerző céget mint a magyar akció végrehajtóját. Egyrészt a cég egyik névtelenül nyilatkozó volt munkatársának közlésére alapozva, de volt kézzel foghatóbb közvetett bizonyítékuk is. Dénes Balázs ugyanis olyan névjegykártyát kapott a vele találkozó személytől, amelyen egy londoni irodaház címe szerepelt, mint a kamucég székhelye. Ezen a ponton nem más segített be a Politicónak, mint Rose McGowen, a metoo-mozgalom ikonikus figurája, aki megmutatta azokat az emaileket, amiket a Weinstein megbízásából őt megkörnyékező nőtől kapott.

Ezekben ugyanaz a londoni irodaház szerepelt címként, mint a Soros-ellenes műveletben. Márpedig a Weinstein-ügyben a Black Cube elismerte, hogy ők bonyolították az akciót.

Harvey Weinstein és az őt később szexuális erőszakkal vádoló Rose McGowanFotó: Kevin Winter/Getty Images/AFP

Azt a Politico sem tudta megmondani, ki rendelte meg az akciót, de azt megemlíti, hogy nyilvánvaló, ki profitált belőle. A kormány nem válaszolt a Politicónak, ahogy mi is hiába érdeklődtünk a miniszterelnök sajtófőnökénél, hogy tisztában voltak-e az Orbán Viktor által hangoztatott információk forrásával. Arra is rákérdeztünk, hogy a Fidesz vagy a kormány adott-e megbízást a Black Cube-nak, de még csak nemleges választ se kaptunk.

A Magyar Idők többször is elmagyarázta, miért tűntek el a Politico-cikk megjelenése után az ominózus cikkek (üzemzavar volt), a részletes indoklásban említik is a Black Cube-ra vonatkozó értesülést, de nem cáfolják. 

Bayer Zsolt szintén nem tagadta soha, hogy a Black Cube készítette a felvételeket.

Áprilisi nyilatkozatában annyit közölt csak, hogy ő maga nem az izraeli cégtől jutott hozzá az anyagokhoz.

„Az elmúlt hetekben lapunkban közölt, a Soros-hálózat működését bemutató cikksorozat alapjául szolgáló hangfelvételeket pendrive-on kaptam. Mindegyiket őrzöm. A rajtuk lévő hangfelvételek eredetisége nem megkérdőjelezhető.

A hangfelvételeket nem az izraeli vagy más titkosszolgálat, és nem egy bizonyos »black cube« nevű cég juttatta el hozzám. Az informátor védelme miatt természetesen nem mondom el, ki volt az illető.”

Magukban a Bayer-cikkekben az szerepel, hogy egy „beépített, oknyomozó újságíró” volt az „informátor”. Önmagában érthetetlen, hogy miért készítene titkos felvételeket egy újságíró, amelyeket aztán idegen országok idegen lapjainak ad le, csak úgy. 

A Politico állításairól Bayer Zsoltot is megkérdeztük, de értelmes választ sajnos most sem sikerült kicsikarni belőle. A kormánypárti publicista leginkább viccekkel igyekezett megkerülni a kérdéseket, amiket egyből ki is posztolt a blogjára

Ugyanúgy kémkednek az ügyészek, bírók vagy a zaklatások áldozatai után is 

Ha képet akarunk kapni, hogyan működik a Black Cube, érdemes megnézni azokat az akciókat, amikor lebuktak az embereik. Harvey Weinstein áldozatait és a producer zaklatási ügyeit feltáró újságírókat hasonló módszerekkel akarták behálózni, mint a magyar civileket: hamis névvel és nem létező cégek nevében jelentkeztek be például  Rose McGowannél és a botrány egyik kirobbantójánál, Ronan Farrow újságírónál is. 

Idén májusban pedig az Observer közölt egy cikket arról, hogy a Black Cube ügynökei terhelő információkat próbáltak gyűjteni azokról, akik az Obama-kormány nevében tárgyaltak az iráni atomalkuról. A New Yorker szerint ugyanúgy kamucégek nevében keresték meg őket. Az egyik fedőcég ugyanaz a Reuben Capital Partners, amelyik  Rose McGowant próbálta behálózni a Weinstein-ügynél. 

Kanadában szintén most vet újabb hullámokat egy négy éve kezdődött ügy. Ennek lényege, hogy az egyik cég azzal vádolja a másikat, hogy tisztességtelen eszközökkel szerzett meg az orra elől egy távközlési vállalatot - és ebben két izraeli hírszerző cég segédkezett neki, a Psy-Group és a Black Cube. Az ontariói fellebbviteli bíróságra beadott keresetben elég kemény vádak szerepelnek. Az izraeli üzleti lap, a Calcalist által feldolgozott jogi iratok szerint a Black Cube emberei például a fentiekhez hasonló módszerrel találkozóra hívták az ügyben korábban eljáró bírót, és megpróbáltak antiszemita megjegyzéseket kiprovokálni belőle, hogy aztán ezzel hiteltelenítsék az esetlegesen kedvezőtlen döntést. A beszélgetés leiratát elküldték több lapnak is.

Romániában két éve kavart nagy botrány, hogy a cég emberei kémkedni kezdtek, hogy lejárassák a korrupcióellenes ügyészséget vezető Laura Codruta Kövesit. A román rendőrség 2016 tavaszán vett őrizetbe két izraeli férfit, Ron Weinert és David Geclowiczot, akikről a Black Cube is elismerte, hogy nekik dolgoztak. A Black Cube azt állította, hogy épp egy román korrupciós ügyet derítettek fel, amikor lekapcsolták az embereiket. Egy harmadik társuknak sikerült taxival elmenekülnie az országból.

Laura Codruta Kövesit is megpróbálta lejáratni a Black CubeFotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Weinert és Geclowiczot azzal gyanúsították, hogy megfenyegették a főügyész munkatársait, és adatokat akartak lopni, és Kövesi e-mail fiókját is fel akarták törni. A cél az volt, hogy valamilyen bizonyítékkal besározzák a korrupcióellenes főügyészt. Mindketten két év nyolc hónap felfüggesztettek kaptak, és visszaküldték őket Izraelbe. Valamint megtiltották nekik, hogy kapcsolatba lépjenek Kövesivel vagy a családjával.

A nyomozás során kiderült, hogy a Black Cube-ot a román titkosszolgálat (SRI) egyik korábbi alezredese, Daniel Dragomir bízta meg bosszúból, mert vesztegetéssel vádolták meg. Ugyanakkor kevesen tartották hihetőnek, hogy Dragomir egyedül ki tudta volna fizetni az akcióért a szerződésben szereplő 900 ezer fontot. Codruta Kovesi szerint sem valószínű, hogy egyedül fizetett volna ki ennyi pénzt. Amikor az ügyben kihallgatták Dan Zorellát, a Black Cube igazgatóját, azt állította, hogy Klaus Johannis államfő és Eduard Hellvig, az SRI igazgatója hagyta jóvá a műveletet. 

De nem a Kövesi elleni akció volt az első alkalom, hogy a cég a korrupcióellenes ügyészség ellen dolgozott. Románia második leggazdagabb emberének, Dan Adamescunak is a Black Cube volt az utolsó reménye, amikor vesztegetéssel vádolták. Az előkerült iratok szerint 2015 tavaszán 600 ezer fontot fizetett, hogy terhelő adatok kerüljenek elő az ügyészségről, amik az üzletemberhez tartozó lapokban jelentek volna meg. De a Black Cube itt sem járt nagy sikerrel, Adamescut elítélték, és tavaly a börtönben halt meg. 

Valahogy mindig lebuknak

A cég a Soros-ellenes akció esetében először az Interceptnek tagadta, hogy benne lettek volna, aztán a Politicónak már azt nyilatkozták, hogy soha nem erősítik meg és nem is cáfolják a sajtóinformációkat, és nem árulnak el részleteket a munkájukról. Csakhogy ez nem igaz: a Weinstein-ügyben például bocsánatot is kértek a szerepvállalásuk miatt, az Obama-tanácsadók esetében tagadták, hogy bármi közük lenne az egészhez, Romániában még vallomást is tettek.

Minden közleményükben szerepel, hogy egyesek „sportot űznek abból, hogy a Black Cube-ra utalgatnak”. Ami viszont nem csoda, ha a fenti dicsőségfalat nézzük: a Weintein-ügyben egy halom dokumentum landolt a New Yorkernél, az Obama-tanácsadók esetében is került ki belső iratuk, míg a román és a kanadai akciójuk már a bíróságig jutott.

A BuzzFeednek nyilatkozó versenytársaik szerint ennek az is oka lehet, hogy a Black Cube nem csak a törvénytelen és/vagy etikátlan megoldásokról híres, hanem rengeteget hibázik is. Azt például elképesztően amatőr lépésnek tartják, hogy ugyanazokat a fedőcégeket használták különböző akciókban.